Kiadó: City Interactive
Fejlesztő: City Interactive
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Core 2 Duo E4400 2,0 GHz vagy AMD Athlon 64 X2 Dual Core 4200+ processzor, Nvidia GeForce 8800 GT vagy ATI Radeon HD 6570, 2 GB RAM, 9 GB szabad hely a merevlemezen
Ajánlott: Intel Core 2 Quad Q6400 2,13 GHz vagy AMD Athlon II X4 6400 processzor, Nvidia GeForce GTX 650 vagy ATI Radeon HD 7750, 4 GB RAM, 9 GB szabad hely a merevlemezen
Hasonló játékok: Sniper: Ghost Warrior, Sniper Elite
Kategória: FPS

A lengyel City Interactive nevét a múltban többnyire a jó alapötletekkel rendelkező, de a végeredményt tekintve mégis elbaltázott projektekkel hozhattuk párhuzamba. A kiadóként is funkcionáló fejlesztőcsapat így többnyire kritikán aluli videojátékaival vált híressé, habár a klasszikus point and click kalandok szerelmesei számára is sikerült letenniük az asztalra néhány középkategóriás alkotást. Három évvel ezelőtt azonban felcsillant a remény a fejlesztők számára, Sniper: Ghost Warrior címmel ugyanis belenyúltak egy olyan témába, ami minimális odafigyelés mellett képes lett volna bármilyen projektet a legjobbak közé emelni. A lengyelek nem is haboztak megvásárolni hozzá a Techland által fejlesztett Chrome Engine 4 grafikus motort, sőt, minden korábbinál komolyabb erőforrásokat öltek a munkálatokba, aminek meg is lett az eredménye.


A City Interactive életében ugyanis a Ghost Warrior lett az első olyan videojáték, amely globális viszonylatban is jobb pontszámokat kapott a csapat cégére alatt korábban megjelent programokhoz képest, így várható volt, hogy rövid időn belül megkapjuk majd a folytatást. A várakozások mellett komoly reményt is tápláltunk a csapat irányába, hiszen bíztunk abban, hogy a pozitív visszajelzések hatására egy kicsit komolyabban állnak a sorozathoz, így lassan, de annál biztosabban felnőhet a háttérben egy tripla-A kategóriás franchise. Legnagyobb sajnálatunkra azonban óriásit kellett csalódnunk a készítőkben, ők ugyanis ismét megelégedtek a középszerűséggel, és még csak meg sem próbáltak jobbat alkotni a bemutatkozó epizódhoz képest.

A Sniper: Ghost Warrior 2 történetével márpedig nem lenne túl sok gond önmagában: az előd ismerete nélkül is kitűnően megérthető, és bár biztosan nem vesznek majd össze érte a hollywoodi filmstúdiók, a kontinenseken átívelő cselekmény megfelelően fordulatos és kellemes lett. Cole Anderson mesterlövész oldalán így egy nemzetközi konfliktusba bonyolódunk, ami tulajdonképpen egy központi karakter üldözésére összpontosít, miközben bajtársaink oldalán megjárjuk a Fülöp-szigetek dzsungeleit, Tibet hegyeit és Szarajevó háborútól sújtott városait is, hogy ismét megmentsük a Földet, illetve az emberiséget a pusztulástól.


A három helyszín ugyan elsőre kevésnek tűnhet, de meglepően jól tervezett, hangulatos pályákat sikerült összehozniuk a fejlesztőknek, ezeket azonban mégsem tudjuk majd maradéktalanul kihasználni. A játékot ugyanis bár a CryEngine 3 grafikus motor hajtja meg, de a készítők egy lényegesen olcsóbb darabot is megvásárolhattak volna maguknak, hiszen töredékét sem használták ki a rendelkezésükre álló erőforrásoknak. Ennek köszönhetően a pályák például elképesztően lineárisak lettek, holott a CryEngine mindegyik generációja híres volt arról, hogy támogatja a nagyobb területeket kezelő sandbox megvalósítást, aminek sajnos még csak nyoma sincs a kampányban.

