Berta Sándor
A jelenlegi szerzői jogot bírálta az Európai Bizottság alelnöke
A politikus szerint a szabályozás veszi rá a kalózkodásra a fogyasztókat, és a kényszerű lopást a töredékére lehetne csökkenteni.
Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke és a digitális belső piacokért felelős biztos a Midem zenei kiállításon közölte, hogy a legális tartalmakhoz való korlátlan és országhatárokon átnyúló hozzáférés lehet a kulcs a szerzői jogsértések felszámolásához. A politikus kiemelte, hogy 100 millió európai van, akik szívesen elérnék a más tagállamokban meglévő tartalmakat, de ezt a földrajzi alapú blokkolás miatt nem tehetik meg. Az embereknek a jövőben biztosítani kell, hogy - az Európai Unió területén - az aktuális tartózkodási helyüktől függetlenül hozzáférhessenek a filmekhez és a zenékhez, éppúgy, ahogy ezt a hazájukban is megtehetik.
Ansip azt akarja továbbá, hogy a vállalatok úgy értékesíthessék a termékeiket az EU egész területén, mint ahogyan azt a saját országukban teszik. Jelenleg nincsen egységes digitális európai uniós belső piac, hanem csak 28 viszonylag kicsi helyi piac és a kis európai cégek számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy megértsék a különböző előírásokat. Az Európai Unió négy alapszabadságát, vagyis a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását az online világban is biztosítani kell.
"Nem csak a pénzről, hanem alapvető jogokról van szó"
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a tartalomkészítőknek nem kellene tartaniuk a szerzői jog tervezett korszerűsítésétől. Kifejtette, hogy ő ugyan kész fizetni a létrehozott művekért, de a földrajzi alapú blokkolások és szerzői jogi korlátozások miatt a pénzét az alkotók nem tudják megkapni. A mostani jogi környezet valahogy arra veszi rá az embereket, hogy lopjanak. A cél éppen ezért egy olyan helyzet kialakítása, ahol mindenki nyerhet. A politikus a felhasználók fizetési hajlandóságának pozitív példájaként hozta fel a Spotify esetét, míg egy másik példa volt Norvégia, ahol néhány éve még a lakosság 80 százaléka fért hozzá jogtalan módon a különböző tartalmakhoz, most pedig ez az arány csupán 4 százalék. A bekövetkezett változás az elérhető legális digitális ajánlatoknak köszönhető.
Az Európai Bizottság meg akarja védeni a jogtulajdonosok érdekeit és jogait, de először biztosítani kell, hogy minden európai uniós állampolgár legálisan hozzáférhessen a digitális tartalmakhoz. Ezután már sokkal hatékonyabb lesz a kalózkodás elleni harc. A szervezet május elején jelentette be a három pillérből és azon belül is tizenhat kezdeményezésből álló stratégiáját, amelynek célja a digitális közös piac megteremtése.
Andrus Ansip, az Európai Bizottság alelnöke és a digitális belső piacokért felelős biztos a Midem zenei kiállításon közölte, hogy a legális tartalmakhoz való korlátlan és országhatárokon átnyúló hozzáférés lehet a kulcs a szerzői jogsértések felszámolásához. A politikus kiemelte, hogy 100 millió európai van, akik szívesen elérnék a más tagállamokban meglévő tartalmakat, de ezt a földrajzi alapú blokkolás miatt nem tehetik meg. Az embereknek a jövőben biztosítani kell, hogy - az Európai Unió területén - az aktuális tartózkodási helyüktől függetlenül hozzáférhessenek a filmekhez és a zenékhez, éppúgy, ahogy ezt a hazájukban is megtehetik.
Ansip azt akarja továbbá, hogy a vállalatok úgy értékesíthessék a termékeiket az EU egész területén, mint ahogyan azt a saját országukban teszik. Jelenleg nincsen egységes digitális európai uniós belső piac, hanem csak 28 viszonylag kicsi helyi piac és a kis európai cégek számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy megértsék a különböző előírásokat. Az Európai Unió négy alapszabadságát, vagyis a személyek, az árucikkek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását az online világban is biztosítani kell.
"Nem csak a pénzről, hanem alapvető jogokról van szó"
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a tartalomkészítőknek nem kellene tartaniuk a szerzői jog tervezett korszerűsítésétől. Kifejtette, hogy ő ugyan kész fizetni a létrehozott művekért, de a földrajzi alapú blokkolások és szerzői jogi korlátozások miatt a pénzét az alkotók nem tudják megkapni. A mostani jogi környezet valahogy arra veszi rá az embereket, hogy lopjanak. A cél éppen ezért egy olyan helyzet kialakítása, ahol mindenki nyerhet. A politikus a felhasználók fizetési hajlandóságának pozitív példájaként hozta fel a Spotify esetét, míg egy másik példa volt Norvégia, ahol néhány éve még a lakosság 80 százaléka fért hozzá jogtalan módon a különböző tartalmakhoz, most pedig ez az arány csupán 4 százalék. A bekövetkezett változás az elérhető legális digitális ajánlatoknak köszönhető.
Az Európai Bizottság meg akarja védeni a jogtulajdonosok érdekeit és jogait, de először biztosítani kell, hogy minden európai uniós állampolgár legálisan hozzáférhessen a digitális tartalmakhoz. Ezután már sokkal hatékonyabb lesz a kalózkodás elleni harc. A szervezet május elején jelentette be a három pillérből és azon belül is tizenhat kezdeményezésből álló stratégiáját, amelynek célja a digitális közös piac megteremtése.