MTI
Mélyponton a mozik látogatottsága
A jegyárak emelkedése ellenére mind a mozik bevétele, mind a filmek látogatottsága csökkent tavaly Észak-Amerikában.
Egyes elemzők ezt annak tulajdonítják, hogy nem készült elég film a legnépesebb célközönségnek, a fiataloknak, és megcsappant a sztárok vonzereje is; mások szerint viszont nem született elég olyan produkció, amelyet egyszerűen muszáj megnézni, és a magas jegyárak is okolhatók az ágazat mélyrepüléséért. A jegybevételeket követő Hollywood.com portál szerint az észak-amerikai mozinézők tavaly összesen 10,22 milliárd dollárt hagytak a jegypénztáraknál, ami az előző évhez képest 3,4 százalékos csökkenést jelez. A közönség létszáma 4,2 százalékkal maradt el a 2010-es adathoz képest: 1,28 milliárd néző ült be a filmekre, ami 4,2 százalékkal kevesebb a 2010-es adatnál, és mint a jelentés rámutatott: 16 éve volt ilyen mélyponton a filmszínházak látogatottsága.
Míg 2010-ben hatalmasat lendített a mozik szekerén James Cameron Avatarja, amely minden idők egyik legsikeresebb produkciójává vált, 2011-ben nem volt ilyen mentőöve Hollywoodnak. A több százmillió dolláros visszaesés a jegyeladások terén mégsem katasztrofális egy olyan léptékű ágazatban, mint a filmgyártás - jegyezte meg a The New York Times e témával foglalkozó elemzése. A hollywoodi stúdiók forgalmazási vezetői közül sokan gondolják, hogy a szórakozásra fordított összeg egyre apad, különösen a kispénzű fiatalok körében (akik egyébként a filmipar legnagyobb demográfiai csoportját alkotják), túl sok a családi film, ráadásul a sztárok sem csábítanak már annyi embert a moziba, mint régen.
Hatalmas siker volt a Harry Potter-sorozat befejező része
Dan Feldman, a Warner Brothers észak-amerikai forgalmazási elnöke ugyanakkor egy régi igazságra is figyelmeztet: ha jó a film, nagyobb a valószínűsége, hogy beülnek rá az emberek. A tinédzserek és a húszas éveikben járók - akiket a stúdiók a fiatal nézők táborába sorolnak - azért jó néhány olyan produkciót vittek sikerre, mint a Harry Potter-sorozat befejező része, amely 381 millió dollárral az év legnagyobb észak-amerikai bevételű filmje lett, vagy az éves kasszasikerlista második helyezettje, a Transformers 3. (352 millió dollár) és a harmadik, az Alkonyat - Hajnalhasadás 1. rész (269 millió dollár).
A BoxOffice.com szerkesztője, Phil Contrino szintén a gazdasági helyzetet hibáztatja a mozik üres székeiért: a felnőtteket is szorongatja a gazdaság, ám a tinédzserek helyzete még annál is keservesebb. Mivel nekik kevesebb biztos jövedelmük van, és jobban függenek a Facebookon vagy a Twitteren megjelenő reakcióktól, válogatósak lettek. Ez pedig igazi rémálom azoknak a stúdióknak a számára, amelyek a "legkisebb közös nevezőjű" filmeket nyomják. Ugyanakkor tavaly az idősebb közönség is számos filmet felkapott: az egyik példa a 25 millió dollárból készült A segítség című polgárjogi dráma, amely végül 169 milliós jegybevételt hozott Észak-Amerikában. De a hasonlóan alacsony, 33 milliós költségű Koszorúslányok című romantikus vígjátékra is ennyiért keltek el a jegyek, és a Másnaposok második része is 255 millió dollárral zárta amerikai és kanadai forgalmazását.
A Koszorúslányok sikere azt mutatja, hogy nem a tizenéveseket kell megszólítani
Hollywoodnak komoly fejfájást okozott, hogy míg a családi mozik korábban tuti sikernek számítottak, 2011-ben a mezőny több versenyzője, így a Fox stúdió Rio című animációja vagy a Sony Hupikék törpikék című filmje a nemzetközi bevételek nélkül ugyancsak bajban lett volna a végelszámolásnál. A Karácsony Artúr, a Kung Fu Panda 2. és az Anyát a Marsra sem érdekelt annyi nézőt, mint várták.
Reményre adhat okot, hogy 2012 első negyedének mozis felhozatala sokkal erősebbnek látszik, mint az előző év hasonló periódusa. A Warner két folytatással jelentkezik, az Utazás a rejtélyes szigetre 3D című produkcióval és a Titánok harcának újabb részével, a Sony pedig egy nyolcvanas évekbeli krimisorozat filmváltozatában, a 21 Jump Streetben bízik erősen. A Disney a Szépség és a Szörnyeteg 3D-s újraforgalmazásával áll elő, amit a Fox első háromdimenziós Star Wars-filmje, A baljós árnyak követi a mozikban. A Linonsgate a várva várt The Hunger Games című filmjével rukkol elő. Fellman szerint ezekkel a filmekkel megint erőre kaphat az ágazat.
