SG.hu·
Az okosszemüveg lehet az MI következő nagy platformja
Az IT-cégek úgy gondolják, hogy a viselhető eszközök jelentik az MI kapuját. A kritikusok szerint ezek kínos, kémkedésre alkalmas eszközök.
Egy rózsaszín rövidnadrágot viselő fiatal nő a telefonját nézi, amikor egy szemüveges férfi odalép hozzá. „Nagyon jól nézel ki” - mondja, majd randira hívja. „Éppen most szakítottam” - válaszolja a nő. A férfi megkérdezi, hogy lehetnek-e barátok, majd megpróbálja elkérni a telefonszámát. A nő zavartan elmosolyodik, és elhárító mozdulattal elküldi. Nem sokkal később a nő megdöbbenve fedezte fel, hogy ezt a rövid találkozást egy üzletben titokban rögzítette egy férfi, aki a Meta Ray-Ban kamerás szemüvegét viselte. A nő akkor ismerte fel magát a férfi egyik „rizz videójában” - olyan felvételekben, amelyeken férfiak nőket próbálnak felszedni.
„Ezeknek a szemüvegeknek, vagy bármilyen változatuknak NEM KELLENE LÉTEZNIÜK” - írta Elyse Herrera - ismertebb nevén Herculyse - e-sport-kommentátor, akit egy rajongó ismert fel az Instagramon közzétett videóban. „Ez felkavaró. Fizikailag rosszul vagyok tőle, ez sértő és HELYTELEN” - írta egy X-en közzétett bejegyzésben. A videót rögzítő és közzétevő Instagram-fiók már nem érhető el, ami arra utal, hogy egyike lehetett annak az egyre növekvő számú fióknak, amelyeket a Meta sietve betilt, mert olyan nőket mutatnak, akiket férfiak titokban okosszemüveggel filmeztek le.
A közösségimédia-vállalatok évek óta folytatják vég nélküli harcukat a visszaélések és a trollok ellen. Az okosszemüvegek megjelenése azonban megnyitotta a zsilipeket a kifinomult, ugyanakkor tolakodó megfigyelés egy új formája előtt, ami miatt egyes kocsmákban és bírósági tárgyalótermekben is betiltották a használatukat. Az idei nyári ellenreakciók ellenére a Meta, a Google, az OpenAI és más technológiai vállalatok vezetői ezt csupán a kezdetnek tekintik. Abban reménykednek, hogy az okosszemüvegek és a hozzájuk hasonló hordozható termékek egy napon leválthatják az okostelefont, mint az MI-hez való hozzáférésünk elsődleges eszközét.
Az alapötlet az, hogy ha virtuális asszisztenseink pontosan azt láthatják és hallhatják, amit mi teszünk, az gazdagabbá és intelligensebbé teszi az MI-rendszereket, miközben saját intelligenciánkat is kiterjeszti azzal, hogy javítja az emlékezetünket és megszervezi az életünket. Hamarosan, jósolják a technológiai iparágban sokan, ugyanolyan természetesnek fog tűnni, hogy az utcán sétálva az MI-ügynökökhöz suttogunk a szemüvegünkön keresztül, mint az, hogy AirPodson keresztül felhívunk egy barátot. „Úgy gondoljuk, hogy az MI valóban nagyobb lehetőségeket fog adni az embereknek” - mondja Alex Himel, a Meta viselhető eszközökért felelős alelnöke. „És hogyan fogjuk használni az MI-t? Úgy gondoljuk, hogy viselhető formában.” Hozzáteszi, hogy már több milliárd ember visel szemüveget, és ezek segítségével könnyebb beszélni az MI-hez, mint elővenni a telefont és megnyitni egy alkalmazást.
Éppen ez a mindenütt jelenlét nyugtalanítja a kritikusokat. „Ezek a szemüvegek kínos, kémkedésre alkalmas eszközök, és ahogy már most is látjuk, minden józan gondolkodású ember utálja őket” - mondta Meredith Whittaker adatvédelmi aktivista, az azonos nevű biztonságos üzenetküldő alkalmazást fejlesztő Signal Foundation elnöke. „A nagy technológiai vállalatok által lehetővé tett újabb olyan jogsértést jelentenek, amely felborítja a társadalmi szerződést.”
Az adatvédelem körüli felháborodás ellenére az okosszemüvegek értékesítése gyorsan növekszik. A Counterpoint Research elemzőinek becslése szerint a fogyasztók 2026 és 2032 között több mint 1 billió dollárt költenek majd viselhető eszközökre, miközben a technológiai vállalatok a fülhallgatóktól a fogkeféken át a medálokig mindenbe kamerákat, mikrofonokat és MI-funkciókat építenek. A Counterpoint előrejelzése szerint önmagukban az okosszemüvegek 2032-re becslések szerint 44 milliárd dolláros értékesítést generálnak majd. A Google-től és a Samsungtól az Apple-ig valamennyi technológiai vállalat saját digitális szemüvegének piacra dobására készül.
„Minden alkalommal, amikor a zsebébe vagy a táskájába nyúl, hogy elővegye a telefont, kiveszi magát abból a pillanatból, amelyben éppen van” - mondja Himel. „Azért szeretjük a viselhető eszközöket, mert mindig önnél vannak, és könnyű használni őket.” Az okosszemüvegek olyan valamivel is felruházzák majd az olyan MI-alkalmazásokat, mint a Gemini, a Siri és a ChatGPT, amivel eddig nem rendelkeztek, amíg a telefon belsejébe voltak zárva: szemmel és füllel. A Meta elképzelése magában foglalja az úgynevezett „szuperérzékelő” MI-szemüvegeket is, amelyek folyamatosan rögzítik a felhasználó körül zajló világot. Ez csak tovább erősítette az adatvédelmi aktivisták félelmeit, hogy az okosszemüvegek hamarosan még tolakodóbbá válhatnak, mint a virálissá vált rizz-videók.
