SG.hu
4,3 milliárd eurós büntetést szabott ki a Google-ra az EU
A hatalmas bírságot a Google keresőmotorjának az Androiddal kapcsolatos erőfölényének megerősítésére irányuló jogellenes gyakorlatok miatt kapta.
A Bizottság 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt. Az EU szerint a Google 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára annak érdekében, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén. A Google-nek most 90 napon belül ténylegesen véget kell vetnie e gyakorlatnak, ellenkező esetben az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5%-át kitevő bírságot kell fizetnie.
"A mobilinternet ma a globális internetes forgalom több mint felét teszi ki, és több millió európai életét változtatta meg. Ez az ügyünk a Google által az Android mobileszközökön keresztül a Google keresőjére irányuló forgalom védelme érdekében az Android mobileszköz-gyártókra és hálózatüzemeltetőkre kirótt három jogellenes korlátozásról szól. A Google az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta. Ezek a gyakorlatok megvonták a lehetőséget a versenytársaktól arra, hogy érdemek szerint újíthassanak és versenghessenek, továbbá megtagadták az európai fogyasztóktól a jelentőssé vált mobilszférában jelentkező tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes.” - nyilatkozta Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.
A három korlátozás a következő:
1. a Google alkalmazásboltja engedélyezési feltételeként előírta a gyártó számára a Google Search alkalmazás és a Chrome előzetes telepítését
2. Pénzt adott a nagyobb gyártóknak és mobilhálózat-üzemeltetőknek azzal a feltétellel, hogy eszközeikre kizárólag a Google Search alkalmazást telepítik előzetesen
3. Megakadályozta a Google alkalmazásokat előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán (ún. Android forkokon) működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek. A Bizottság például bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a Google magatartása megakadályozott több nagy gyártót abban, hogy az Amazon „Fire OS” nevű Android forkján alapuló eszközök fejlesztését és értékesítését elvégezzék.
A Google bevételének túlnyomó részét legfontosabb terméke, a Google keresőmotor révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy az asztali számítógépekről a mobilinternetre való áttérés - amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött - keresője szempontjából alapvető változást jelent. A Google ezért stratégiát dolgozott ki e váltás hatásainak előrejelzésére, valamint annak biztosítására, hogy a felhasználók továbbra is használják a Google Search-öt a mobilkészülékeiken is. 2005-ben a Google megvásárolta az Android mobil operációs rendszer eredeti fejlesztőjét, és azóta is fejleszti az Androidot. Manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80%-a Európában és világszerte Androidon működik.
Amikor a Google új verziót fejleszt ki, a forráskódot online közzéteszi. Ez elvben lehetővé teszi harmadik felek számára, hogy ezt a kódot letöltsék, és módosítsák, hogy ezzel Android forkokat hozzák létre. A nyilvánosan hozzáférhető Android forráskód lefedi az intelligens mobil operációs rendszer alapvető jellemzőit, de a Google jogvédett Android alkalmazásait és szolgáltatásait nem. A Google tulajdonában lévő jogvédett Android alkalmazásokat és szolgáltatásokat megszerezni kívánó eszközgyártóknak a Google-lel szerződést kell kötniük, amelynek részeként a Google számos korlátozást ír elő.
A Google egyes nagy mobilhálózat-üzemeltetőkkel is kötött szerződéseket és néhány ilyen korlátozást alkalmazott velük szemben is. E mobilhálózat-üzemeltetők azt is meghatározhatják, hogy mely alkalmazásokat és szolgáltatásokat telepítik a végfelhasználók számára értékesített eszközökre. A bizottsági határozat a Google által az eszközgyártókra és a mobilhálózat-üzemeltetőkre kirótt három szerződéses korlátozásra vonatkozik. A Google ennek köszönhetően az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használhatta. Más szóval, a Bizottság határozata nem vonja kétségbe magát az Android operációs rendszert vagy a nyílt forráskódú modellt.