Az animációs filmek (Kung Fu Panda 2, Rio, Anyát a Marsra) általánosan rosszul teljesítettek
Mások nem ilyen derűlátók. Roger Ebert tekintélyes amerikai filmkritikus teljes mértékben a mozikra hárította a felelősséget a látogatottság visszaeséséért. "Az amerikaiak éppen úgy szeretik a filmeket, mint ezelőtt. A filmszínházak veszítették el a vonzerejüket" - fogalmazott. Ebert szerint a mozijegyek túl drágák, egy négytagú család már meggondolja, vajon kiadjon-e ennyi pénzt egy filmre, pedig a mozi azért még mindig olcsóbb szórakozás, mint egy sportesemény, egy koncert vagy egy éttermi vacsora. A háromdimenziós filmekért még többet kell fizetni, ezért fordulhat elő, hogy sokan a szimpla (2D-s) változat mellett döntenek.
A kritikus - akinek eszmefuttatását a Hollywood Reporter online kiadása idézte - emellett a filmkalózkodás súlyos hatását, valamint az online rendelhető filmek kényelmét is megemlítette. Úgy vélte, hogy a házimozizás már sokkal nyugodtabb és zavartalanabb szórakozás, mint a mozi, ahol a közönség megállás nélkül beszél és twitterezik.
Richard Greenfield iparági elemző az idei évre vonatkozó jóslataiban szintén nem festett túl szép képet a moziról. Ő is arra hivatkozott, hogy a mozizás "egyre kevésbé ellenállhatatlan", és 2012-ben sem nő majd a nézők száma Észak-Amerikában. Bár a hollywoodi stúdiók különféle extrákkal igyekeznek filmszínházakba csábítani a közönséget és növelni a bevételt, az elemző feltette a kérdést: megéri-e a többletköltséget a 3D, az IMAX vagy az XD? "Talán évi egy vagy két alkalommal igen" - válaszolta meg, egyszersmind hozzáfűzve: sajnos a rossz filmek magas jegyárakért is rossz filmek maradnak, ami a közönség elidegenedéséhez vezet.
Egyes elemzők ezt annak tulajdonítják, hogy nem készült elég film a legnépesebb célközönségnek, a fiataloknak, és megcsappant a sztárok vonzereje is; mások szerint viszont nem született elég olyan produkció, amelyet egyszerűen muszáj megnézni, és a magas jegyárak is okolhatók az ágazat mélyrepüléséért. A jegybevételeket követő Hollywood.com portál szerint az észak-amerikai mozinézők tavaly összesen 10,22 milliárd dollárt hagytak a jegypénztáraknál, ami az előző évhez képest 3,4 százalékos csökkenést jelez. A közönség létszáma 4,2 százalékkal maradt el a 2010-es adathoz képest: 1,28 milliárd néző ült be a filmekre, ami 4,2 százalékkal kevesebb a 2010-es adatnál, és mint a jelentés rámutatott: 16 éve volt ilyen mélyponton a filmszínházak látogatottsága.
Míg 2010-ben hatalmasat lendített a mozik szekerén James Cameron Avatarja, amely minden idők egyik legsikeresebb produkciójává vált, 2011-ben nem volt ilyen mentőöve Hollywoodnak. A több százmillió dolláros visszaesés a jegyeladások terén mégsem katasztrofális egy olyan léptékű ágazatban, mint a filmgyártás - jegyezte meg a The New York Times e témával foglalkozó elemzése. A hollywoodi stúdiók forgalmazási vezetői közül sokan gondolják, hogy a szórakozásra fordított összeg egyre apad, különösen a kispénzű fiatalok körében (akik egyébként a filmipar legnagyobb demográfiai csoportját alkotják), túl sok a családi film, ráadásul a sztárok sem csábítanak már annyi embert a moziba, mint régen.
Hatalmas siker volt a Harry Potter-sorozat befejező része
Dan Feldman, a Warner Brothers észak-amerikai forgalmazási elnöke ugyanakkor egy régi igazságra is figyelmeztet: ha jó a film, nagyobb a valószínűsége, hogy beülnek rá az emberek. A tinédzserek és a húszas éveikben járók - akiket a stúdiók a fiatal nézők táborába sorolnak - azért jó néhány olyan produkciót vittek sikerre, mint a Harry Potter-sorozat befejező része, amely 381 millió dollárral az év legnagyobb észak-amerikai bevételű filmje lett, vagy az éves kasszasikerlista második helyezettje, a Transformers 3. (352 millió dollár) és a harmadik, az Alkonyat - Hajnalhasadás 1. rész (269 millió dollár).
