Gyurkity Péter
Megkapta nevét az európai marsjáró
Az ESA egysége a bolygó talaját megfúrva kutat majd az élet nyomai után. A NASA utoljára próbálkozik az Opportunityval.
Az Európai Űrügynökség közölte, hogy részletes vizsgálat és hosszas mérlegelés után meghozták a döntést, amely szerint az ExoMars 2020 küldetés új marsjárója Rosalind Franklin nevét viseli majd. A sokak szerint méltánytalanul mellőzött egykori kutató munkájával hozzájárult a DNS szerkezetének pontos megismeréséhez, az ESA szerint pedig neve ezáltal nagyon is jól passzol a meghatározott célokhoz.
Tavaly már írtunk arról, hogy a NASA mellett az ESA is a Marsot veszi célba, legalábbis egy újabb leszállóegység, valamint egy marsjáró helyszínre küldésével, amelyet az ottani vizsgálatok és az adatok kielemzése követ majd a sorban. Az ExoMars 2020 a tervek szerint akár 2 méter mélyre is lefúrhat majd a bolygó talajában, ahol az élet, pontosabban a szerves kémia egykori nyomaira, lenyomataira bukkanhatunk, legalábbis ebben reménykednek az illetékesek. Az ügynökség munkatársai több mint 36 ezer beadványt vizsgáltak meg, ezután született meg a fenti döntés, ami szerintük tökéletes választás, hiszen Franklin annak idején röntgenes képalkotással segítette a DNS kettős hélix szerkezetének megismerését, bár munkáját (és nevét) hosszú ideig mellőzték, miközben férfi kollégáit komoly elismerésben részesítették (többek között a Nobel-díj odaítélése révén).
Az eredeti tervek szerint az ExoMars 2020 tavaly indult volna útjára, hogy 2019 elején érjen céljához. Itt azonban komoly csúszást szenvedett el a projekt, jelenleg 2020 júliusa szerepel céldátumként a menetrendben, legalábbis az indulást illetően. Ez azonban már a második lépcsőt jelenti, hiszen az eredeti küldetés még 2016-ban rajtolt el, bár akkor nem sikerült tökéletesre a megvalósítás, hiszen a landolóegység az adatok téves értelmezése miatt gyakorlatilag lezuhant, majd pedig felrobbant - van tehát mit bepótolni az ESA háza táján. A szonda sikeresen pályára állt, ezzel nem voltak különösebb gondok, most azonban újabb esélyt kapnak az európai szakemberek, amire még nagyjából másfél évük van.
Az amerikai űrhajózási hivatal azt is bejelentette, hogy tesz még egy utolsó kísérletet a kapcsolatfelvételre az Opportunity marsjáróval, de kudarc esetén működésképtelennek nyilvánítja a robotot. Az utolsó tesztet helyi idő szerint kedd este végzik el, s az eredményről az űrhajózási hivatal szerdán sajtótájékoztatót tart. A robot 2004-ben ért a vörös bolygóra, és értékes információkat küldött a Földre: például arról, hogy a távoli égitesten valaha víz volt, vagyis meglehettek az élet feltételei.
Tavaly júniusban a hatkerekű marsjáró erős, hosszan tartó porviharba került, és elnémult. A vihar ugyanis megakadályozta, hogy a robot napenergiával működő elemei feltöltődjenek, és az Opportunity a vihar elülte után sem küldött jeleket. Szeptemberben a NASA azt közölte, hogy még 45 napig próbálkozik a kapcsolatfelvétellel, de ha az nem sikerül, akkor a marsjárót valószínűleg javíthatatlan meghibásodás érte, s küldetését lezártnak tekintik. Októberben azonban az űrkutatók megváltoztatták a véleményüket, és adtak még egy esélyt az általuk Oppynak becézett robotnak. A párját, a Spiritet 2011-ben nyilvánították működésképtelennek, miután szintén egy porvihar miatt elnémult, és egy éven át hiába várták, hogy feléledjen.
Az Európai Űrügynökség közölte, hogy részletes vizsgálat és hosszas mérlegelés után meghozták a döntést, amely szerint az ExoMars 2020 küldetés új marsjárója Rosalind Franklin nevét viseli majd. A sokak szerint méltánytalanul mellőzött egykori kutató munkájával hozzájárult a DNS szerkezetének pontos megismeréséhez, az ESA szerint pedig neve ezáltal nagyon is jól passzol a meghatározott célokhoz.
Tavaly már írtunk arról, hogy a NASA mellett az ESA is a Marsot veszi célba, legalábbis egy újabb leszállóegység, valamint egy marsjáró helyszínre küldésével, amelyet az ottani vizsgálatok és az adatok kielemzése követ majd a sorban. Az ExoMars 2020 a tervek szerint akár 2 méter mélyre is lefúrhat majd a bolygó talajában, ahol az élet, pontosabban a szerves kémia egykori nyomaira, lenyomataira bukkanhatunk, legalábbis ebben reménykednek az illetékesek. Az ügynökség munkatársai több mint 36 ezer beadványt vizsgáltak meg, ezután született meg a fenti döntés, ami szerintük tökéletes választás, hiszen Franklin annak idején röntgenes képalkotással segítette a DNS kettős hélix szerkezetének megismerését, bár munkáját (és nevét) hosszú ideig mellőzték, miközben férfi kollégáit komoly elismerésben részesítették (többek között a Nobel-díj odaítélése révén).
Az eredeti tervek szerint az ExoMars 2020 tavaly indult volna útjára, hogy 2019 elején érjen céljához. Itt azonban komoly csúszást szenvedett el a projekt, jelenleg 2020 júliusa szerepel céldátumként a menetrendben, legalábbis az indulást illetően. Ez azonban már a második lépcsőt jelenti, hiszen az eredeti küldetés még 2016-ban rajtolt el, bár akkor nem sikerült tökéletesre a megvalósítás, hiszen a landolóegység az adatok téves értelmezése miatt gyakorlatilag lezuhant, majd pedig felrobbant - van tehát mit bepótolni az ESA háza táján. A szonda sikeresen pályára állt, ezzel nem voltak különösebb gondok, most azonban újabb esélyt kapnak az európai szakemberek, amire még nagyjából másfél évük van.
Az amerikai űrhajózási hivatal azt is bejelentette, hogy tesz még egy utolsó kísérletet a kapcsolatfelvételre az Opportunity marsjáróval, de kudarc esetén működésképtelennek nyilvánítja a robotot. Az utolsó tesztet helyi idő szerint kedd este végzik el, s az eredményről az űrhajózási hivatal szerdán sajtótájékoztatót tart. A robot 2004-ben ért a vörös bolygóra, és értékes információkat küldött a Földre: például arról, hogy a távoli égitesten valaha víz volt, vagyis meglehettek az élet feltételei.
Tavaly júniusban a hatkerekű marsjáró erős, hosszan tartó porviharba került, és elnémult. A vihar ugyanis megakadályozta, hogy a robot napenergiával működő elemei feltöltődjenek, és az Opportunity a vihar elülte után sem küldött jeleket. Szeptemberben a NASA azt közölte, hogy még 45 napig próbálkozik a kapcsolatfelvétellel, de ha az nem sikerül, akkor a marsjárót valószínűleg javíthatatlan meghibásodás érte, s küldetését lezártnak tekintik. Októberben azonban az űrkutatók megváltoztatták a véleményüket, és adtak még egy esélyt az általuk Oppynak becézett robotnak. A párját, a Spiritet 2011-ben nyilvánították működésképtelennek, miután szintén egy porvihar miatt elnémult, és egy éven át hiába várták, hogy feléledjen.