A Bizottság határozata azt a következtetést vonta le, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások, az engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek és az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházainak piacain. A Google erőfölénnyel rendelkezik az általános internetes keresők nemzeti piacain az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén, azaz mind a 31 EGT-tagállamban. A Google több mint 90%-os piaci részesedéssel rendelkezik az EGT legtöbb tagállamában. Az említett piacokra való belépés jelentős akadályokba ütközik. Ezt a 2017. júniusi Google Shopping határozatban is megállapították.
Az Android engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a harmadik fél intelligens mobileszköz gyártók engedéllyel használhatják az Androidot eszközeiken. Az Android felett gyakorolt ellenőrzés révén a Google erőfölényt élvez az engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek globális piacán (Kína kivételével), piaci részesedése több mint 95%. Az említett piacokra való belépés jelentős akadályokba ütközik, többek között hálózati hatások miatt: minél több felhasználó használ egy operációs rendszert, annál több fejlesztő ír alkalmazást e rendszer számára – ez pedig még több felhasználót vonz. Ezenkívül jelentős erőforrások szükségesek egy sikeres engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszer kifejlesztéséhez.
Engedélyköteles operációs rendszerként az Android különbözik a kizárólag vertikálisan integrált fejlesztők (például az Apple iOS vagy a Blackberry) által használt operációs rendszerektől, amelyek nem ugyanannak a piacnak a részét képezik, mivel nem engedélyezettek harmadik fél eszközgyártók részére. Mindazonáltal a Bizottság vizsgálta, hogy a végfelhasználók (downstream) számára a verseny – különösen az Apple és az Android eszközök között – milyen mértékben képes közvetve korlátozni a Google piaci erejét az eszközgyártók számára az Android engedélyezése terén (upstream). A Bizottság megállapította, hogy ez a verseny számos okból nem korlátozza kellő mértékben a Google upstreamjét.
A végfelhasználók vásárlási döntéseit számos tényező befolyásolja (például a hardverjellemzők vagy az eszközök márkái), amelyek függetlenek a mobil operációs rendszertől és az Apple eszközök jellemzően drágábbak, mint az Android eszközök, és ezért az Android eszköz felhasználói bázisa nagy része számára nem elérhetőek. Az Android eszközök használói az Apple eszközökre való áttéréskor olyan szolgáltatóváltással járó költségekkel szembesülnek, mint például az alkalmazásaik, az adataik és a kapcsolataik elvesztése, és meg kell tanulniuk egy új operációs rendszer használatát. valamint még akkor is, ha a végfelhasználók az Android helyett Apple eszközökre váltanának, ez korlátozott hatással lenne a Google alaptevékenységére. Ennek oka, hogy a Google Search az Apple eszközök alapértelmezett keresőmotorjaként működik, és az Apple felhasználói ezért valószínűleg továbbra is a Google Search-öt használnák keresésre.
A Google erőfölényt élvez az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházainak globális piacán (Kína kivételével). A Google alkalmazás-áruháza, a Play Store az Android eszközökre letöltött alkalmazások több mint 90%-át biztosítja. E piacra is igen nehéz belépni. A fent felsorolt okokhoz hasonlóan a Google alkalmazás-áruházának erőfölényét az Apple – csak iOS eszközökön elérhető – alkalmazás-áruháza nem korlátozza. A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.
A Google három különböző gyakorlatot követett, amelyek célja a Google erőfölényének bebetonozása az általános internetes keresések terén. A cég mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja az eszközök gyártóinak, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt. A Google engedélyezési feltételei lehetetlenné teszik a gyártók számára, hogy előzetesen telepítsenek néhány alkalmazást, másokat viszont engednek. A Bizottság vizsgálatának részeként az eszközgyártók megerősítették, hogy a Play Store „nélkülözhetetlen” alkalmazás, mivel a felhasználók elvárják, hogy ezt előzetesen telepítsék eszközeikre (nem utolsósorban azért, mert nem tudják azokat jogszerűen letölteni).