Egyesek szerint olyan eszközökké válhatnak, amelyek azonnali arcfelismerésre és akár az MI által lehetővé tett megfigyelés más formáira is képesek, és amelyekből emberek millióihoz kerülhet. A szemüvegek körüli lelkesedés azonban mostanra olyan szintet ért el, amelyet nehéz lesz visszaszorítani. „A technológiai vállalatok hihetetlen képességgel rendelkeznek arra, hogy ezeket az eszközöket gyorsabban terjesszék el, mint ahogy a társadalom érdemben alkalmazkodni tudna az általuk jelentett fenyegetéshez” - mondja Woodrow Hartzog, a Bostoni Egyetem jogi karának jogászprofesszora. „Mire a társadalom felzárkózik, már kialakult egy bizonyos fokú normalizáció.”
A Everyone Hates Elon nevű aktivistacsoport, amely korábban a Tesla alapítóját, Elon Muskot vette célba, úgy próbált fellépni e normalizáció ellen, hogy a Meta saját hirdetéseit kifigurázó, átalakított óriásplakátokat helyezett ki. „A ballonkabát óta ez a legnagyobb előrelépés a perverztechnológiában” - áll az egyik plakáton, míg egy másikon a néhai szexuális bűnelkövető, Jeffrey Epstein látható a Meta Ray-Banjével a fején, a következő szlogen felett: „Szemüveg azoknak, akik nem kérnek beleegyezést.”
„Soha nem lesz több pénzünk, mint a milliárdosoknak, de mindig lehetünk viccesebbek és érdekesebbek” - mondja az EHE egyik társalapítója, aki nem szeretné, ha a nevét közölnék. Úgy vélik, hogy a szemüvegek elleni ellenreakció elválaszthatatlan az MI munkahelyekre és kultúrára gyakorolt hatásával kapcsolatos szélesebb társadalmi félelmektől. „Az MI elkerülhetetlen, nem azt mondjuk, hogy ne használjuk - azt mondjuk, hogy az emberek pozitív javára használjuk. Ne arra használjuk, hogy kihasználjuk és bántsuk az embereket.”
Az úgynevezett perverzszemüvegek elleni kampányok azonban alig csökkentették az eszközök értékesítését. Amióta 2021-ben, a szemüveggyártó óriásvállalattal, az EssilorLuxotticával kötött partnerség részeként megjelent a Meta Ray-Ban márkájú kamerás szemüvegének első változata, az elemzők becslése szerint a vállalatok jóval több mint 10 millió darabot adtak el, ebből több mint 7 milliót tavaly. Az EssilorLuxottica a múlt hónapban közölte, hogy az MI-szemüvegekből származó bevétele csaknem megduplázódott éves összevetésben a legutóbbi negyedévben. Júniusban a Meta felkérte Kylie Jenner megainfluenszert, hogy tervezze meg és népszerűsítse legújabb modelljét.
Annak ellenére, hogy az adatvédelem körüli ellenreakciók várhatóan hatással lehetnek az analóg szemüvegmárkák értékesítésére, az EssilorLuxottica azt mondta, hogy a Metával fennálló partnersége továbbra is „szilárd”. „Bár nem tapasztalunk valódi hatást az értékesítésre, komolyan vesszük a felvetett adatvédelmi aggályokat. Az adatvédelem már a tervezési szakasztól kezdve fontos szempont volt” - közölte a vállalat. „Mint minden új technológia esetében, itt is van egy alkalmazkodási időszak.” A vállalat hozzátette, hogy „azon dolgozik, hogy kialakítsa a megfelelő szabványokat”, és biztosítsa, hogy a fogyasztók megértsék, hogyan használhatják felelősségteljesen a szemüveget.
Az okosszemüvegek értékesítése az okostelefonokéhoz képest még mindig csekély; évente több mint egymilliárd telefont adnak el. Egy olyan szórakoztatóelektronikai piacon azonban, amelyet a növekvő költségek lenyomtak, mivel az alkatrészeket az MI-adatközpontokhoz irányítják át, az okosszemüvegek a növekedés egyik üdítő kivételének számítanak.
Az Omdia piackutató cég munkatársa, George Jijiashvili szerint a Meta uralja a piacot, az összes eladott okosszemüveg mintegy 85 százalékos részesedésével. Jijiashvili szerint bár jelenleg az eszközöket elsősorban zenehallgatásra és kihangosított fényképezésre használják gyermeknevelés vagy sportolás közben, nem pedig az MI-vel való beszélgetésre, az okosszemüvegek teljes értékesítése gyorsan növekedhet az idei 15 millió darabról 2030-ra 45 millióra. „A Meta kölcsönvette a Ray-Ban márka ismertségét és a menőségi faktort, amivel minden olyan technológiai vállalatnak gondja van, amely nem az Apple” - mondja Jijiashvili, hozzátéve, hogy az EssilorLuxottica hatalmas kiskereskedelmi hálózata is lendületet adott az eszközöknek. „A Meta e partnerség nélkül nem tudott volna ekkora léptéket elérni.”
