SG.hu
Okosszemüveggel jelentkezett az Epson
Más cégekkel ellentétben ők nem a magánfelhasználókat, hanem az üzleti szférát akarják kiszolgálni. Szoftverfejlesztők segítségére szorulnak.
Hogy a lényeggel kezdjük, a japán cég budapesti sajtótájékoztatóján bemutatott eszköz már kapható a magyar piacon, javasolt fogyasztói ára 229 ezer forint. "Az Epsonnak nem célja és nem stratégiája, hogy az okostelefon, a tablet és egyéb mobil eszközök mellé egy sokadik kütyüt sózzon az emberekre. Ez az eszköz nem egy játék, attól függetlenül persze, hogy lehet vele játszani, 3D filmet nézni, és sok egyéb dologra alkalmas. Az Epson stratégiájából adódóan elsősorban ezt egy üzleti célú munkaeszköznek szánja. A fejlesztések döntő többsége is olyan irányokba mutat, hogy hogyan lehet ezt az eszközt egy bizonyos dedikált helyzetekben, szituációkban alkalmazni a meglévő megoldások javítására, bővebb tartalommal feltöltésére." - mondta Tőrös Gáspár projektorokért felelős termékmenedzser.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Megemlítette az 1992-es Jean-Claude Van Damme filmet, a Tökéletes katonát, amiben az ember-kiborg előtt egy szemüvegen peregtek az információk, hogy ki a jó ember, ki a rossz ember, ki volt büntetve, kit lehet lelőni. "Nagyjából egyébként ezt így kell elképzelni. A BT-200 a valóság ingereire reagálva megjelenített plusz információkkal segíti a felhasználót, ezt jelenti az AR, a kiterjesztett valóság. A terjesztés első fázisában az Androiddal foglalkozó fejlesztőket, cégeket szeretnék elérni, akik alkalmazásokat készítenek. Hozzájuk szeretnénk tesztpéldányokat eljuttatni, hogy a fejlesztésekhez legyen egy eszköz a kezükben. Kapcsolatépítési fázisban vagyunk, igyekszünk ezt a fejlesztői kört minél jobban kiépíteni, megerősíteni, hogy a BT200, vagy a következő generációs okosszemüveg már egy széles bázissal érjen el nagyobb közönséget." - mondta a termékmenedzser.
A teljes látóterület átlátszó, az eszközben két miniprojektor vetíti a képet a szemüveg közepén kialakított csiszolt felületre. Ezen a részen láthatjuk az androidos kezelőfelületet, és egy a kezünkben tartott távirányítóval vezérelhetjük azt. A téglatest alakú távirányító tetejét egy tapipad foglalja el, ami a kurzor irányítására szolgál, alján pedig az androidnál megszokott Home és Vissza gombok kaptak helyet. Fura módon vezetékkel van a szemüveggel összekötve, habár a szemüveg képes vezeték nélküli és Blutooth kapcsolatra is. A szemüveg processzora 1,2 Ghz-es, kétmagos, memóriája 8 GB. Van benne GPS, hangszóró és VGA felbontású kamera is, akkumulátora állítólag hat óra üzemidőt tesz lehetővé. Okostelefonokhoz DLNA és Miracast kapcsolattal tud csatlakozni.
Valerie Riffaud-Cangelosi, az Epson európai részlegének termékmenedzsere bepillantást engedett a fejlesztés menetébe, és az általuk elképzelt felhasználási területekbe. Az első prototípus három éve, 2011-ben készült el, és funkcióiban már majdnem megegyezett a mostantól kapható Moverio BT-200-zal, mely leginkább kisebb méretében, alacsonyabb tömegében (88 gramm) és ergonomikus dizájnjában tér el attól.
A termékmenedzser négy szegmenst különített el, átlátszó és nem átlátszó, illetve mono és binokuláris, azaz egy vagy mindkét szem előtti eszközöket. Az Epson terméke egy kétlencsés (binokuláris), teljesen átlátható rendszer, azaz úgy ad át információt, hogy közben a külvilág ingereit akadálytalanul látja az ember, és a látottakhoz fúz kiegészítő, extra információkat. Ennélfogva nem konkurense az egylencsés, az információkat a jobb felső sarokba száműző Google Glass, vagy a Sony és az Oculus nem átlátszó, játékra szánt terméke, hiszen azok felhasználási területe teljesen eltérő.