A Bizottság határozata ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Google kétfajta illegális árukapcsolást végzett. Először is a Google Search alkalmazás árukapcsolása. Ennek eredményeként a Google gondoskodott arról, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az EGT-ben értékesített valamennyi Android eszközre. A kereső alkalmazások a mobileszközökön végzett keresések fontos belépési pontját jelentik. A Bizottság úgy találta, hogy ez az árukapcsolás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google erőfölénnyel rendelkezővé vált az Android mobil operációs rendszerhez tartozó alkalmazás-áruházak piacán.
Másodszor a Google Chrome böngésző árukapcsolása. Ennek eredményeként a Google biztosította, hogy mobil böngészőjét gyakorlatilag az EGT-ben értékesített valamennyi Android eszközökre előzetesen telepítsék. A böngészők egyben a mobileszközökön végzett keresések fontos belépési pontját is jelentik és a Google Search az alapértelmezett keresőmotor a Google Chrome-ban. A Bizottság úgy találta, hogy ez az árukapcsolás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google a Chrome-ot alkalmazáscsomagjába belefoglalta.
Az előzetes telepítés a meglévő helyzet iránti elfogultságot eredményezhet. Azok a felhasználók, akik a készülékeikre telepített kereső és böngésző alkalmazásokat találnak, valószínűleg ragaszkodnak ezekhez az alkalmazásokhoz. A Bizottság például bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a Google Search alkalmazást következetesen többet használják az Android eszközökön, ahol azt előzetesen telepítették, mint a Windows mobil eszközökön, ahol a felhasználóknak le kell tölteniük azt. Ez azt is mutatja, hogy a felhasználók nem töltenek le versengő alkalmazásokat olyan számban, amely ellensúlyozhatja az előzetes telepítés révén keletkező jelentős kereskedelmi előnyt.
A Google gyakorlata megakadályozta a versenytárs keresőmotorokat abban, hogy érdemek alapján versenyezzenek. Az árukapcsolási gyakorlat biztosította a Google keresőmotor és böngésző előzetes telepítését gyakorlatilag valamennyi Google Android eszközön, a kizárólagossági kifizetések pedig erős visszatartó erőt jelentettek a versengő keresőmotorok előzetes telepítése előtt. A Google gátolta az Android forkok kifejlesztését, amelyek a konkurens keresőmotorok számára is forgalmat generáló platformot biztosíthattak volna. A Google stratégiája azt is megakadályozta, hogy a versenytárs keresőmotorok több adatot gyűjtsenek az intelligens mobileszközöktől, ideértve a keresési és mobil helymeghatározó adatokat is, amelyek segítettek a Google-nek abban, hogy keresőmotorként bebetonozza erőfölényét.
Emellett a Google gyakorlatai károsították a versenyt és a szélesebb körű mobil innovációt, amely túlmutat az internetes keresésen. Ez azért következett be, mert a vállalat megakadályozta, hogy más mobilböngészők hatékonyan versenyezhessenek az előzetesen telepített Google Chrome böngészővel. Végezetül gátolták az Android forkok kifejlesztését, amelyek más alkalmazások fejlesztői számára is virágzó platformot biztosíthattak volna.
A Bizottság 4,34 milliárd euró összegű bírságot szabott ki a Google-ra az uniós antitrösztszabályok megsértése miatt. Az EU szerint a Google 2011 óta jogellenes korlátozásokat vezetett be az Android eszközgyártók és mobilhálózat-üzemeltetők számára annak érdekében, hogy bebetonozza erőfölényét az általános internetes keresés terén. A Google-nek most 90 napon belül ténylegesen véget kell vetnie e gyakorlatnak, ellenkező esetben az Alphabet – a Google anyavállalata – átlagos napi globális árbevételének legfeljebb 5%-át kitevő bírságot kell fizetnie.
