Peking megjelentette a játékokhoz szánt, tíz pontból álló cenzúrakatalógusát.

Az már januárban ismertté vált, hogy a kínai kormány hatályon kívül helyezte azt a 13 évvel ezelőtt hozott blokádot, amely tiltotta a konzolok exportját és importját. Az intézkedés egyelőre átmeneti jellegű. A helyzet azonban közel sem ilyen egyszerű, az ugyanis egy dolog, hogy hamarosan elérhetők lesznek az első eszközök, de Peking most megszabta azt is, hogy milyen játékok vásárolhatók hozzájuk.

A játékokkal kapcsolatos cenzúraintézkedések terve már január közepén kiszivárgott. Cai Wu, a kínai kulturális miniszter szerint "nem jelenhetnek meg azon játékok, melyek rossz fényt vetnek a kínai államra vagy ellenségesen mutatják be az országot." Nos, most a cenzúrakatalógus mind a tíz pontja ismertté vált.

Az irányelv a külföldi játékfejlesztőkre vonatkozik. Az első és a legfontosabb szabály, hogy a játékkonzolok gyártásához és eladásához minden nemzetközi vállalatnak szüksége lesz egy kínai partnercégre, és a munkát a sanghaji szabad kereskedelmi zónában kell elvégezni. Emellett minden videojátékot engedélyeznie kell a sanghaji kormány kulturális részlegének. Mindez jó hír a fejlesztőknek, hiszen a sanghaji közigazgatásnak kevésbé szigorú szabályai vannak, mint a pekinginek.

A tíz pont szerint tilosak a szerencsejátékokkal kapcsolatos; a kínai alkotmányt sértő; a Kína nemzeti egységét, szuverenitását és területi egységét fenyegető; a Kína jó hírének, biztonságának és érdekeinek ártó; a gyűlöletkeltő, etnikai hagyományokat és kultúrákat sértő; a kínai vallási szabályokat sértő, s a kultuszok és a babonák kialakulását segítő; az obszcén, drogfogyasztással és erőszakkal kapcsolatos; a Kína közmorálját, kultúráját és hagyományait zavaró; mások jogait sértő, illetve a bármilyen módon törvénysértő tartalmak. Problémát jelenthet viszont, hogy a szabályok nagyon szabadon értelmezhetők.