Gyurkity Péter

Augusztusban sem enyhült a globális forróság

Ismét rekordot döntöttünk, ezzel pedig hónapok óta tart a kedvezőtlen trend.

Hónapok óta folyamatosan beszámolunk a NASA és a szintén amerikai NOAA jelentéseiről, amelyek egy igencsak kedvezőtlen és veszélyes trend folytatódását vetítik előre. A folyamat augusztusban sem szakadt meg, a korábbi rekordok ismét megdőltek.

A NASA a maga részéről már közölte az augusztus hónapra vonatkozó adatait, ebből pedig az derül ki, hogy a múlt hónap idén júliussal holtversenyben végzett az első helyen. Ismét elmondhattuk, hogy globális szinten eddig ez volt a legmelegebb hónap, legalábbis az adatgyűjtés 1880-as megindulása óta, ezúttal pedig 0,16 Celsius-fokkal volt melegebb, mint a korábbi rekordtartó 2014-es augusztus során. A folyamatot ennél is jobban jelzi, hogy az 1951 és 1980 közötti átlagos augusztusi hőmérsékletet 0,98 Celsius-fokkal haladtuk meg, az idei augusztus ugyanis pontosan olyan forrónak bizonyult, mint az azt közvetlenül megelőző július.


A NOAA ugyan még nem tette közzé saját felmérését, az ő oldalukon egyelőre a júliusi jelentés látható, itt azonban nyilván nem tapasztalunk majd órási eltérést a NASA számaihoz képest. Amennyiben a várakozásoknak megfelelő anyagot tesznek majd le az asztalra, az ő esetükben ez már egy 16 hónapja tartó trend folytatódását jelentené, míg a NASA szerint 11 hónapja tart a korábbi rekordok folyamatos megdöntése. Éves szinten mindez azt eredményezné, hogy 2016 ismét melegebbnek bizonyul az azt megelőző évnél, míg 2015-ben ugyanezt mondhattuk el a 2014-es adatokkal összevetve. Utoljára 1984 decemberében fordult elő, hogy a globális átlag alatti eredményt rögzítettünk, ez már igencsak távolinak tűnik.

Szintén friss hír, hogy megközelítette az eddig mért minimumot az északi-sarki tengeri jég kiterjedése 2016-ban: szeptember 10-én 4,14 millió négyzetkilométernyi volt a jégtakaró, 2012-ben 3,39 négyzetkilométerrel dőlt meg a negatív rekord - írta a BBC. Az Északi-sark tengeri jege ősszel és télen növekszik, tavasszal és nyáron csökke n. A jégfelület nagyságát hosszú ideje tekintik a tudósok a Föld éghajlati változásait érzékenyen jelző rendszernek. A tengeri jég kiterjedését a Colorado állambeli Boulderben lévő amerikai országos hó- és jégadatközpont (NSIDC) követi nyomon műholdas mérésekkel. A központ felhívta a figyelmet arra, hogy adataik egyelőre előzetesek, a szelek még tovább apaszthatják a jégtakarót.

"A számok azt sugallják, hogy a következő években az egyre jellemzőbbé váló melegebb hőmérséklet miatt további drámai olvadással kell számolnunk" - magyarázta Ted Scambos, a központ vezető kutatója. A tengeri jég idei legkisebb kiterjedése meglepte a tudósokat, akik úgy vélték, az alacsony légköri nyomás, valamint a júniusban és júliusban gyakran felhős ég lelassíthatta az olvadást. "Figyelemre méltó, hogy idén a jégtakaró a második legkisebbre zsugorodott, különösen azok után, ahogy júniusban és júliusban zajlott az olvadás. Ez a két kulcshónap, mivel ekkor 24 órán keresztül süt a nap az Északi-sarkon, és idén ebben az időszakban alábbhagyott az olvadás" - mutatott rá Walt Meier, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) jégkutatója.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • NEXUS6 #46
    Általában a rendezettség alacsonyabb komplexitású, mint a magasabb entropiájú állapotok. Az élő rendszerek nem rendezettek, hanem komplexek, szabályokkal ugyan leírhatók bizonyos szintig (pl fraktálokkal), de összetett formába rendeződnek.
    Az entrópiára ezért a magyar rendezetlenség kifejezés nem feltétlenül egyértelmű.