A Meta sikere más technológiai vállalatok, például a Google és a Snapchat irigységét is kiváltotta, amelyek már régóta próbálják sikertermékké tenni a kamerás szemüvegeket. Egy évtizeddel ezelőtt az adatvédelmi ellenreakció és a gyenge használhatóság kombinációja süllyesztette el a Google Glasst, a Meta Ray-Banjének drágább és kevésbé sokoldalú elődjét, amely a 4 billió dolláros internetes óriás egyik hírhedtebb kudarca.
A Meta munkatársa, Himel szerint a technológiai óriás szemüvegei a dizájn, a kamera és a hangszórók minőségének sorozatos finomításainak, valamint annak a szerencsének köszönhetően lettek sikeresek, hogy első változatuk mindössze egy évvel a ChatGPT berobbanása előtt jelent meg. „Az változott meg, hogy az MI gyorsabban felgyorsult, mint amire mi és az iparág számítottunk. Rájöttünk, hogy ezek a szemüvegek, amelyeket már gyártunk, fantasztikusak lesznek az MI számára” - teszi hozzá.
A termék fejlesztésében részt vevő egyik korábbi Meta-vezető szerint Mark Zuckerberg vezérigazgató felismerte, hogy ha az okosszemüvegek sikeresek akarnak lenni a piacon, jól kell kinézniük, ezért felkereste az EssilorLuxotticát. A világ legnagyobb szemüveggyártó vállalata ragaszkodott ahhoz, hogy az elektronika beépítése ne tegye túl nehézzé a szemüvegeket, annak ellenére, hogy a Meta mérnökei nyomást gyakoroltak arra, hogy még több technológiát zsúfoljanak beléjük. „Összecsapás alakult ki a francia-olasz stílus fanatikusai és a Szilícium-völgyi mérnöki fanatikusok között - és az előbbiek győztek” - mondja a vezető.
A Ray-Ban népszerűsége arra ösztönözte a többi technológiai vállalatot, hogy szemüvegmárkákat keressenek meg partnernek - mondja Michael Miller, a Digital Eyewear Labs nevű startup alapítója. A Google és a Samsung a Warby Parkerrel és a Gentle Monsterrrel dolgozik együtt első MI-szemüvegmodelljein, amelyek várhatóan még az idén megjelennek. „Az egyik megoldatlan probléma egyszerűen az, hogy a fogyasztók milyen sokféle stílust” szeretnének a szemüvegekből - mondja Miller. „Csak bizonyos számú embernek áll jól a Ray-Ban.”
Az Apple saját okosszemüveg-dizájnján dolgozik, amely az azt ismerő személyek szerint akár már jövőre megjelenhet. Kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a vállalat kamerákat is szeretne helyezni az AirPodsba. Az Apple azonban, remélve, hogy megőrzi az adatvédelem védelmében nehezen kivívott hírnevét, elképzelhető, hogy csak azt engedi majd Sirinek, hogy hozzáférjen a viselhető eszközök kameráihoz, hogy segítse MI-válaszait, ahelyett, hogy lehetővé tenné a felhasználóknak, hogy normál fényképeket készítsenek velük.
Az Apple okosszemüvegekkel kapcsolatos terveire egy másik utalás januárban érkezett, amikor felvásárolta az izraeli Q.AI startupot. A Q.AI által benyújtott szabadalmak szerint a technológiát fejhallgatókban vagy szemüvegekben használják, és az úgynevezett „arcbőr-mikromozgások” segítségével érzékelik, mit mondanak az emberek akkor is, ha nem jön ki hang a szájukon. A technológia lehetővé teheti az Apple felhasználói számára, hogy nyilvános helyen suttogjanak Sirinek, diszkrét alternatívát kínálva a hangos beszéd helyett, miközben az MI egyre több felhasználója vált a billentyűzetről a hangalapú bevitelre.
Az Even Realities, egy kis optikai kijelzővel ellátott okosszemüvegeket gyártó kínai startup azt mondta, hogy eszközei népszerűvé váltak azok körében, akik szoftverfejlesztésre használják őket kéz nélküli módon. „Lehet maga előtt egy kódolási terminál, és egyszerűen beszélhet hozzá, hogy kódoljon” - mondja Will Wang, az Even Realities vezérigazgatója. „Nem kell az asztalhoz kötve lennie.” A fejlesztők az MI-ügynökeikhez beszélhetnek a szemüvegen keresztül, az ügynökök pedig a szemüveg apró kijelzőjén gépelik be válaszaikat.
A Meta és az Apple több mint egy évtizede jelentős összegeket fektet a virtuális és kiterjesztett valóságot használó headsetekbe, amelyek sokkal kifinomultabb kijelzőkkel rendelkeznek, és digitális tartalmat képesek rávetíteni arra, amit viselőjük éppen néz. A költségek és a technikai akadályok miatt azonban ezek a termékek, bár továbbra is szerepelnek a vállalatok tervei között, még néhány évre vannak attól, hogy elérjék a tömegpiacot. „A szent grál a következő szemüveggeneráció, az AR-szemüveg, amelyben már teljes kijelzőt kapunk” - mondta Anthony Geffen, az Atlantic Productions vezérigazgatója és kreatív igazgatója, amely több nagy technológiai vállalattal is együtt dolgozott VR- és AR-eszközökhöz készített tartalmakon. „Számomra nem kétséges, hogy a szemüveg lesz a következő nagy platform. De még két-három évre vagyunk ennek a szakasznak a kezdetétől.”