A BoxOffice.com szerkesztője, Phil Contrino szintén a gazdasági helyzetet hibáztatja a mozik üres székeiért: a felnőtteket is szorongatja a gazdaság, ám a tinédzserek helyzete még annál is keservesebb. Mivel nekik kevesebb biztos jövedelmük van, és jobban függenek a Facebookon vagy a Twitteren megjelenő reakcióktól, válogatósak lettek. Ez pedig igazi rémálom azoknak a stúdióknak a számára, amelyek a "legkisebb közös nevezőjű" filmeket nyomják. Ugyanakkor tavaly az idősebb közönség is számos filmet felkapott: az egyik példa a 25 millió dollárból készült A segítség című polgárjogi dráma, amely végül 169 milliós jegybevételt hozott Észak-Amerikában. De a hasonlóan alacsony, 33 milliós költségű Koszorúslányok című romantikus vígjátékra is ennyiért keltek el a jegyek, és a Másnaposok második része is 255 millió dollárral zárta amerikai és kanadai forgalmazását.
A Koszorúslányok sikere azt mutatja, hogy nem a tizenéveseket kell megszólítani
Hollywoodnak komoly fejfájást okozott, hogy míg a családi mozik korábban tuti sikernek számítottak, 2011-ben a mezőny több versenyzője, így a Fox stúdió Rio című animációja vagy a Sony Hupikék törpikék című filmje a nemzetközi bevételek nélkül ugyancsak bajban lett volna a végelszámolásnál. A Karácsony Artúr, a Kung Fu Panda 2. és az Anyát a Marsra sem érdekelt annyi nézőt, mint várták.
Reményre adhat okot, hogy 2012 első negyedének mozis felhozatala sokkal erősebbnek látszik, mint az előző év hasonló periódusa. A Warner két folytatással jelentkezik, az Utazás a rejtélyes szigetre 3D című produkcióval és a Titánok harcának újabb részével, a Sony pedig egy nyolcvanas évekbeli krimisorozat filmváltozatában, a 21 Jump Streetben bízik erősen. A Disney a Szépség és a Szörnyeteg 3D-s újraforgalmazásával áll elő, amit a Fox első háromdimenziós Star Wars-filmje, A baljós árnyak követi a mozikban. A Linonsgate a várva várt The Hunger Games című filmjével rukkol elő. Fellman szerint ezekkel a filmekkel megint erőre kaphat az ágazat.
Az animációs filmek (Kung Fu Panda 2, Rio, Anyát a Marsra) általánosan rosszul teljesítettek
Mások nem ilyen derűlátók. Roger Ebert tekintélyes amerikai filmkritikus teljes mértékben a mozikra hárította a felelősséget a látogatottság visszaeséséért. "Az amerikaiak éppen úgy szeretik a filmeket, mint ezelőtt. A filmszínházak veszítették el a vonzerejüket" - fogalmazott. Ebert szerint a mozijegyek túl drágák, egy négytagú család már meggondolja, vajon kiadjon-e ennyi pénzt egy filmre, pedig a mozi azért még mindig olcsóbb szórakozás, mint egy sportesemény, egy koncert vagy egy éttermi vacsora. A háromdimenziós filmekért még többet kell fizetni, ezért fordulhat elő, hogy sokan a szimpla (2D-s) változat mellett döntenek.
A kritikus - akinek eszmefuttatását a Hollywood Reporter online kiadása idézte - emellett a filmkalózkodás súlyos hatását, valamint az online rendelhető filmek kényelmét is megemlítette. Úgy vélte, hogy a házimozizás már sokkal nyugodtabb és zavartalanabb szórakozás, mint a mozi, ahol a közönség megállás nélkül beszél és twitterezik.
Richard Greenfield iparági elemző az idei évre vonatkozó jóslataiban szintén nem festett túl szép képet a moziról. Ő is arra hivatkozott, hogy a mozizás "egyre kevésbé ellenállhatatlan", és 2012-ben sem nő majd a nézők száma Észak-Amerikában. Bár a hollywoodi stúdiók különféle extrákkal igyekeznek filmszínházakba csábítani a közönséget és növelni a bevételt, az elemző feltette a kérdést: megéri-e a többletköltséget a 3D, az IMAX vagy az XD? "Talán évi egy vagy két alkalommal igen" - válaszolta meg, egyszersmind hozzáfűzve: sajnos a rossz filmek magas jegyárakért is rossz filmek maradnak, ami a közönség elidegenedéséhez vezet.