"A mobilinternet ma a globális internetes forgalom több mint felét teszi ki, és több millió európai életét változtatta meg. Ez az ügyünk a Google által az Android mobileszközökön keresztül a Google keresőjére irányuló forgalom védelme érdekében az Android mobileszköz-gyártókra és hálózatüzemeltetőkre kirótt három jogellenes korlátozásról szól. A Google az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használta. Ezek a gyakorlatok megvonták a lehetőséget a versenytársaktól arra, hogy érdemek szerint újíthassanak és versenghessenek, továbbá megtagadták az európai fogyasztóktól a jelentőssé vált mobilszférában jelentkező tényleges verseny előnyeit. Ez az uniós antitrösztszabályok értelmében jogellenes.” - nyilatkozta Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.
A három korlátozás a következő:
1. a Google alkalmazásboltja engedélyezési feltételeként előírta a gyártó számára a Google Search alkalmazás és a Chrome előzetes telepítését
2. Pénzt adott a nagyobb gyártóknak és mobilhálózat-üzemeltetőknek azzal a feltétellel, hogy eszközeikre kizárólag a Google Search alkalmazást telepítik előzetesen
3. Megakadályozta a Google alkalmazásokat előzetesen telepíteni kívánó gyártókat abban, hogy akár csak egyetlen versengő, az Androidnak a Google által jóvá nem hagyott alternatív változatán (ún. Android forkokon) működő intelligens mobileszközt is értékesíthessenek. A Bizottság például bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a Google magatartása megakadályozott több nagy gyártót abban, hogy az Amazon „Fire OS” nevű Android forkján alapuló eszközök fejlesztését és értékesítését elvégezzék.
A Google bevételének túlnyomó részét legfontosabb terméke, a Google keresőmotor révén szerzi meg. A vállalat már korán felmérte, hogy az asztali számítógépekről a mobilinternetre való áttérés - amely folyamat a 2000-es évek közepén kezdődött - keresője szempontjából alapvető változást jelent. A Google ezért stratégiát dolgozott ki e váltás hatásainak előrejelzésére, valamint annak biztosítására, hogy a felhasználók továbbra is használják a Google Search-öt a mobilkészülékeiken is. 2005-ben a Google megvásárolta az Android mobil operációs rendszer eredeti fejlesztőjét, és azóta is fejleszti az Androidot. Manapság az intelligens mobileszközök mintegy 80%-a Európában és világszerte Androidon működik.
Amikor a Google új verziót fejleszt ki, a forráskódot online közzéteszi. Ez elvben lehetővé teszi harmadik felek számára, hogy ezt a kódot letöltsék, és módosítsák, hogy ezzel Android forkokat hozzák létre. A nyilvánosan hozzáférhető Android forráskód lefedi az intelligens mobil operációs rendszer alapvető jellemzőit, de a Google jogvédett Android alkalmazásait és szolgáltatásait nem. A Google tulajdonában lévő jogvédett Android alkalmazásokat és szolgáltatásokat megszerezni kívánó eszközgyártóknak a Google-lel szerződést kell kötniük, amelynek részeként a Google számos korlátozást ír elő.
A Google egyes nagy mobilhálózat-üzemeltetőkkel is kötött szerződéseket és néhány ilyen korlátozást alkalmazott velük szemben is. E mobilhálózat-üzemeltetők azt is meghatározhatják, hogy mely alkalmazásokat és szolgáltatásokat telepítik a végfelhasználók számára értékesített eszközökre. A bizottsági határozat a Google által az eszközgyártókra és a mobilhálózat-üzemeltetőkre kirótt három szerződéses korlátozásra vonatkozik. A Google ennek köszönhetően az Androidot keresőmotorja erőfölénye bebetonozásának eszközeként használhatta. Más szóval, a Bizottság határozata nem vonja kétségbe magát az Android operációs rendszert vagy a nyílt forráskódú modellt.