Ahhoz, hogy továbbra is befektessen ebbe a következő generációba, a Metának jelentős bevételt kell elkezdenie termelnie a szemüvegeiből. Egyelőre azonban a Ray-Ban szemüvegekből származó bevételek jelentős része az EssilorLuxotticához kerül. A két vállalat megállapodása azt jelenti, hogy mindkét partner maga számolja el a saját kiskereskedelmi csatornáin keresztül értékesített szemüvegekből származó bevételt. Az olasz szemüvegipari óriás hatalmas terjesztési hálózatának köszönhetően az okosszemüvegekből származó bevételek oroszlánrészét ő könyveli el. Ez azt jelenti, hogy a Metának meg kell győznie a Ray-Ban vásárlóit arról is, hogy előfizetőivé váljanak MI-szolgáltatásainak.
A Meta közölte, hogy bizonyos használati korlátok felett az MI-szemüvegek egyes funkcióinak teljes körű hozzáféréséhez előfizetés lesz szükséges. A vállalat azonban felfüggesztette azt a tervet, hogy díjat számítson fel a „conversation focus” nevű kibővített hozzáféréséért, miután az ügyfelek felháborodtak azon, hogy a korábban ingyenes funkciót fizetőfallal látták el. (Ez a funkció felerősíti a viselő előtt álló emberek hangját zajos környezetben.) A Meta azt is elkezdte lehetővé tenni külső fejlesztők számára, hogy hozzáférjenek az eszközhöz, szem előtt tartva azt, ahogyan az Apple az App Store-t hatalmas pénztermelővé változtatta.
„Az MI egyre hasznosabbá, egyre személyre szabottabbá és egyre inkább ügynökké válik. A legjobb asszisztens nem a legintelligensebb, hanem az, amelyik a legjobban ismeri önt” - mondja Himel. „Egyre inkább azt a trendet fogják látni, hogy ennek mind több és több elemét hozzuk be a viselhető eszközökbe.” A Meta olyan „szuperérzékelő” szemüvegeket is tesztel, amelyek folyamatosan gyűjtenék a hangokat, és néhány másodpercenként fényképeket készítenének, így MI-alapú memóriasegédeszközként működnének. A funkció egy szoftverfrissítéssel aktiválható lesz a meglévő szemüvegekben anélkül, hogy felgyulladna a jelenlegi jelzőfény, amely tájékoztatja a környezetben lévőket arról, hogy az eszköz éppen rögzít.
Egy másik lehetséges funkció, amely már a megjelenése előtt heves vitákat váltott ki, annak lehetősége, hogy az MI-szemüveggel felismerhető legyen, kit néz a viselője. A Wired magazin júniusban olyan arcfelismerő rendszer kódját fedezte fel, amely be volt építve a Meta okosszemüveg-platformjába, de még nem tették közzé. A vállalat később eltávolította a rendszert. Az olyan kampánycsoportok, mint az American Civil Liberties Union és az Electronic Frontier Foundation, „disztópikusnak” nevezték az ötletet, és arra figyelmeztettek, hogy felhasználható áldozatok azonosítására és követésére, illetve „rendőrségi megfigyelés céljára is eltéríthető”.
Himel szerint az ilyen funkciók „bizonyos helyzetekben hasznosak” lehetnek, például a vakok számára, hogy felismerhessék barátaikat egy étteremben. „El lehet gondolkodni az ehhez hasonló technológia helytelen felhasználásán” - mondja. „És úgy gondolom, hogy az egyik dolog, amelynek a megoldásán nagyon keményen dolgozunk, annak kitalálása, hogyan juttassuk el a technológiát hasznos pillanatokban a megfelelő közösségekhez, miközben megakadályozzuk a visszaéléseket.” A visszaélések visszaszorítása érdekében a Meta nemrég frissítette szemüvegét úgy, hogy kikapcsolja a kamerát, ha azt érzékeli, hogy a felhasználók megpróbálják manipulálni azt a LED-et, amely világít, amikor a Ray-Ban éppen filmez. Himel hozzáteszi: „A jegyzőkönyv kedvéért szeretném leszögezni, hogy a világon bármely személy felismerésének képessége - akár viselhető eszközről, akár telefonról, akár egy laptopot az illető felé tartva - olyan funkció, amelyet szó szerint senki sem akar, és amelynek biztosításában nekünk nincs érdekünk.”
Jijiashvili szerint az MI-szemüvegek valósága egyelőre kevésbé disztópikus, mint inkább működésképtelen. Jijiashvili maga is rendelkezik néhány Ray-Ban Meta szemüveggel. „Vannak jelek arra, hogy ez nagyon hasznos lehet” - mondja. „De minden egy kicsit túl sokáig tart, és egy kicsit túl következetlenül működik, ezért a végén úgyis csak a telefonját használja az ember.”
A technológiai iparágban nem mindenki győződött meg arról, hogy a szemüveg a legjobb módja az MI elérésének. Carl Pei, a londoni székhelyű szórakoztatóelektronikai startup, a Nothing vezérigazgatója szerint a mai okosszemüvegeknek „nagyon magas a visszaküldési aránya és nagyon alacsony a megtartási aránya”. „Nem látom, hogy ez egyhamar megváltozna” - mondja. Pei szerint a többféle okostelefont és fejhallgatót gyártó Nothing saját okosszemüvegen is dolgozott, de a projektet félretette. A vállalat továbbra is dolgozik más, MI-képességekkel rendelkező eszközökön. „Egyszerűen nem találtunk igazán erős értékajánlatot a szemüvegekhez, és nem hiszem, hogy bárki másnak sikerült volna még megtalálnia” - mondja. „Az MI-funkciókat szinte egyáltalán nem használják. Ez változni fog, ahogy a hangalapú ügynökök egyre több képességre tesznek majd szert, de még nem tartunk ott.”
