Gyurkity Péter
Billiók folynak ki Kínából online utakon
Ebben ugyanis az online szerencsejáték és egyes kriptovaluták játszanak főszerepet.
A politikai és gazdasági jellegű híradásokban gyakran hallunk a kínai vagyonok kimenekítéséről, ahogy a tehetősebb magánszemélyek igyekeznek különböző úton-módon külföldre vinni meglévő pénzüket, azt több eltérő területen befektetve, illetve elköltve. A jelek szerint az online szerencsejáték és a kriptovaluták jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban, amelynek megállítása szinte lehetetlen.
A tavalyi év utolsó napjaiban jelent meg egy részletes írás a Caixin oldalán, amelyben körülírják a trükközök és csalók által használt módszert, annak egyes állomásait. Ebből megtudhatjuk, hogy a Makaó ellen meghozott komoly szigorítások után a különböző online csatornákra terelődött át a hangsúly, hiszen a szerencsejátékok teljes tiltása ellenére ezen a téren még mindig elérhetők a kívánt szolgáltatások, bár ehhez számos trükköt kell alkalmazni, esetenként veszélybe sodorva a velünk együttműködő személyeket. Az utóbbi években népszerűvé vált a saját bankkártyák és egyéb személyes adatok „kölcsönadása”, ezért cserébe a szűkös anyagiakkal rendelkező személyek kisebb részesedést kapnak az átfolyt pénzekből, az így megszerzett információkkal ugyanis lehetővé válik komolyabb összegek átutalása, mégpedig a különböző, megfelelő módon álcázott online oldalakra. Ezen oldalak általában webshopként pózolnak, valójában azonban a jól ismert szerencsejátékos portálokra irányítják át a befolyt pénzeket, amelyeken keresztül billiók áramlanak ki az országból.
A kínai rendőrségi jelentések szerint 2020 első 9 hónapja során 1700 eltérő online platformot és 1400 „földalatti” bankot zárattak be, ezek kereken 1 billió jüan (nagyjából 153 milliárd dollár) értékben folytattak le tranzakciókat. 2019-ben 7200 online szerencsejáték-platformnál állt meg a mutató, ami többek között az online fizetések és a QR-kódok elterjedésének köszönhető, nem beszélve a kriptopénzek népszerűségéről. Ez utóbbiak közül a Tether (USDt) emelkedik ki, ezt használják sokan a befolyó pénzek tisztára mosásához (amelynek során a kriptovalutát veszik meg és adják el), jóllehet a kínai hatóságok arra próbálják meg rávenni a platformmal foglalkozó legális entitásokat, hogy szigorítsák saját biztonsági és ellenőrző intézkedéseiket. Még a WeChat Pay és az AliPay is a célkeresztbe került ennek kapcsán, utóbbiaknál a videós ellenőrzést tartják megoldhatónak, ezzel ugyanis igazolható lenne, hogy a felhasznált kártya az adott felhasználói fiókhoz, annak tulajdonosához tartozik. Ugyanebben a körben találjuk meg a rendezvényszervezőket, akik közül szintén sokan szerepet játszanak a pénzek kimenekítésében.
A saját kártyáikat és adataikat kölcsönadó személyek persze a börtönnel játszanak, viszont sokan vannak nehéz anyagi helyzetben, így számukra nagyon vonzó lehetőségnek tűnik a néhány ezer jüan gyors megkeresése. Ez a jövőben sem fog változni, a szigorú fellépés ellenére tehát várhatóan továbbra is ilyen és hasonló utakon zajlik majd a fenti tevékenység.
A politikai és gazdasági jellegű híradásokban gyakran hallunk a kínai vagyonok kimenekítéséről, ahogy a tehetősebb magánszemélyek igyekeznek különböző úton-módon külföldre vinni meglévő pénzüket, azt több eltérő területen befektetve, illetve elköltve. A jelek szerint az online szerencsejáték és a kriptovaluták jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban, amelynek megállítása szinte lehetetlen.
A tavalyi év utolsó napjaiban jelent meg egy részletes írás a Caixin oldalán, amelyben körülírják a trükközök és csalók által használt módszert, annak egyes állomásait. Ebből megtudhatjuk, hogy a Makaó ellen meghozott komoly szigorítások után a különböző online csatornákra terelődött át a hangsúly, hiszen a szerencsejátékok teljes tiltása ellenére ezen a téren még mindig elérhetők a kívánt szolgáltatások, bár ehhez számos trükköt kell alkalmazni, esetenként veszélybe sodorva a velünk együttműködő személyeket. Az utóbbi években népszerűvé vált a saját bankkártyák és egyéb személyes adatok „kölcsönadása”, ezért cserébe a szűkös anyagiakkal rendelkező személyek kisebb részesedést kapnak az átfolyt pénzekből, az így megszerzett információkkal ugyanis lehetővé válik komolyabb összegek átutalása, mégpedig a különböző, megfelelő módon álcázott online oldalakra. Ezen oldalak általában webshopként pózolnak, valójában azonban a jól ismert szerencsejátékos portálokra irányítják át a befolyt pénzeket, amelyeken keresztül billiók áramlanak ki az országból.
A kínai rendőrségi jelentések szerint 2020 első 9 hónapja során 1700 eltérő online platformot és 1400 „földalatti” bankot zárattak be, ezek kereken 1 billió jüan (nagyjából 153 milliárd dollár) értékben folytattak le tranzakciókat. 2019-ben 7200 online szerencsejáték-platformnál állt meg a mutató, ami többek között az online fizetések és a QR-kódok elterjedésének köszönhető, nem beszélve a kriptopénzek népszerűségéről. Ez utóbbiak közül a Tether (USDt) emelkedik ki, ezt használják sokan a befolyó pénzek tisztára mosásához (amelynek során a kriptovalutát veszik meg és adják el), jóllehet a kínai hatóságok arra próbálják meg rávenni a platformmal foglalkozó legális entitásokat, hogy szigorítsák saját biztonsági és ellenőrző intézkedéseiket. Még a WeChat Pay és az AliPay is a célkeresztbe került ennek kapcsán, utóbbiaknál a videós ellenőrzést tartják megoldhatónak, ezzel ugyanis igazolható lenne, hogy a felhasznált kártya az adott felhasználói fiókhoz, annak tulajdonosához tartozik. Ugyanebben a körben találjuk meg a rendezvényszervezőket, akik közül szintén sokan szerepet játszanak a pénzek kimenekítésében.
A saját kártyáikat és adataikat kölcsönadó személyek persze a börtönnel játszanak, viszont sokan vannak nehéz anyagi helyzetben, így számukra nagyon vonzó lehetőségnek tűnik a néhány ezer jüan gyors megkeresése. Ez a jövőben sem fog változni, a szigorú fellépés ellenére tehát várhatóan továbbra is ilyen és hasonló utakon zajlik majd a fenti tevékenység.