A Bizottság határozata azt a következtetést vonta le, hogy a Google erőfölényt élvez az általános internetes keresőszolgáltatások, az engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek és az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházainak piacain. A Google erőfölénnyel rendelkezik az általános internetes keresők nemzeti piacain az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén, azaz mind a 31 EGT-tagállamban. A Google több mint 90%-os piaci részesedéssel rendelkezik az EGT legtöbb tagállamában. Az említett piacokra való belépés jelentős akadályokba ütközik. Ezt a 2017. júniusi Google Shopping határozatban is megállapították.
Az Android engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszer, ami azt jelenti, hogy a harmadik fél intelligens mobileszköz gyártók engedéllyel használhatják az Androidot eszközeiken. Az Android felett gyakorolt ellenőrzés révén a Google erőfölényt élvez az engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszerek globális piacán (Kína kivételével), piaci részesedése több mint 95%. Az említett piacokra való belépés jelentős akadályokba ütközik, többek között hálózati hatások miatt: minél több felhasználó használ egy operációs rendszert, annál több fejlesztő ír alkalmazást e rendszer számára – ez pedig még több felhasználót vonz. Ezenkívül jelentős erőforrások szükségesek egy sikeres engedélyköteles intelligens mobil operációs rendszer kifejlesztéséhez.
Engedélyköteles operációs rendszerként az Android különbözik a kizárólag vertikálisan integrált fejlesztők (például az Apple iOS vagy a Blackberry) által használt operációs rendszerektől, amelyek nem ugyanannak a piacnak a részét képezik, mivel nem engedélyezettek harmadik fél eszközgyártók részére. Mindazonáltal a Bizottság vizsgálta, hogy a végfelhasználók (downstream) számára a verseny – különösen az Apple és az Android eszközök között – milyen mértékben képes közvetve korlátozni a Google piaci erejét az eszközgyártók számára az Android engedélyezése terén (upstream). A Bizottság megállapította, hogy ez a verseny számos okból nem korlátozza kellő mértékben a Google upstreamjét.
A végfelhasználók vásárlási döntéseit számos tényező befolyásolja (például a hardverjellemzők vagy az eszközök márkái), amelyek függetlenek a mobil operációs rendszertől és az Apple eszközök jellemzően drágábbak, mint az Android eszközök, és ezért az Android eszköz felhasználói bázisa nagy része számára nem elérhetőek. Az Android eszközök használói az Apple eszközökre való áttéréskor olyan szolgáltatóváltással járó költségekkel szembesülnek, mint például az alkalmazásaik, az adataik és a kapcsolataik elvesztése, és meg kell tanulniuk egy új operációs rendszer használatát. valamint még akkor is, ha a végfelhasználók az Android helyett Apple eszközökre váltanának, ez korlátozott hatással lenne a Google alaptevékenységére. Ennek oka, hogy a Google Search az Apple eszközök alapértelmezett keresőmotorjaként működik, és az Apple felhasználói ezért valószínűleg továbbra is a Google Search-öt használnák keresésre.
A Google erőfölényt élvez az Android mobil operációs rendszer alkalmazás-áruházainak globális piacán (Kína kivételével). A Google alkalmazás-áruháza, a Play Store az Android eszközökre letöltött alkalmazások több mint 90%-át biztosítja. E piacra is igen nehéz belépni. A fent felsorolt okokhoz hasonlóan a Google alkalmazás-áruházának erőfölényét az Apple – csak iOS eszközökön elérhető – alkalmazás-áruháza nem korlátozza. A piaci erőfölény önmagában nem jogellenes az uniós antitrösztszabályok szerint. Ugyanakkor az erőfölénnyel rendelkező vállalkozásokat különleges felelősség terheli azért, hogy ne éljenek vissza erős piaci helyzetükkel úgy, hogy – azon a piacon, ahol erőfölényben vannak, illetve a különálló piacokon – a versenyt korlátozzák.