Egy rózsaszín rövidnadrágot viselő fiatal nő a telefonját nézi, amikor egy szemüveges férfi odalép hozzá. „Nagyon jól nézel ki” - mondja, majd randira hívja. „Éppen most szakítottam” - válaszolja a nő. A férfi megkérdezi, hogy lehetnek-e barátok, majd megpróbálja elkérni a telefonszámát. A nő zavartan elmosolyodik, és elhárító mozdulattal elküldi. Nem sokkal később a nő megdöbbenve fedezte fel, hogy ezt a rövid találkozást egy üzletben titokban rögzítette egy férfi, aki a Meta Ray-Ban kamerás szemüvegét viselte. A nő akkor ismerte fel magát a férfi egyik „rizz videójában” - olyan felvételekben, amelyeken férfiak nőket próbálnak felszedni.
„Ezeknek a szemüvegeknek, vagy bármilyen változatuknak NEM KELLENE LÉTEZNIÜK” - írta Elyse Herrera - ismertebb nevén Herculyse - e-sport-kommentátor, akit egy rajongó ismert fel az Instagramon közzétett videóban. „Ez felkavaró. Fizikailag rosszul vagyok tőle, ez sértő és HELYTELEN” - írta egy X-en közzétett bejegyzésben. A videót rögzítő és közzétevő Instagram-fiók már nem érhető el, ami arra utal, hogy egyike lehetett annak az egyre növekvő számú fióknak, amelyeket a Meta sietve betilt, mert olyan nőket mutatnak, akiket férfiak titokban okosszemüveggel filmeztek le.
A közösségimédia-vállalatok évek óta folytatják vég nélküli harcukat a visszaélések és a trollok ellen. Az okosszemüvegek megjelenése azonban megnyitotta a zsilipeket a kifinomult, ugyanakkor tolakodó megfigyelés egy új formája előtt, ami miatt egyes kocsmákban és bírósági tárgyalótermekben is betiltották a használatukat. Az idei nyári ellenreakciók ellenére a Meta, a Google, az OpenAI és más technológiai vállalatok vezetői ezt csupán a kezdetnek tekintik. Abban reménykednek, hogy az okosszemüvegek és a hozzájuk hasonló hordozható termékek egy napon leválthatják az okostelefont, mint az MI-hez való hozzáférésünk elsődleges eszközét.
Az alapötlet az, hogy ha virtuális asszisztenseink pontosan azt láthatják és hallhatják, amit mi teszünk, az gazdagabbá és intelligensebbé teszi az MI-rendszereket, miközben saját intelligenciánkat is kiterjeszti azzal, hogy javítja az emlékezetünket és megszervezi az életünket. Hamarosan, jósolják a technológiai iparágban sokan, ugyanolyan természetesnek fog tűnni, hogy az utcán sétálva az MI-ügynökökhöz suttogunk a szemüvegünkön keresztül, mint az, hogy AirPodson keresztül felhívunk egy barátot. „Úgy gondoljuk, hogy az MI valóban nagyobb lehetőségeket fog adni az embereknek” - mondja Alex Himel, a Meta viselhető eszközökért felelős alelnöke. „És hogyan fogjuk használni az MI-t? Úgy gondoljuk, hogy viselhető formában.” Hozzáteszi, hogy már több milliárd ember visel szemüveget, és ezek segítségével könnyebb beszélni az MI-hez, mint elővenni a telefont és megnyitni egy alkalmazást.
Éppen ez a mindenütt jelenlét nyugtalanítja a kritikusokat. „Ezek a szemüvegek kínos, kémkedésre alkalmas eszközök, és ahogy már most is látjuk, minden józan gondolkodású ember utálja őket” - mondta Meredith Whittaker adatvédelmi aktivista, az azonos nevű biztonságos üzenetküldő alkalmazást fejlesztő Signal Foundation elnöke. „A nagy technológiai vállalatok által lehetővé tett újabb olyan jogsértést jelentenek, amely felborítja a társadalmi szerződést.”
Az adatvédelem körüli felháborodás ellenére az okosszemüvegek értékesítése gyorsan növekszik. A Counterpoint Research elemzőinek becslése szerint a fogyasztók 2026 és 2032 között több mint 1 billió dollárt költenek majd viselhető eszközökre, miközben a technológiai vállalatok a fülhallgatóktól a fogkeféken át a medálokig mindenbe kamerákat, mikrofonokat és MI-funkciókat építenek. A Counterpoint előrejelzése szerint önmagukban az okosszemüvegek 2032-re becslések szerint 44 milliárd dolláros értékesítést generálnak majd. A Google-től és a Samsungtól az Apple-ig valamennyi technológiai vállalat saját digitális szemüvegének piacra dobására készül.
„Minden alkalommal, amikor a zsebébe vagy a táskájába nyúl, hogy elővegye a telefont, kiveszi magát abból a pillanatból, amelyben éppen van” - mondja Himel. „Azért szeretjük a viselhető eszközöket, mert mindig önnél vannak, és könnyű használni őket.” Az okosszemüvegek olyan valamivel is felruházzák majd az olyan MI-alkalmazásokat, mint a Gemini, a Siri és a ChatGPT, amivel eddig nem rendelkeztek, amíg a telefon belsejébe voltak zárva: szemmel és füllel. A Meta elképzelése magában foglalja az úgynevezett „szuperérzékelő” MI-szemüvegeket is, amelyek folyamatosan rögzítik a felhasználó körül zajló világot. Ez csak tovább erősítette az adatvédelmi aktivisták félelmeit, hogy az okosszemüvegek hamarosan még tolakodóbbá válhatnak, mint a virálissá vált rizz-videók.