    Az egyszerű szabályokkal leírható rendezett dolgok jellemzően élettelenek, pl egy kristály.
  • ostoros #45
    Ez nincs így. Az összentrópia növekszik.
  • fonak #44
    A komplexitás növekedése az épp az ellentéte az entrópiának.
  • ostoros #43
    A titkoktól nem lesz jobb a világ. Az igazságtól igen.
  • UUUU #42
    Az igazsag, nem a te erdekedrol szol, hanem az igazsag feldfedeserol. Ha pedig valakinek a torvenyserteseit szivarogtatod ki, akkor nem a bunozo partjat kell fogni, hogy jaj a szegenynek kiszivarogtattak a titkait, mert a torvenyserteseket titokban kell tartani es ezzel kart okoztak neki es megsertettek az onerzetet.
  • molnibalage83 #41
    Nem értem, hogy ez a két ember miért hős annyi ember számára. Ha a te titkaidat lőné ki az éterbe, akkor is így tekintenél rájuk? Mert, ha nem akkor ez bizony kurvára kettős mérce...
  • ostoros #40
    Ezt röviden úgy lehet megfogalmazni, hogy az emberiség mindent egy lapra tesz fel.
    Ezért is vagyok ellene minden olyan balfék fantazmagóriának, amely világkormányt akar megvalósítani. Az kéne még, hogy a teljes fajunk felett egy szűk elit rendelkezzen. Faj vagyunk, nem birodalom. El tudom képzelni a Snowden, vagy Assange félékkel mi lenne, mehetnének a Holdra, vagy még messzebb is, hiába, mert ott is levadászná őket az egyetlen, és megkérdőjelezhetetlen HATALOM.
    Utoljára szerkesztette: ostoros, 2016.09.23. 14:11:18
  • NEXUS6 #39
    Van egy egész jó rendszerelméleti könyv, Csányi Vilmos Az evolúciós rendszerek fejlődése (vagy valami ilyesmi). Abban azt fejtegeti a szerző, hogy a rendszerek változása alapvetően a komplexitás növekedése irányába mutat. Ez az alapszabály az egyszerűbb, élettelen rendszereknél gyakorlatilag az entrópia növekedésének elvével állítható párhuzamba, esetleg azonos azzal (termodinamika II. főtétel). Iyen szempontból a globalizáció, mint komplexitás növekedését jelentő folyamat természetes és törvényszerű jelenség.
    Az erőforrások, élettér, diverzitás tekintetében is van olyan általános megállapítás a könyvben, ami a globalizált emberi társadalomra is érvényes lehet. Egyrészt a rendszer az erőforrások maximális kihasználására, az élettér maximális betöltésére törekszik. Ezt elérve a specializáció, az alrendszerek diverzitása erősödik, azok interdependenciája fokozódik. Miközben bizonyos hatásokkal szemben a rendszer egésze ugyan ellenállóvá válik, azonban bizonyos tényezők változása, a részegységek specializáltsága, önálló életre alkalmatlansága miatt katasztrófális lehet.

    A GW kommunikációja azt hirdeti, hogy a GW hatása alapjaiban katasztrófális az emberiségre nézve, szinte értelmetlen is az esetleges kisebb(?) pozitív hatások vizsgálata.

    Ha pl. a jégkorszaki kultúrákat nézzük, bizony igaz ez az álláspont, hiszen ma már az eszkimókon kívül nincs olyan életmódot folytató népcsoport, amely a 14 ezer évvel ezelötti emberiséget valószínüleg általánosan jellemező életmódot folytatná, ahhoz igazodó kultúrával rendelkezne. :)
    Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2016.09.23. 13:21:48
  • cylontoaster #38
    A globalizáció, ahogy egy klímaváltozás sem alapvetően rossz. Értelemszerűen ha lefagy az egész bolgyó, az rossz :D

    A gond inkább az, hogy míg globalizáció nélkül messze nem annyira komplex a rendszer, azzal viszont már az.
    Ha az egész emberiséget nézzük, de az emberiség különálló egységekben (ország vagy kontinens, mindegy) él, és az egységek közt nincs összekapcsolódás, akkor nem annyira gáz, ha az egyik egység akár teljesen eltűnik. Ugyanakkor sérülékenyebbek is, ha adott egy egység, és ott elfogy egy erőforrás, akkor szívás van. Ha van kapcsolat másokkal, akkor ugye megoldhatják.
    Ergo nem rossz, csak bonyolult.
    Mint a két külön vagy 1 nagy ágy esete :) Ha külön ágyad van, akkor nem zavar ha a másik mozog, viszont sokkal kötöttebb a mozgástered neked is.

    Én nem látom, hogy ennyire negatívumok jönnének, inkább csak azt, hogy emlegetik. Például: most melegebb volt mint tavaly, xy jó, mert kevesebb CO2 kibocsátást végez, stb. A negatívumok jelentős része inkább a szegény jegesmedvék, mint az életünkre erősebben kiható változások.

    Ha maga a GW nettó összege pozitív, mert mondjuk sokkal több élhető területünk lesz, akkor is okoz egy nagy rakat olyan problémát, ami mindenkit érint, leginkább pont azokat, ahol a sok új terület lesz (bevándorlók). Ha egy ország inkább az ilyen problémákra való felkészülésre költ, és nem a GW lassítására/megállítására, akkor ez nehezen elítélhető.. Ha neki jó lesz, de a többség szív, akkor morálisan el lehet ítélni, de akkor miért csak ebben a témakörben, mikor a gazdaság eleve ilyen?

    Egyébként tény, hogy pozitívat nem szoktak emlegetni, jellemzően csak utalnak a GW-re, mint egy ismert mumusra. De nem véletlen, az átlag janinak ha rosszat és jót is mondasz róla, akkor végképp összezavarod :) A cél szentesíti az eszközt elv egy határ fölött valóban elítélendő, de határ nélkül teljesen elítélni elég naív szemlélet.
  • NEXUS6 #37
    A GW-vel ugyan az a gond, mint a globalizációval.
    A globlizáció rossz?
    Mi erről a kínaiak véleménye vajon? És mi a miénk?

    Helyi szinten egy nagy, általános folyamatnak teljesen eltérő hatása lehet. Amikor helyi szinten ennek a folyamtnak a hatása kifejezetten jó és kívánatos, akkor kérdés, hogy ők miért is áljanak a globális folyamatot megállítani szándékozók táborába.
    Természetesen, ha a folyamat egész emberiségre kivetített netto összege negatív, akkor ettől nagyon nehéz a régiónak elzárkóznia, csak a pozitív hatásokat kiaknázia.

    A GW kommunikációban azonban én azt látom, hogy a mainstream, nem hogy súlyozza a negatív irányba a várható hatásokat, hanem egyszerűen nem is említi az esetleges pozitív változásokat, tényezőket (pl.: növényeknek/mezőgazdaságnak kedvezőbb feltételek, enyhébb klíma, több csapadék, több CO2-mint tápanyag).