De Valerie Riffaud-Cangelosi meglepő módon leginkább nem az eszköz bemutatásával foglalkozott leginkább, hanem az általuk elképzelt felhasználási területeket ismertette. Ezeket két kategóriára osztotta, egyszerű és komplex szegmensre: előbbibe a turisztikai információ, a múzeumi tájékoztatás, a feliratozás és az AR színház tartozott, utóbbiba pedig az építőipari, logisztikai, egészségügyi és szervizelési felhasználás. Jelenleg a modern múzeumok intelligens tájékoztató rendszere fülünkhöz tartott magnóból áll, amit az egyes termekbe belépve meg kell nyomni, és lejátssza a rögzített szöveget. Ezzel szemben a BT-200 képes arra, hogy felismerje akár az alkotásokat, akár előre kirakott QR-kódokat, és amint a látótérben érzékeli máris elindul a tájékoztatás, emberi közreműködés nélkül.
Az egészségügyi felhasználásnál az endoszkópos műtéteket említette, ahol az orvos egy kis vágáson át, kamerán keresztül végzi a beavatkozást. A sebésznek folyton oda-vissza kell pillantgatnia a keze (ahol az eszköz irányítását végzi) és egy monitor (amin az eszköz végén lévő kamera által látott kép megjelenik) között, de a szemüveggel mindez jóval kényelmesebben végezhető.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A valós felhasználást egy raktárbázis és egy rendszámfelismerő alkalmazáson keresztül mutatták be. Előbbinél többszörösére gyorsítja a kézi QR-kód felismerés és adatbázisban rögzítés módszerét, hiszen amint rápillant a raktáros egy kimenő vagy bemenő termékre, az SAP adatbázisban máris megváltozik az adott termék státusza. A rendszámfelismerést a teremben szétosztott rendszámtáblákkal mutatták be: a szemüveget viselő embernek elég volt körbefordulnia, a szemüveg máris azonosította és leolvasta a látótérben lévő rendszámot, megnézte, hogy az adatbázisban az milyen színű és típusú autóhoz van rögzítve, hogy körözik-e, az eredményt pedig egy hangszóróra kötve élőszóban közölte.
Rövid, pár perces kipróbálás után mindenképpen ígéretes, hatalmas potenciállal rendelkező eszköznek lehet nevezni, főképp azért, mert androidos fejlesztőkörnyezete révén bárki írhat rá programot. Persze vannak gyerekbetegségei, például a vezetékes távirányító tévedésnek tűnik, és a Wi-Fi kapcsolat mellé nem ártana mobilkapcsolat lehetősége is, de ezek csak apró kifogások, melyek eltörpülnek a benne rejlő lehetőségek mellett.
Hogy a lényeggel kezdjük, a japán cég budapesti sajtótájékoztatóján bemutatott eszköz már kapható a magyar piacon, javasolt fogyasztói ára 229 ezer forint. "Az Epsonnak nem célja és nem stratégiája, hogy az okostelefon, a tablet és egyéb mobil eszközök mellé egy sokadik kütyüt sózzon az emberekre. Ez az eszköz nem egy játék, attól függetlenül persze, hogy lehet vele játszani, 3D filmet nézni, és sok egyéb dologra alkalmas. Az Epson stratégiájából adódóan elsősorban ezt egy üzleti célú munkaeszköznek szánja. A fejlesztések döntő többsége is olyan irányokba mutat, hogy hogyan lehet ezt az eszközt egy bizonyos dedikált helyzetekben, szituációkban alkalmazni a meglévő megoldások javítására, bővebb tartalommal feltöltésére." - mondta Tőrös Gáspár projektorokért felelős termékmenedzser.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
Megemlítette az 1992-es Jean-Claude Van Damme filmet, a Tökéletes katonát, amiben az ember-kiborg előtt egy szemüvegen peregtek az információk, hogy ki a jó ember, ki a rossz ember, ki volt büntetve, kit lehet lelőni. "Nagyjából egyébként ezt így kell elképzelni. A BT-200 a valóság ingereire reagálva megjelenített plusz információkkal segíti a felhasználót, ezt jelenti az AR, a kiterjesztett valóság. A terjesztés első fázisában az Androiddal foglalkozó fejlesztőket, cégeket szeretnék elérni, akik alkalmazásokat készítenek. Hozzájuk szeretnénk tesztpéldányokat eljuttatni, hogy a fejlesztésekhez legyen egy eszköz a kezükben. Kapcsolatépítési fázisban vagyunk, igyekszünk ezt a fejlesztői kört minél jobban kiépíteni, megerősíteni, hogy a BT200, vagy a következő generációs okosszemüveg már egy széles bázissal érjen el nagyobb közönséget." - mondta a termékmenedzser.