Egyesek szerint olyan eszközökké válhatnak, amelyek azonnali arcfelismerésre és akár az MI által lehetővé tett megfigyelés más formáira is képesek, és amelyekből emberek millióihoz kerülhet. A szemüvegek körüli lelkesedés azonban mostanra olyan szintet ért el, amelyet nehéz lesz visszaszorítani. „A technológiai vállalatok hihetetlen képességgel rendelkeznek arra, hogy ezeket az eszközöket gyorsabban terjesszék el, mint ahogy a társadalom érdemben alkalmazkodni tudna az általuk jelentett fenyegetéshez” - mondja Woodrow Hartzog, a Bostoni Egyetem jogi karának jogászprofesszora. „Mire a társadalom felzárkózik, már kialakult egy bizonyos fokú normalizáció.”
A Everyone Hates Elon nevű aktivistacsoport, amely korábban a Tesla alapítóját, Elon Muskot vette célba, úgy próbált fellépni e normalizáció ellen, hogy a Meta saját hirdetéseit kifigurázó, átalakított óriásplakátokat helyezett ki. „A ballonkabát óta ez a legnagyobb előrelépés a perverztechnológiában” - áll az egyik plakáton, míg egy másikon a néhai szexuális bűnelkövető, Jeffrey Epstein látható a Meta Ray-Banjével a fején, a következő szlogen felett: „Szemüveg azoknak, akik nem kérnek beleegyezést.”
„Soha nem lesz több pénzünk, mint a milliárdosoknak, de mindig lehetünk viccesebbek és érdekesebbek” - mondja az EHE egyik társalapítója, aki nem szeretné, ha a nevét közölnék. Úgy vélik, hogy a szemüvegek elleni ellenreakció elválaszthatatlan az MI munkahelyekre és kultúrára gyakorolt hatásával kapcsolatos szélesebb társadalmi félelmektől. „Az MI elkerülhetetlen, nem azt mondjuk, hogy ne használjuk - azt mondjuk, hogy az emberek pozitív javára használjuk. Ne arra használjuk, hogy kihasználjuk és bántsuk az embereket.”
Az úgynevezett perverzszemüvegek elleni kampányok azonban alig csökkentették az eszközök értékesítését. Amióta 2021-ben, a szemüveggyártó óriásvállalattal, az EssilorLuxotticával kötött partnerség részeként megjelent a Meta Ray-Ban márkájú kamerás szemüvegének első változata, az elemzők becslése szerint a vállalatok jóval több mint 10 millió darabot adtak el, ebből több mint 7 milliót tavaly. Az EssilorLuxottica a múlt hónapban közölte, hogy az MI-szemüvegekből származó bevétele csaknem megduplázódott éves összevetésben a legutóbbi negyedévben. Júniusban a Meta felkérte Kylie Jenner megainfluenszert, hogy tervezze meg és népszerűsítse legújabb modelljét.
Annak ellenére, hogy az adatvédelem körüli ellenreakciók várhatóan hatással lehetnek az analóg szemüvegmárkák értékesítésére, az EssilorLuxottica azt mondta, hogy a Metával fennálló partnersége továbbra is „szilárd”. „Bár nem tapasztalunk valódi hatást az értékesítésre, komolyan vesszük a felvetett adatvédelmi aggályokat. Az adatvédelem már a tervezési szakasztól kezdve fontos szempont volt” - közölte a vállalat. „Mint minden új technológia esetében, itt is van egy alkalmazkodási időszak.” A vállalat hozzátette, hogy „azon dolgozik, hogy kialakítsa a megfelelő szabványokat”, és biztosítsa, hogy a fogyasztók megértsék, hogyan használhatják felelősségteljesen a szemüveget.
Az okosszemüvegek értékesítése az okostelefonokéhoz képest még mindig csekély; évente több mint egymilliárd telefont adnak el. Egy olyan szórakoztatóelektronikai piacon azonban, amelyet a növekvő költségek lenyomtak, mivel az alkatrészeket az MI-adatközpontokhoz irányítják át, az okosszemüvegek a növekedés egyik üdítő kivételének számítanak.
Az Omdia piackutató cég munkatársa, George Jijiashvili szerint a Meta uralja a piacot, az összes eladott okosszemüveg mintegy 85 százalékos részesedésével. Jijiashvili szerint bár jelenleg az eszközöket elsősorban zenehallgatásra és kihangosított fényképezésre használják gyermeknevelés vagy sportolás közben, nem pedig az MI-vel való beszélgetésre, az okosszemüvegek teljes értékesítése gyorsan növekedhet az idei 15 millió darabról 2030-ra 45 millióra. „A Meta kölcsönvette a Ray-Ban márka ismertségét és a menőségi faktort, amivel minden olyan technológiai vállalatnak gondja van, amely nem az Apple” - mondja Jijiashvili, hozzátéve, hogy az EssilorLuxottica hatalmas kiskereskedelmi hálózata is lendületet adott az eszközöknek. „A Meta e partnerség nélkül nem tudott volna ekkora léptéket elérni.”
A Meta sikere más technológiai vállalatok, például a Google és a Snapchat irigységét is kiváltotta, amelyek már régóta próbálják sikertermékké tenni a kamerás szemüvegeket. Egy évtizeddel ezelőtt az adatvédelmi ellenreakció és a gyenge használhatóság kombinációja süllyesztette el a Google Glasst, a Meta Ray-Banjének drágább és kevésbé sokoldalú elődjét, amely a 4 billió dolláros internetes óriás egyik hírhedtebb kudarca.