Kapunk azonban cserébe néhány igencsak kellemesen felépített, de sajnos egy kaptafára épülő küldetést, amelyeknek keretein belül többnyire puskánk távcsövébe meredve, a távolban meglapulva likvidálhatjuk az ellenséges katonákat a biztos továbbjutás vagy társaink megsegítésének céljából. A kellemes bevetéseket azonban alaposan beárnyékolják a játékmenet hiányosságai, hiszen hiába épül fel a teljes végeredmény a három évvel ezelőtt megjelent első epizódra, ha egyszer semmiféle fejlődést nem tudtak érdemben alkalmazni benne a fejlesztők. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy ugyanazok a hibák és hiányosságok köszönnek majd vissza a pályákon, mint amik korábban a bemutatkozó felvonást is tönkretették. Hiába van például egy adott szinten több izgalmas és érdekes, a távcsöves puskát a középpontba állító feladat, ha ezek között olyan C-kategóriás akciójeleneteket kell átélnünk, amelyek egyszerűen frusztrálóak. A legrosszabb, hogy ezek a részek szinte mindig közelharcba torkollnak, vagy olyan helyzeteket szülnek, amikor a mesterlövészpuskák használhatatlanokká válnak, az ellenféltől azonban nem tudjuk elvenni a fegyverzetet, nekünk pedig csak egy pisztolyunk van ahhoz, hogy túléljük az efféle forró pillanatokat. Mindez többnyire gyakori elhalálozáshoz vezet, ami a rendkívül rosszul felépített automatikus mentési rendszer miatt ismét kikezdheti türelmünket.


A kampány során a legrosszabb mégis a felismerés volt, miszerint a City Interactive nem is akarta jobbá varázsolni a végeredményt, így például a jól eltalált lövések után az első részből ismert lassított és megmosolyogtató golyó-animációt vehetjük szemügyre, a távoli célpontok kiiktatásakor pedig elméletileg ugyanúgy figyelembe kell vennünk a széljárást és egyéb tényezőket, mint az első részben, gyakorlatilag azonban a legnehezebb szint kivételével folyamatos segítséget nyújt számunkra a program a közérthetőség jegyében.

A kampány egyébiránt csak úgy hemzseg a kiegyensúlyozatlanságoktól, így milliónyi bug, elképesztően rosszul programozott mesterséges intelligencia és olyan hullámvölgyek várnak ránk, amelyeknek köszönhetően képtelenség lesz megbarátkozni a végeredménnyel. Amint ugyanis egy kicsit közelebb kerülnénk hozzá – mert akad néhány nagyon hangulatos küldetés –, szinte azonnal találkozunk egy félresikerült pályarésszel, netán egy olyan megvalósítási formával, ami tíz évvel ezelőtt még talán elment volna, de manapság már inkább megmosolyogtató.


A Sniper: Ghost Warrior 2 azonban óriási és nyilvánvaló hibái ellenére is képes megszerettetni önmagát, amit elsődlegesen újfent tematikájának köszönhet. A mesterlövészetre kiélezett katonai bevetések ugyanis már évek óta kötelező részeknek tekinthetők a legtöbb háborús FPS-játékban, de a múltban csak nagyon kevés alkotás merte meglépni, hogy egy teljes kampányt erre az összetevőre építsen fel.

