Gyurkity Péter
Gyógyszertől regenerálódnak a sérült fogak
Az Alzheimer-kórhoz kifejlesztett gyógyszer segítheti elő a fogak regenerálódását.
Az elmúlt években visszatérő témának számított a hagyományos fogkelezés jelentős mértékű módosítása, illetve annak teljes kiváltása, hiszen a kutatók több eltérő módszert is kidolgoztak a fogak önjavításának elősegítésére. Láttunk itt már lézeres megoldást, most azonban egy gyógyszer segíthet a fogászati forradalomban, már amennyiben az eljárás embereknél is beválik
A King’s College London kutatócsoportja jelentette be a hónap közepén az új módszert, amelynek során egy, az Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett gyógyszert vetettek be, ez ugyanis elősegíti a fogak belsejében, a fogbélben megtalálható őssejtek aktiválását és ezzel a valamivel nagyobb sérülések automatikus helyreállítását. Ezen mechanizmus normál körülmények között a zománc alatt lévő dentin apró töréseit és lyukait állítja csak helyre, a szakemberek által alkalmazott gyógyszer révén azonban – legalábbis egereknél – sikerült jóval nagyobb sérüléseket is kijavítani, egyes esetekben pedig a felszíntől egészen a gyökérig húzódó lyukak sem jelentettek problémát. A megoldás előnye, hogy már jóváhagyott anyagokat használnak fel, bár itt természetesen további kísérletekre van szükség.
Az eddigi tesztek során az egerek fogaiban lyukakat fúrtak, ezen lyukakat pedig kitömték egy biológiailag lebomló szivaccsal, amit az említett, Tideglusib névre hallgató gyógyszerrel áztattak át. Ez egyelőre az Alzheimer-kórnál is potenciális kezelésként jön csak szóba, de felhasználása eddigi tudásunk szerint biztonságosnak mondható. A szer hatására az itt lévő őssejtek specializált fogképző sejtekké alakultak át, ezzel pedig a dentin sérülései néhány hét alatt teljesen helyreálltak. Ez persze még nem váltja ki a fúrást, hiszen a sérült szöveteket először el kell távolítani, de a hagyományos tömésekkel ellentétben jóval kisebb az esély a további fertőzésekre, a fogszerkezet gyengülésére, valamint a fog teljes eltávolítására.
A kutatók jelenleg patkányokon kísérleteznek, amelyek négyszer nagyobb fogakkal rendelkeznek, ezt követné az emberi páciensek bevonása, a legfontosabb kérdés ugyanis, hogy a megoldás a jóval nagyobb lyukak esetében is beválik-e.
Az elmúlt években visszatérő témának számított a hagyományos fogkelezés jelentős mértékű módosítása, illetve annak teljes kiváltása, hiszen a kutatók több eltérő módszert is kidolgoztak a fogak önjavításának elősegítésére. Láttunk itt már lézeres megoldást, most azonban egy gyógyszer segíthet a fogászati forradalomban, már amennyiben az eljárás embereknél is beválik
A King’s College London kutatócsoportja jelentette be a hónap közepén az új módszert, amelynek során egy, az Alzheimer-kór kezelésére kifejlesztett gyógyszert vetettek be, ez ugyanis elősegíti a fogak belsejében, a fogbélben megtalálható őssejtek aktiválását és ezzel a valamivel nagyobb sérülések automatikus helyreállítását. Ezen mechanizmus normál körülmények között a zománc alatt lévő dentin apró töréseit és lyukait állítja csak helyre, a szakemberek által alkalmazott gyógyszer révén azonban – legalábbis egereknél – sikerült jóval nagyobb sérüléseket is kijavítani, egyes esetekben pedig a felszíntől egészen a gyökérig húzódó lyukak sem jelentettek problémát. A megoldás előnye, hogy már jóváhagyott anyagokat használnak fel, bár itt természetesen további kísérletekre van szükség.
Az eddigi tesztek során az egerek fogaiban lyukakat fúrtak, ezen lyukakat pedig kitömték egy biológiailag lebomló szivaccsal, amit az említett, Tideglusib névre hallgató gyógyszerrel áztattak át. Ez egyelőre az Alzheimer-kórnál is potenciális kezelésként jön csak szóba, de felhasználása eddigi tudásunk szerint biztonságosnak mondható. A szer hatására az itt lévő őssejtek specializált fogképző sejtekké alakultak át, ezzel pedig a dentin sérülései néhány hét alatt teljesen helyreálltak. Ez persze még nem váltja ki a fúrást, hiszen a sérült szöveteket először el kell távolítani, de a hagyományos tömésekkel ellentétben jóval kisebb az esély a további fertőzésekre, a fogszerkezet gyengülésére, valamint a fog teljes eltávolítására.
A kutatók jelenleg patkányokon kísérleteznek, amelyek négyszer nagyobb fogakkal rendelkeznek, ezt követné az emberi páciensek bevonása, a legfontosabb kérdés ugyanis, hogy a megoldás a jóval nagyobb lyukak esetében is beválik-e.