A Meta munkatársa, Himel szerint a technológiai óriás szemüvegei a dizájn, a kamera és a hangszórók minőségének sorozatos finomításainak, valamint annak a szerencsének köszönhetően lettek sikeresek, hogy első változatuk mindössze egy évvel a ChatGPT berobbanása előtt jelent meg. „Az változott meg, hogy az MI gyorsabban felgyorsult, mint amire mi és az iparág számítottunk. Rájöttünk, hogy ezek a szemüvegek, amelyeket már gyártunk, fantasztikusak lesznek az MI számára” - teszi hozzá.
A termék fejlesztésében részt vevő egyik korábbi Meta-vezető szerint Mark Zuckerberg vezérigazgató felismerte, hogy ha az okosszemüvegek sikeresek akarnak lenni a piacon, jól kell kinézniük, ezért felkereste az EssilorLuxotticát. A világ legnagyobb szemüveggyártó vállalata ragaszkodott ahhoz, hogy az elektronika beépítése ne tegye túl nehézzé a szemüvegeket, annak ellenére, hogy a Meta mérnökei nyomást gyakoroltak arra, hogy még több technológiát zsúfoljanak beléjük. „Összecsapás alakult ki a francia-olasz stílus fanatikusai és a Szilícium-völgyi mérnöki fanatikusok között - és az előbbiek győztek” - mondja a vezető.
A Ray-Ban népszerűsége arra ösztönözte a többi technológiai vállalatot, hogy szemüvegmárkákat keressenek meg partnernek - mondja Michael Miller, a Digital Eyewear Labs nevű startup alapítója. A Google és a Samsung a Warby Parkerrel és a Gentle Monsterrrel dolgozik együtt első MI-szemüvegmodelljein, amelyek várhatóan még az idén megjelennek. „Az egyik megoldatlan probléma egyszerűen az, hogy a fogyasztók milyen sokféle stílust” szeretnének a szemüvegekből - mondja Miller. „Csak bizonyos számú embernek áll jól a Ray-Ban.”
Az Apple saját okosszemüveg-dizájnján dolgozik, amely az azt ismerő személyek szerint akár már jövőre megjelenhet. Kiszivárgott információk arra utalnak, hogy a vállalat kamerákat is szeretne helyezni az AirPodsba. Az Apple azonban, remélve, hogy megőrzi az adatvédelem védelmében nehezen kivívott hírnevét, elképzelhető, hogy csak azt engedi majd Sirinek, hogy hozzáférjen a viselhető eszközök kameráihoz, hogy segítse MI-válaszait, ahelyett, hogy lehetővé tenné a felhasználóknak, hogy normál fényképeket készítsenek velük.
Az Apple okosszemüvegekkel kapcsolatos terveire egy másik utalás januárban érkezett, amikor felvásárolta az izraeli Q.AI startupot. A Q.AI által benyújtott szabadalmak szerint a technológiát fejhallgatókban vagy szemüvegekben használják, és az úgynevezett „arcbőr-mikromozgások” segítségével érzékelik, mit mondanak az emberek akkor is, ha nem jön ki hang a szájukon. A technológia lehetővé teheti az Apple felhasználói számára, hogy nyilvános helyen suttogjanak Sirinek, diszkrét alternatívát kínálva a hangos beszéd helyett, miközben az MI egyre több felhasználója vált a billentyűzetről a hangalapú bevitelre.
Az Even Realities, egy kis optikai kijelzővel ellátott okosszemüvegeket gyártó kínai startup azt mondta, hogy eszközei népszerűvé váltak azok körében, akik szoftverfejlesztésre használják őket kéz nélküli módon. „Lehet maga előtt egy kódolási terminál, és egyszerűen beszélhet hozzá, hogy kódoljon” - mondja Will Wang, az Even Realities vezérigazgatója. „Nem kell az asztalhoz kötve lennie.” A fejlesztők az MI-ügynökeikhez beszélhetnek a szemüvegen keresztül, az ügynökök pedig a szemüveg apró kijelzőjén gépelik be válaszaikat.
A Meta és az Apple több mint egy évtizede jelentős összegeket fektet a virtuális és kiterjesztett valóságot használó headsetekbe, amelyek sokkal kifinomultabb kijelzőkkel rendelkeznek, és digitális tartalmat képesek rávetíteni arra, amit viselőjük éppen néz. A költségek és a technikai akadályok miatt azonban ezek a termékek, bár továbbra is szerepelnek a vállalatok tervei között, még néhány évre vannak attól, hogy elérjék a tömegpiacot. „A szent grál a következő szemüveggeneráció, az AR-szemüveg, amelyben már teljes kijelzőt kapunk” - mondta Anthony Geffen, az Atlantic Productions vezérigazgatója és kreatív igazgatója, amely több nagy technológiai vállalattal is együtt dolgozott VR- és AR-eszközökhöz készített tartalmakon. „Számomra nem kétséges, hogy a szemüveg lesz a következő nagy platform. De még két-három évre vagyunk ennek a szakasznak a kezdetétől.”