A teljes látóterület átlátszó, az eszközben két miniprojektor vetíti a képet a szemüveg közepén kialakított csiszolt felületre. Ezen a részen láthatjuk az androidos kezelőfelületet, és egy a kezünkben tartott távirányítóval vezérelhetjük azt. A téglatest alakú távirányító tetejét egy tapipad foglalja el, ami a kurzor irányítására szolgál, alján pedig az androidnál megszokott Home és Vissza gombok kaptak helyet. Fura módon vezetékkel van a szemüveggel összekötve, habár a szemüveg képes vezeték nélküli és Blutooth kapcsolatra is. A szemüveg processzora 1,2 Ghz-es, kétmagos, memóriája 8 GB. Van benne GPS, hangszóró és VGA felbontású kamera is, akkumulátora állítólag hat óra üzemidőt tesz lehetővé. Okostelefonokhoz DLNA és Miracast kapcsolattal tud csatlakozni.
Valerie Riffaud-Cangelosi, az Epson európai részlegének termékmenedzsere bepillantást engedett a fejlesztés menetébe, és az általuk elképzelt felhasználási területekbe. Az első prototípus három éve, 2011-ben készült el, és funkcióiban már majdnem megegyezett a mostantól kapható Moverio BT-200-zal, mely leginkább kisebb méretében, alacsonyabb tömegében (88 gramm) és ergonomikus dizájnjában tér el attól.
A termékmenedzser négy szegmenst különített el, átlátszó és nem átlátszó, illetve mono és binokuláris, azaz egy vagy mindkét szem előtti eszközöket. Az Epson terméke egy kétlencsés (binokuláris), teljesen átlátható rendszer, azaz úgy ad át információt, hogy közben a külvilág ingereit akadálytalanul látja az ember, és a látottakhoz fúz kiegészítő, extra információkat. Ennélfogva nem konkurense az egylencsés, az információkat a jobb felső sarokba száműző Google Glass, vagy a Sony és az Oculus nem átlátszó, játékra szánt terméke, hiszen azok felhasználási területe teljesen eltérő.
De Valerie Riffaud-Cangelosi meglepő módon leginkább nem az eszköz bemutatásával foglalkozott leginkább, hanem az általuk elképzelt felhasználási területeket ismertette. Ezeket két kategóriára osztotta, egyszerű és komplex szegmensre: előbbibe a turisztikai információ, a múzeumi tájékoztatás, a feliratozás és az AR színház tartozott, utóbbiba pedig az építőipari, logisztikai, egészségügyi és szervizelési felhasználás. Jelenleg a modern múzeumok intelligens tájékoztató rendszere fülünkhöz tartott magnóból áll, amit az egyes termekbe belépve meg kell nyomni, és lejátssza a rögzített szöveget. Ezzel szemben a BT-200 képes arra, hogy felismerje akár az alkotásokat, akár előre kirakott QR-kódokat, és amint a látótérben érzékeli máris elindul a tájékoztatás, emberi közreműködés nélkül.
Az egészségügyi felhasználásnál az endoszkópos műtéteket említette, ahol az orvos egy kis vágáson át, kamerán keresztül végzi a beavatkozást. A sebésznek folyton oda-vissza kell pillantgatnia a keze (ahol az eszköz irányítását végzi) és egy monitor (amin az eszköz végén lévő kamera által látott kép megjelenik) között, de a szemüveggel mindez jóval kényelmesebben végezhető.
Klikk a képekre a nagyobb változathoz
A valós felhasználást egy raktárbázis és egy rendszámfelismerő alkalmazáson keresztül mutatták be. Előbbinél többszörösére gyorsítja a kézi QR-kód felismerés és adatbázisban rögzítés módszerét, hiszen amint rápillant a raktáros egy kimenő vagy bemenő termékre, az SAP adatbázisban máris megváltozik az adott termék státusza. A rendszámfelismerést a teremben szétosztott rendszámtáblákkal mutatták be: a szemüveget viselő embernek elég volt körbefordulnia, a szemüveg máris azonosította és leolvasta a látótérben lévő rendszámot, megnézte, hogy az adatbázisban az milyen színű és típusú autóhoz van rögzítve, hogy körözik-e, az eredményt pedig egy hangszóróra kötve élőszóban közölte.
Rövid, pár perces kipróbálás után mindenképpen ígéretes, hatalmas potenciállal rendelkező eszköznek lehet nevezni, főképp azért, mert androidos fejlesztőkörnyezete révén bárki írhat rá programot. Persze vannak gyerekbetegségei, például a vezetékes távirányító tévedésnek tűnik, és a Wi-Fi kapcsolat mellé nem ártana mobilkapcsolat lehetősége is, de ezek csak apró kifogások, melyek eltörpülnek a benne rejlő lehetőségek mellett.