Berta Sándor
Komoly pénzbírságok elé néz a Qualcomm
A mobilpiac elmúlt évtizedes száguldása sok ellenséget hozott a chipgyártónak, ami több milliárd dollárba kerülhet nekik.
Az Európai Bizottság korábban versenyügyi eljárást kezdeményezett a Qualcomm ellen és az azzal zárult, hogy miután a társaság megtagadta bizonyos anyagok és információk kiadását, így akár napi 580 000 eurós pénzbüntetést is kaphat. A Qualcomm fellebbezett a döntés ellen, de az Európai Unió Bírósága elutasította a beadványát. A Qualcomm azzal az érvvel védekezett, hogy túl összetett és költséges lett volna a kért iratok összegyűjtése. Az ezzel kapcsolatos költségeket a társaság nem kevesebb, mint 3 millió euróra becsülte, mivel a folyamatban több mint 50 munkatársa és 16 külső tanácsadó lett volna érintett.
Marc Jaeger, az Európai Unió Bíróságának elnöke szerint a keresetet benyújtó óriáscég nem állította, hogy a pénzügyi cselekvési szabadsága veszélyeztetve lenne vagy a piaci részesedése komoly mértékben korlátozva lenne. Éppen ezért nem derült ki az sem, hogy miért lenne lehetetlen a számára az információk kiadásával kapcsolatos költségek kiegyenlítése.
Az Európai Unió több dologgal vádolja a Qualcommot, köztük azzal, hogy a gyártási költségek alatt értékesítette a chipsetjeit és valószínűleg jogsértő kifizetéseket eszközölt egy fontos ügyfél felé azért, hogy az kizárólag az ő termékeit alkalmazza. Emellett a vállalat versenyellenes tevékenységet folytatott azért, hogy kiszorítsa a piacról az Icera nevű konkurensét, egy brit mobilszoftver-fejlesztő céget. A Qualcomm már 2015 vége óta ismerte az ellene felhozott vádakat. Amennyiben az eljárás jogerősen lezárul és bebizonyosodik a piaci versenyre vonatkozó szabályok megsértése, úgy a Qualcomm köteles lesz kifizetni az egyéves bevételének a legfeljebb 10 százalékát kitevő pénzbüntetést.
A számtalan eladott mobilchip ellenére a bevételek jórésze a 3G és 4G technológiák kifejlesztéséből, és azok szabadalmainak licenceléséből jön
A Qualcomm ezenkívül harcban áll az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával (FTC) is, amely szintén a piaci versenyt sértő üzleti gyakorlat alkalmazásával vádolja a chipgyártót. Ilyen praktika volt, hogy összekötötték termékeik megvásárlását szellemi tulajdonuk licencelésével; csak akkor vehetett tőlük valaki chipet, ha rendszeres jogdíjat is fizet. A konszern visszautasította a vádakat. Időközben kirobbant az Apple kontra Qualcomm vita is: az Apple azt állítja, hogy a Qualcomm visszatartotta a licencfizetéseit, ráadásul túl magas licencdíjakat, 1 milliárd dollárt követelt olyan szellemi tulajdonért, amelyet valójában az almás óriáscég fejlesztett ki. (A Qualcomm szerint egyébként a kaliforniai társaság áll az FTC által indított eljárás mögött is.)
Hogy ez ne legyen elég a jóból, Dél-Koreában 910 millió dolláros bírságot szabott ki rájuk a helyi szabályozó hatóság, aminek elhalasztását kérik a per lezárultáig, mivel védekezésük szerint ez az összeg "helyrehozhatatlan károkat" okozna számukra. A vád szerint indokolatlan költségeket számoltak fel a mobilok modemchipjeiért, és több céget a nélkülözhetetlen szabadalmak használata miatt licencdíjak megfizetésére köteleztek. Egyébként a koreai versenyhivatal ezzel a döntéssel főként a Samsungot védi, ez eddig a legmagasabb összegű bírság amit kiszabtak.
A számos vita ellenére Steve Mollenkopf, a Qualcomm vezérigazgatója lehetségesnek tartotta a peren kívüli megegyezést. A menedzser közölte, hogy az ilyen dolgokat egyre gyakrabban bíróságon kívül sikerül megoldani és nincs oka annak, hogy ezt miért ne lehetne ezekben az esetekben is megtenni.