A Google három különböző gyakorlatot követett, amelyek célja a Google erőfölényének bebetonozása az általános internetes keresések terén. A cég mobilalkalmazásait és szolgáltatásait csomagban kínálja az eszközök gyártóinak, amely magában foglalja a Google Play Store-t, a Google Search alkalmazást és a Google Chrome böngészőt. A Google engedélyezési feltételei lehetetlenné teszik a gyártók számára, hogy előzetesen telepítsenek néhány alkalmazást, másokat viszont engednek. A Bizottság vizsgálatának részeként az eszközgyártók megerősítették, hogy a Play Store „nélkülözhetetlen” alkalmazás, mivel a felhasználók elvárják, hogy ezt előzetesen telepítsék eszközeikre (nem utolsósorban azért, mert nem tudják azokat jogszerűen letölteni).
A Bizottság határozata ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Google kétfajta illegális árukapcsolást végzett. Először is a Google Search alkalmazás árukapcsolása. Ennek eredményeként a Google gondoskodott arról, hogy Google Search alkalmazást előzetesen telepítsék gyakorlatilag az EGT-ben értékesített valamennyi Android eszközre. A kereső alkalmazások a mobileszközökön végzett keresések fontos belépési pontját jelentik. A Bizottság úgy találta, hogy ez az árukapcsolás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google erőfölénnyel rendelkezővé vált az Android mobil operációs rendszerhez tartozó alkalmazás-áruházak piacán.
Másodszor a Google Chrome böngésző árukapcsolása. Ennek eredményeként a Google biztosította, hogy mobil böngészőjét gyakorlatilag az EGT-ben értékesített valamennyi Android eszközökre előzetesen telepítsék. A böngészők egyben a mobileszközökön végzett keresések fontos belépési pontját is jelentik és a Google Search az alapértelmezett keresőmotor a Google Chrome-ban. A Bizottság úgy találta, hogy ez az árukapcsolás 2011-től jogellenes volt, amely azt az időpontot jelenti, amikor a Google a Chrome-ot alkalmazáscsomagjába belefoglalta.
Az előzetes telepítés a meglévő helyzet iránti elfogultságot eredményezhet. Azok a felhasználók, akik a készülékeikre telepített kereső és böngésző alkalmazásokat találnak, valószínűleg ragaszkodnak ezekhez az alkalmazásokhoz. A Bizottság például bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy a Google Search alkalmazást következetesen többet használják az Android eszközökön, ahol azt előzetesen telepítették, mint a Windows mobil eszközökön, ahol a felhasználóknak le kell tölteniük azt. Ez azt is mutatja, hogy a felhasználók nem töltenek le versengő alkalmazásokat olyan számban, amely ellensúlyozhatja az előzetes telepítés révén keletkező jelentős kereskedelmi előnyt.
A Google gyakorlata megakadályozta a versenytárs keresőmotorokat abban, hogy érdemek alapján versenyezzenek. Az árukapcsolási gyakorlat biztosította a Google keresőmotor és böngésző előzetes telepítését gyakorlatilag valamennyi Google Android eszközön, a kizárólagossági kifizetések pedig erős visszatartó erőt jelentettek a versengő keresőmotorok előzetes telepítése előtt. A Google gátolta az Android forkok kifejlesztését, amelyek a konkurens keresőmotorok számára is forgalmat generáló platformot biztosíthattak volna. A Google stratégiája azt is megakadályozta, hogy a versenytárs keresőmotorok több adatot gyűjtsenek az intelligens mobileszközöktől, ideértve a keresési és mobil helymeghatározó adatokat is, amelyek segítettek a Google-nek abban, hogy keresőmotorként bebetonozza erőfölényét.
Emellett a Google gyakorlatai károsították a versenyt és a szélesebb körű mobil innovációt, amely túlmutat az internetes keresésen. Ez azért következett be, mert a vállalat megakadályozta, hogy más mobilböngészők hatékonyan versenyezhessenek az előzetesen telepített Google Chrome böngészővel. Végezetül gátolták az Android forkok kifejlesztését, amelyek más alkalmazások fejlesztői számára is virágzó platformot biztosíthattak volna.