A legújabb Ghost Warrior éppen emiatt egyedinek és eredetinek számít a színtéren, így még azok is könnyedén megszerethetik, akik első körben elfintorodnak egy-egy orbitális hiba láttán. Természetesen így is sokkal többet ki lehetett volna hozni a végeredményből, ami sajnos nem csak a kampányra, hanem a többjátékos módra is igaz, hiszen ha egy kicsit megerőltetik magukat a fejlesztők, akkor a sorozat ütőkártyáját ebben az esetben ismét sikeresen felhasználhatták volna. Ezzel szemben hagyományos játékmódok és az egyediséget szinte teljes egészében mellőző opciók várnak ránk, a középszerűségbe taszítva ezzel egy díjnyertes alapötletet. Grafika: A Sniper: Ghost Warrior 2 egyik titkos fegyvere már a bejelentés pillanatában is a CryEngine 3 grafikus motor volt, pontosabban csak lett volna. A Crytek a közelmúltban ugyanis példaértékűen bemutatta, hogy megfelelő kezekben mire képes az engine legújabb generációja, ám a City Interactive sajnos még egy ilyen nagyszerű technológiát is képes volt rosszul felhasználni. Hogy a hozzáértés vagy az idő hiánya játszott-e közre, azt nem tudjuk teljes bizonyossággal eldönteni, de a játék külleme teljesen középszerű lett. Akadnak ugyan pályarészek, amikor rácsodálkozhatunk egy-egy objektumra vagy egy hangulatos kis erdőrészre, összességében azonban a Crysis 3 közelébe sem ér a végeredmény. Ez a minőségbeli különbség leginkább az objektumok közeli vizsgálatakor, vagy a lassított jelenetek esetében mutatkozik meg a leginkább.

Kezelőfelület, irányíthatóság: A kezelőfelület és az irányítás tekintetében már az első epizód esetében sem voltak különösebb problémák, így mindkét lehetőség igencsak letisztultnak tekinthető, még a túlontúl bonyolultnak beállított távoli célpontok likvidálásakor is, amelyeknél figyelembe kell vennünk többek között például a széljárást, ám a gyakorlatban mindehhez rengeteg és jól használható segítséget nyújt a program. A játékból tehát továbbra sem lett szimulátor, a Call of Duty-rajongók is biztos kézzel elboldogulhatnak vele.

Játszhatóság: A Sniper: Ghost Warrior 2 játékidejével alapesetben nincs különösebb probléma, a kampány például a megszokott 6-8 órás időintervallumot öleli fel, amit ráadásul kiegészít a többjátékos mód. Utóbbi azonban az egyjátékos összecsapásokkal ellentétben egyáltalán nem használja ki a játékmenet előnyeit, egy kooperatív módért pedig szó szerint ordít a végeredmény, hiszen a legtöbb pályát egy bajtársunkkal párban élhetjük át, akit viszont kizárólag a gép irányíthat.

Intelligencia, nehézség: A várakozásoknak megfelelően a játék leggyengébb pontjait ismét az intelligencia és a nehézség jelenti. A Ghost Warrior 2-ben az a szó, hogy mesterséges intelligencia, szinte egyáltalán nem létezik, így ellenfeleink szinte minden esetben minősíthetetlenül viselkednek, túlontúl kiszámíthatatlanok, rosszul használják a fedezékeket, mindemellett pedig feltűnően csalnak is. Már ezek a tényezők komoly hatással vannak a nehézségre, ami rendkívül hullámzónak tekinthető, de a rossz megvalósításnak, a fejlesztők figyelmetlenségének, valamint a bugoknak köszönhetően a legtöbb esetben inkább kritikán alulinak nevezhető.

Hangok, zene: A zene szinte nem létező fogalomnak számít a játékban, de a hangok esetében sem beszélhetünk kiemelkedő minőségről, így a szinkronok teljesen átlagosak, a lövéseknek nincs erejük, a környezet hangjai pedig elmennek az ember mellett, így a közelébe sem érnek például a színtéren jelenleg a legjobbnak tekinthető Battlefield 3 által nyújtott teljesítménynek.

Összegzés: A Sniper: Ghost Warrior 2 összességében egy óriási csalódás lett, hiszen hiába fektettünk óriási bizalmat a City Interactive csapatába, a rajongók elképzelése és a fejlesztők tervei köszönőviszonyban sem voltak egymással. Ha tetszett az első rész, az alapötlet miatt a folytatást is hamar meg fogod kedvelni, de ne közelíts felé nagy elvárásokkal, hiszen a végeredmény nem több egy középkategóriás, ámde érdekes körítéssel ellátott akciójátéknál.