Az Európai Bizottság korábban versenyügyi eljárást kezdeményezett a Qualcomm ellen és az azzal zárult, hogy miután a társaság megtagadta bizonyos anyagok és információk kiadását, így akár napi 580 000 eurós pénzbüntetést is kaphat. A Qualcomm fellebbezett a döntés ellen, de az Európai Unió Bírósága elutasította a beadványát. A Qualcomm azzal az érvvel védekezett, hogy túl összetett és költséges lett volna a kért iratok összegyűjtése. Az ezzel kapcsolatos költségeket a társaság nem kevesebb, mint 3 millió euróra becsülte, mivel a folyamatban több mint 50 munkatársa és 16 külső tanácsadó lett volna érintett.
Marc Jaeger, az Európai Unió Bíróságának elnöke szerint a keresetet benyújtó óriáscég nem állította, hogy a pénzügyi cselekvési szabadsága veszélyeztetve lenne vagy a piaci részesedése komoly mértékben korlátozva lenne. Éppen ezért nem derült ki az sem, hogy miért lenne lehetetlen a számára az információk kiadásával kapcsolatos költségek kiegyenlítése.
Az Európai Unió több dologgal vádolja a Qualcommot, köztük azzal, hogy a gyártási költségek alatt értékesítette a chipsetjeit és valószínűleg jogsértő kifizetéseket eszközölt egy fontos ügyfél felé azért, hogy az kizárólag az ő termékeit alkalmazza. Emellett a vállalat versenyellenes tevékenységet folytatott azért, hogy kiszorítsa a piacról az Icera nevű konkurensét, egy brit mobilszoftver-fejlesztő céget. A Qualcomm már 2015 vége óta ismerte az ellene felhozott vádakat. Amennyiben az eljárás jogerősen lezárul és bebizonyosodik a piaci versenyre vonatkozó szabályok megsértése, úgy a Qualcomm köteles lesz kifizetni az egyéves bevételének a legfeljebb 10 százalékát kitevő pénzbüntetést.
A számtalan eladott mobilchip ellenére a bevételek jórésze a 3G és 4G technológiák kifejlesztéséből, és azok szabadalmainak licenceléséből jön
A Qualcomm ezenkívül harcban áll az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságával (FTC) is, amely szintén a piaci versenyt sértő üzleti gyakorlat alkalmazásával vádolja a chipgyártót. Ilyen praktika volt, hogy összekötötték termékeik megvásárlását szellemi tulajdonuk licencelésével; csak akkor vehetett tőlük valaki chipet, ha rendszeres jogdíjat is fizet. A konszern visszautasította a vádakat. Időközben kirobbant az Apple kontra Qualcomm vita is: az Apple azt állítja, hogy a Qualcomm visszatartotta a licencfizetéseit, ráadásul túl magas licencdíjakat, 1 milliárd dollárt követelt olyan szellemi tulajdonért, amelyet valójában az almás óriáscég fejlesztett ki. (A Qualcomm szerint egyébként a kaliforniai társaság áll az FTC által indított eljárás mögött is.)
Hogy ez ne legyen elég a jóból, Dél-Koreában 910 millió dolláros bírságot szabott ki rájuk a helyi szabályozó hatóság, aminek elhalasztását kérik a per lezárultáig, mivel védekezésük szerint ez az összeg "helyrehozhatatlan károkat" okozna számukra. A vád szerint indokolatlan költségeket számoltak fel a mobilok modemchipjeiért, és több céget a nélkülözhetetlen szabadalmak használata miatt licencdíjak megfizetésére köteleztek. Egyébként a koreai versenyhivatal ezzel a döntéssel főként a Samsungot védi, ez eddig a legmagasabb összegű bírság amit kiszabtak.
A számos vita ellenére Steve Mollenkopf, a Qualcomm vezérigazgatója lehetségesnek tartotta a peren kívüli megegyezést. A menedzser közölte, hogy az ilyen dolgokat egyre gyakrabban bíróságon kívül sikerül megoldani és nincs oka annak, hogy ezt miért ne lehetne ezekben az esetekben is megtenni.