Berta Sándor
Kaszparov örül a mesterséges intelligencia reneszánszának
20 éve verte meg az akkori sakkvilágbajnokot az IBM szuperszámítógépe, aki szerint nem szabad félnünk az okos gépek használatától.
Az 54 éves Garri Kimovics Kaszparov a DEF CON hackerkonferencián tartott előadást. Elmondta, hogy annak ellenére nem fél a mesterséges intelligenciától, hogy annak első "áldozatának" számított, hiszen 1997 májusában győzte le egy számítógépes program a regnáló sakkvilágbajnokot. A nem mindennapi megmérettetés 1997. május 11-én ért véget és az IBM Deep Blue végső sikerét hozta.
Kaszparov közölte, hogy a Deep Blue másodpercenként kétmillió sakklépést tudott kiszámolni, ennek ellenére sokmindennek volt nevezhető, csak intelligensnek nem. A Deep Blue IQ-ját egy ébresztőóráéhoz hasonlította, de mint mondta, egyáltalán nem javított a hangulatán, hogy egy 10 millió dolláros vekker ellen veszített. Az egykori sakkvilágbajnok hozzátette, hogy a Deep Blueval ellentétben az Alpha Go már inkább mesterséges intelligencia, mert a döntéseit önállóan hozza meg. A tanulság pedig az, hogy az ember a neurális hálózatok miatt ma már egyáltalán nem tudja követni, hogy mi az, amit létrehozott.
Kaszparov egyértelműen a technológia pozitív oldalait emelte ki. Úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia kiválthatná az emberiséget bizonyos területeken, vezetheti például az autókat vagy segíthet a pontosabb egészségügyi diagnózisok elkészítésében. Érdekes szempontként az emberi gőg veszélyességét emelte ki: felelevenítette, hogy még az 1990-es években néhány sakkversenyen engedélyezték a versenyzőknek, hogy számítógépek támogassák őket. Érdekes módon ebből a dologból elsősorban az átlagos játékosok profitáltak, mert ők inkább követték a számítógép ajánlásait, mint a profi sakkozók. A titok nyitja abban rejlett, hogy merték használni a benne rejlő ismereteket. Szerinte hasonló hatás valósulhat meg az egészségügyben is, éppen ezért a technológiának mindenekelőtt nem az orvosokat, hanem az ápolókat kellene segítenie.
Közlése szerint az intelligens gépek megjelenése nem jelenti az emberiség végét, hiszen a történelem során majdnem minden új technológia vagy innováció a kreatív rombolás eszköze volt. "Az emberi munkaerőt helyettesítő gépek nem jelentenek problémát, hiszen a technológia régen is eltörölt foglalkozásokat, mielőtt újakat teremtett volna. Ez mindig is így volt." Úgy véli, a jövőbeli generációk a 21. századra visszatekintve csodálkozni fognak, hogy ekkoriban az élet ennyire emberközpontú volt. Hatalmas lehetőségeket lát a gépekkel való együttműködésben, a kreatívitás kihasználásában. "Tőlünk, emberektől függ hogy azt tegyük amit csak az emberek tudnak, és nagyot álmodva tudjuk a legtöbbet kihozni ezekből a csodálatos új szerszámokból." - összegzett.
A korábbi sakkvilágbajnok 2003 nyarán azt mondta, hogy nem tudott szabadulni az 1997-es párbaj során elkövetett hibájától. A mottó lehetett volna az is, hogy emberiességünk eredményezheti a mélyreható versenybeli hátrányunkat. Kaszparovot annyira kihozta a sodrából az IBM taktikája - alapvetően a számítógép mindenáron a győzelemre játszott, míg Kaszparov egy nemes küzdelemre számított - hogy a nagymester látványosan elherdálta az utolsó játékot és így az egész mérkőzést is elvesztette.
Az 54 éves Garri Kimovics Kaszparov a DEF CON hackerkonferencián tartott előadást. Elmondta, hogy annak ellenére nem fél a mesterséges intelligenciától, hogy annak első "áldozatának" számított, hiszen 1997 májusában győzte le egy számítógépes program a regnáló sakkvilágbajnokot. A nem mindennapi megmérettetés 1997. május 11-én ért véget és az IBM Deep Blue végső sikerét hozta.
Kaszparov közölte, hogy a Deep Blue másodpercenként kétmillió sakklépést tudott kiszámolni, ennek ellenére sokmindennek volt nevezhető, csak intelligensnek nem. A Deep Blue IQ-ját egy ébresztőóráéhoz hasonlította, de mint mondta, egyáltalán nem javított a hangulatán, hogy egy 10 millió dolláros vekker ellen veszített. Az egykori sakkvilágbajnok hozzátette, hogy a Deep Blueval ellentétben az Alpha Go már inkább mesterséges intelligencia, mert a döntéseit önállóan hozza meg. A tanulság pedig az, hogy az ember a neurális hálózatok miatt ma már egyáltalán nem tudja követni, hogy mi az, amit létrehozott.
Kaszparov egyértelműen a technológia pozitív oldalait emelte ki. Úgy gondolja, hogy a mesterséges intelligencia kiválthatná az emberiséget bizonyos területeken, vezetheti például az autókat vagy segíthet a pontosabb egészségügyi diagnózisok elkészítésében. Érdekes szempontként az emberi gőg veszélyességét emelte ki: felelevenítette, hogy még az 1990-es években néhány sakkversenyen engedélyezték a versenyzőknek, hogy számítógépek támogassák őket. Érdekes módon ebből a dologból elsősorban az átlagos játékosok profitáltak, mert ők inkább követték a számítógép ajánlásait, mint a profi sakkozók. A titok nyitja abban rejlett, hogy merték használni a benne rejlő ismereteket. Szerinte hasonló hatás valósulhat meg az egészségügyben is, éppen ezért a technológiának mindenekelőtt nem az orvosokat, hanem az ápolókat kellene segítenie.
Közlése szerint az intelligens gépek megjelenése nem jelenti az emberiség végét, hiszen a történelem során majdnem minden új technológia vagy innováció a kreatív rombolás eszköze volt. "Az emberi munkaerőt helyettesítő gépek nem jelentenek problémát, hiszen a technológia régen is eltörölt foglalkozásokat, mielőtt újakat teremtett volna. Ez mindig is így volt." Úgy véli, a jövőbeli generációk a 21. századra visszatekintve csodálkozni fognak, hogy ekkoriban az élet ennyire emberközpontú volt. Hatalmas lehetőségeket lát a gépekkel való együttműködésben, a kreatívitás kihasználásában. "Tőlünk, emberektől függ hogy azt tegyük amit csak az emberek tudnak, és nagyot álmodva tudjuk a legtöbbet kihozni ezekből a csodálatos új szerszámokból." - összegzett.
A korábbi sakkvilágbajnok 2003 nyarán azt mondta, hogy nem tudott szabadulni az 1997-es párbaj során elkövetett hibájától. A mottó lehetett volna az is, hogy emberiességünk eredményezheti a mélyreható versenybeli hátrányunkat. Kaszparovot annyira kihozta a sodrából az IBM taktikája - alapvetően a számítógép mindenáron a győzelemre játszott, míg Kaszparov egy nemes küzdelemre számított - hogy a nagymester látványosan elherdálta az utolsó játékot és így az egész mérkőzést is elvesztette.