SG.hu·
Norvégia az MI-szemüvegek betiltását javasolja a nyilvános helyeken
Norvégia időt akar nyerni arra, hogy kidolgozza a tartós szabályokat a járókelők rögzítésére képes szemüvegekre. A törvény megtiltaná a technológia használatát parkokban, strandokon, iskolákban és óvodákban. Ausztrália szintén fontolgatja egyes nyilvános helyeken az okosszemüvegek betiltását, és több ország bíróságain is tiltásokat vezettek be, ahogy egyre elterjedtebbé válik a viselhető technológia használata.
Norvégia lett az első jelentős ország, amely ideiglenes tilalmat javasolt az MI-szemüvegek használatára bizonyos nyilvános helyeken, miközben egyre nagyobb adatvédelmi aggályok merülnek fel a viselhető technológiával kapcsolatban. A gazdag skandináv ország balközép kormánya ma közölte, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé az olyan helyeken, mint a parkok, strandok, iskolák és óvodák, érvényes ideiglenes tilalomról. Emellett egy szakértői csoportot is létrehoz, amely tartós nemzeti szabályokra tesz majd javaslatot. "Aggaszt az olyan nagy teljesítményű új technológia bevezetése, amelynek következtében az embereket tudtuk nélkül lefényképezhetik, lefilmezhetik vagy rögzíthetik" - mondta Torgeir Micaelsen, Norvégia digitalizációért felelős minisztere. Az ideiglenes tilalom "időt ad arra, hogy alapos értékelést végezzünk, és megalapozott vitát folytassunk, amely megalapozhatja a tartós szabályozást" - mondta.
A világ kormányai világszerte küzdenek az MI-szemüvegek szabályozásának kérdésével - beleértve a Facebook tulajdonosa, a Meta által gyártott, valamint az olcsóbb, őket utánzó eszközöket is -, miközben aggodalmak merülnek fel amiatt, hogy ezeket az emberek beleegyezésük nélkül történő filmezésére használják, beleértve a gyermekeket és a nőket is olyan helyzetekben, mint például az öltözők. A norvég társadalom egyes részei már saját tiltásokkal is reagáltak, köztük a főváros, Oslo iskolái, valamint az ország legnagyobb vállalata, az olaj- és gázipari óriás Equinor, amely betiltotta az eszközöket irodáiban és tengeri létesítményeiben.
A norvég kormány közölte, hogy nem akar teljes körű tilalmat javasolni. Azt mondta, hogy megfelelő lehet az olyan használat, amelynél nem áll fenn annak kockázata, hogy az embereket a beleegyezésük nélkül filmezik. Hozzátették, hogy a javasolt tilalom "kiemelt fontosságú", és hogy a törvénytervezetet hamarosan benyújtják a parlamentnek. "Nem akarunk olyan társadalmat, ahol az emberek aggódnak a rejtett hangfelvételek, fényképezés és filmezés miatt olyan helyeken és olyan helyzetekben, ahol ahhoz szoktak hozzá, hogy nincsenek megfigyelve. Egy ilyen társadalmat az emberek bizonytalannak élhetnek meg, és ez arra késztethet bennünket, hogy visszahúzódjunk" - mondta Micaelsen.
Az olyan amerikai technológiai vállalatok, mint a Meta, a Google és az OpenAI úgy vélik, hogy a viselhető technológiában, például az okosszemüvegekben megvan a lehetőség arra, hogy felváltsák a mobiltelefonokat az MI-hez való elsődleges hozzáférési pontként. Úgy vélik, hogy az MI-vel való beszélgetés - amely hallgatni fogja az emberek beszélgetéseit és mindennapi életét - egyszerűbb, mint megnyitni egy alkalmazást és begépelni a kérdéseket. A Counterpoint Research elemzői becslése szerint a fogyasztók 2026 és 2032 között több mint 1 billió dollárt költenek majd viselhető eszközökre. Ez azonban széles körű adatvédelmi aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az ilyen okosszemüvegek mit láthatnak vagy hallhatnak, és egyes aktivisták emiatt "perverztechnológiának" nevezték őket.
Norvégia lett az első jelentős ország, amely ideiglenes tilalmat javasolt az MI-szemüvegek használatára bizonyos nyilvános helyeken, miközben egyre nagyobb adatvédelmi aggályok merülnek fel a viselhető technológiával kapcsolatban. A gazdag skandináv ország balközép kormánya ma közölte, hogy hamarosan törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé az olyan helyeken, mint a parkok, strandok, iskolák és óvodák, érvényes ideiglenes tilalomról. Emellett egy szakértői csoportot is létrehoz, amely tartós nemzeti szabályokra tesz majd javaslatot. "Aggaszt az olyan nagy teljesítményű új technológia bevezetése, amelynek következtében az embereket tudtuk nélkül lefényképezhetik, lefilmezhetik vagy rögzíthetik" - mondta Torgeir Micaelsen, Norvégia digitalizációért felelős minisztere. Az ideiglenes tilalom "időt ad arra, hogy alapos értékelést végezzünk, és megalapozott vitát folytassunk, amely megalapozhatja a tartós szabályozást" - mondta.
A világ kormányai világszerte küzdenek az MI-szemüvegek szabályozásának kérdésével - beleértve a Facebook tulajdonosa, a Meta által gyártott, valamint az olcsóbb, őket utánzó eszközöket is -, miközben aggodalmak merülnek fel amiatt, hogy ezeket az emberek beleegyezésük nélkül történő filmezésére használják, beleértve a gyermekeket és a nőket is olyan helyzetekben, mint például az öltözők. A norvég társadalom egyes részei már saját tiltásokkal is reagáltak, köztük a főváros, Oslo iskolái, valamint az ország legnagyobb vállalata, az olaj- és gázipari óriás Equinor, amely betiltotta az eszközöket irodáiban és tengeri létesítményeiben.
A norvég kormány közölte, hogy nem akar teljes körű tilalmat javasolni. Azt mondta, hogy megfelelő lehet az olyan használat, amelynél nem áll fenn annak kockázata, hogy az embereket a beleegyezésük nélkül filmezik. Hozzátették, hogy a javasolt tilalom "kiemelt fontosságú", és hogy a törvénytervezetet hamarosan benyújtják a parlamentnek. "Nem akarunk olyan társadalmat, ahol az emberek aggódnak a rejtett hangfelvételek, fényképezés és filmezés miatt olyan helyeken és olyan helyzetekben, ahol ahhoz szoktak hozzá, hogy nincsenek megfigyelve. Egy ilyen társadalmat az emberek bizonytalannak élhetnek meg, és ez arra késztethet bennünket, hogy visszahúzódjunk" - mondta Micaelsen.
Az olyan amerikai technológiai vállalatok, mint a Meta, a Google és az OpenAI úgy vélik, hogy a viselhető technológiában, például az okosszemüvegekben megvan a lehetőség arra, hogy felváltsák a mobiltelefonokat az MI-hez való elsődleges hozzáférési pontként. Úgy vélik, hogy az MI-vel való beszélgetés - amely hallgatni fogja az emberek beszélgetéseit és mindennapi életét - egyszerűbb, mint megnyitni egy alkalmazást és begépelni a kérdéseket. A Counterpoint Research elemzői becslése szerint a fogyasztók 2026 és 2032 között több mint 1 billió dollárt költenek majd viselhető eszközökre. Ez azonban széles körű adatvédelmi aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy az ilyen okosszemüvegek mit láthatnak vagy hallhatnak, és egyes aktivisták emiatt "perverztechnológiának" nevezték őket.