Ahhoz, hogy továbbra is befektessen ebbe a következő generációba, a Metának jelentős bevételt kell elkezdenie termelnie a szemüvegeiből. Egyelőre azonban a Ray-Ban szemüvegekből származó bevételek jelentős része az EssilorLuxotticához kerül. A két vállalat megállapodása azt jelenti, hogy mindkét partner maga számolja el a saját kiskereskedelmi csatornáin keresztül értékesített szemüvegekből származó bevételt. Az olasz szemüvegipari óriás hatalmas terjesztési hálózatának köszönhetően az okosszemüvegekből származó bevételek oroszlánrészét ő könyveli el. Ez azt jelenti, hogy a Metának meg kell győznie a Ray-Ban vásárlóit arról is, hogy előfizetőivé váljanak MI-szolgáltatásainak.
A Meta közölte, hogy bizonyos használati korlátok felett az MI-szemüvegek egyes funkcióinak teljes körű hozzáféréséhez előfizetés lesz szükséges. A vállalat azonban felfüggesztette azt a tervet, hogy díjat számítson fel a „conversation focus” nevű kibővített hozzáféréséért, miután az ügyfelek felháborodtak azon, hogy a korábban ingyenes funkciót fizetőfallal látták el. (Ez a funkció felerősíti a viselő előtt álló emberek hangját zajos környezetben.) A Meta azt is elkezdte lehetővé tenni külső fejlesztők számára, hogy hozzáférjenek az eszközhöz, szem előtt tartva azt, ahogyan az Apple az App Store-t hatalmas pénztermelővé változtatta.
„Az MI egyre hasznosabbá, egyre személyre szabottabbá és egyre inkább ügynökké válik. A legjobb asszisztens nem a legintelligensebb, hanem az, amelyik a legjobban ismeri önt” - mondja Himel. „Egyre inkább azt a trendet fogják látni, hogy ennek mind több és több elemét hozzuk be a viselhető eszközökbe.” A Meta olyan „szuperérzékelő” szemüvegeket is tesztel, amelyek folyamatosan gyűjtenék a hangokat, és néhány másodpercenként fényképeket készítenének, így MI-alapú memóriasegédeszközként működnének. A funkció egy szoftverfrissítéssel aktiválható lesz a meglévő szemüvegekben anélkül, hogy felgyulladna a jelenlegi jelzőfény, amely tájékoztatja a környezetben lévőket arról, hogy az eszköz éppen rögzít.
Egy másik lehetséges funkció, amely már a megjelenése előtt heves vitákat váltott ki, annak lehetősége, hogy az MI-szemüveggel felismerhető legyen, kit néz a viselője. A Wired magazin júniusban olyan arcfelismerő rendszer kódját fedezte fel, amely be volt építve a Meta okosszemüveg-platformjába, de még nem tették közzé. A vállalat később eltávolította a rendszert. Az olyan kampánycsoportok, mint az American Civil Liberties Union és az Electronic Frontier Foundation, „disztópikusnak” nevezték az ötletet, és arra figyelmeztettek, hogy felhasználható áldozatok azonosítására és követésére, illetve „rendőrségi megfigyelés céljára is eltéríthető”.
Himel szerint az ilyen funkciók „bizonyos helyzetekben hasznosak” lehetnek, például a vakok számára, hogy felismerhessék barátaikat egy étteremben. „El lehet gondolkodni az ehhez hasonló technológia helytelen felhasználásán” - mondja. „És úgy gondolom, hogy az egyik dolog, amelynek a megoldásán nagyon keményen dolgozunk, annak kitalálása, hogyan juttassuk el a technológiát hasznos pillanatokban a megfelelő közösségekhez, miközben megakadályozzuk a visszaéléseket.” A visszaélések visszaszorítása érdekében a Meta nemrég frissítette szemüvegét úgy, hogy kikapcsolja a kamerát, ha azt érzékeli, hogy a felhasználók megpróbálják manipulálni azt a LED-et, amely világít, amikor a Ray-Ban éppen filmez. Himel hozzáteszi: „A jegyzőkönyv kedvéért szeretném leszögezni, hogy a világon bármely személy felismerésének képessége - akár viselhető eszközről, akár telefonról, akár egy laptopot az illető felé tartva - olyan funkció, amelyet szó szerint senki sem akar, és amelynek biztosításában nekünk nincs érdekünk.”
Jijiashvili szerint az MI-szemüvegek valósága egyelőre kevésbé disztópikus, mint inkább működésképtelen. Jijiashvili maga is rendelkezik néhány Ray-Ban Meta szemüveggel. „Vannak jelek arra, hogy ez nagyon hasznos lehet” - mondja. „De minden egy kicsit túl sokáig tart, és egy kicsit túl következetlenül működik, ezért a végén úgyis csak a telefonját használja az ember.”
A technológiai iparágban nem mindenki győződött meg arról, hogy a szemüveg a legjobb módja az MI elérésének. Carl Pei, a londoni székhelyű szórakoztatóelektronikai startup, a Nothing vezérigazgatója szerint a mai okosszemüvegeknek „nagyon magas a visszaküldési aránya és nagyon alacsony a megtartási aránya”. „Nem látom, hogy ez egyhamar megváltozna” - mondja. Pei szerint a többféle okostelefont és fejhallgatót gyártó Nothing saját okosszemüvegen is dolgozott, de a projektet félretette. A vállalat továbbra is dolgozik más, MI-képességekkel rendelkező eszközökön. „Egyszerűen nem találtunk igazán erős értékajánlatot a szemüvegekhez, és nem hiszem, hogy bárki másnak sikerült volna még megtalálnia” - mondja. „Az MI-funkciókat szinte egyáltalán nem használják. Ez változni fog, ahogy a hangalapú ügynökök egyre több képességre tesznek majd szert, de még nem tartunk ott.”