SG.hu·
A távközlési cégek konkrétumokra várnak az új adókról
Meg nem erősített információink szerint a távközlési cégek korábban egyetlen kormányzati szereplőtől sem értesültek a kabinet szándékáról, így a társaságok most szembesültek a tőlük elvárt összeggel.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi beszédében 61 milliárd forintra tette azt az összeget, amennyit a költségvetés éves szinten válságadó címén be kíván szedni a távközlési szektorból. "Nem tudni, pontosan mely üzletágakat sorolnának a távközlési szektor kategóriájába, mint ahogy azt sem, hogy mi lesz a kivetendő új adó alapja" - mutatott rá Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. Súlyuknál fogva várhatóan a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone osztozik leginkább a terhen. "Ha szigorúan a vezetékes és mobil távközlési cégeket nézzük, akkor a szektor által megtermelt bevétel mintegy fele csapódhat le éves szinten a Telekomnál, más mutatók alapján természetesen más számok adódnának" - mondta Kuti Ákos, a Cashline szakembere.
Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kormányzat miként definiálja a távközlési cégeket, vagyis például ide sorolja-e a kábeltévé-szolgáltatókat, amelyek közül némelyik hang- és internetszolgáltatást is végez. Egyelőre azt sem tudni, hogy meghatároztak-e egy bevételi vagy profithatárt, amelynek alapján a cégeket bevonják a kötelezetti körbe.
"A távközlési adó hátrányosan érintheti a beruházásokat, konkrétan a mobil szélessávú beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is. A Telenor így kénytelen felülvizsgálni Magyarországon tervezett jövőbeli beruházásait" - közölte a távközlési cég -, például azt, hogy 2012 végéig megvalósítsák az országos mobil szélessávú lefedettséget.
A Vodafone Magyarország egyelőre nem kívánta kommentálni a bejelentést és a Magyar Telekom sem szólalt meg, korábban e cég is a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházásintenzív fejlesztéseit, a legmodernebb technológiák meghonosítását látta veszélyben forogni.
A Magyar Telekom részvényeinek árfolyama a bejelentést követően azonnal 23 forintot esett a Budapesti Értéktőzsdén, azaz a piac első reakciója mintegy 23 milliárd forinttal értékelte le a céget. A 621 forintos mélypontról azután 631-ig jött vissza zárásra az árfolyam. A részvények egyébként a szeptember közepi 700 forint feletti szintekről folyamatosan morzsolódtak le az elmúlt hetekben, sokak szerint már a különadóval kapcsolatos várakozások nyomták rá bélyegüket a befektetők hangulatára. Ez különösen igaz lehet annak fényében, hogy közben az állampapírok hozamszintje inkább lefelé mozdult el, ilyenkor pedig általában emelkedni szokott a részvény árfolyama.
A kormányzat az idén már "kért egy szívességet" a távközlési cégektől, a vagyonkezelés területén ugyanis az állam idén 20 milliárd forint megtakarítást kíván elérni, ami érinti az IT- és telekommunikációs szolgáltatásokat is. Szeptember 30-án az Európai Bizottság (EB) hivatalosan felszólította Franciaországot és Spanyolországot a távközlési adó eltörlésére, mert az ellentétes az uniós szabályokkal. Ha a spanyolok és a franciák nem törlik el az adót, az EB eljárást kezdeményezhet ellenük az Európai Bíróságon.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnapi beszédében 61 milliárd forintra tette azt az összeget, amennyit a költségvetés éves szinten válságadó címén be kíván szedni a távközlési szektorból. "Nem tudni, pontosan mely üzletágakat sorolnának a távközlési szektor kategóriájába, mint ahogy azt sem, hogy mi lesz a kivetendő új adó alapja" - mutatott rá Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője. Súlyuknál fogva várhatóan a Magyar Telekom, a Telenor és Vodafone osztozik leginkább a terhen. "Ha szigorúan a vezetékes és mobil távközlési cégeket nézzük, akkor a szektor által megtermelt bevétel mintegy fele csapódhat le éves szinten a Telekomnál, más mutatók alapján természetesen más számok adódnának" - mondta Kuti Ákos, a Cashline szakembere.
Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a kormányzat miként definiálja a távközlési cégeket, vagyis például ide sorolja-e a kábeltévé-szolgáltatókat, amelyek közül némelyik hang- és internetszolgáltatást is végez. Egyelőre azt sem tudni, hogy meghatároztak-e egy bevételi vagy profithatárt, amelynek alapján a cégeket bevonják a kötelezetti körbe.
"A távközlési adó hátrányosan érintheti a beruházásokat, konkrétan a mobil szélessávú beruházásokat, a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést is. A Telenor így kénytelen felülvizsgálni Magyarországon tervezett jövőbeli beruházásait" - közölte a távközlési cég -, például azt, hogy 2012 végéig megvalósítsák az országos mobil szélessávú lefedettséget.
A Vodafone Magyarország egyelőre nem kívánta kommentálni a bejelentést és a Magyar Telekom sem szólalt meg, korábban e cég is a távközlési szektor évi százmilliárd forint nagyságrendű beruházásintenzív fejlesztéseit, a legmodernebb technológiák meghonosítását látta veszélyben forogni.
A Magyar Telekom részvényeinek árfolyama a bejelentést követően azonnal 23 forintot esett a Budapesti Értéktőzsdén, azaz a piac első reakciója mintegy 23 milliárd forinttal értékelte le a céget. A 621 forintos mélypontról azután 631-ig jött vissza zárásra az árfolyam. A részvények egyébként a szeptember közepi 700 forint feletti szintekről folyamatosan morzsolódtak le az elmúlt hetekben, sokak szerint már a különadóval kapcsolatos várakozások nyomták rá bélyegüket a befektetők hangulatára. Ez különösen igaz lehet annak fényében, hogy közben az állampapírok hozamszintje inkább lefelé mozdult el, ilyenkor pedig általában emelkedni szokott a részvény árfolyama.
A kormányzat az idén már "kért egy szívességet" a távközlési cégektől, a vagyonkezelés területén ugyanis az állam idén 20 milliárd forint megtakarítást kíván elérni, ami érinti az IT- és telekommunikációs szolgáltatásokat is. Szeptember 30-án az Európai Bizottság (EB) hivatalosan felszólította Franciaországot és Spanyolországot a távközlési adó eltörlésére, mert az ellentétes az uniós szabályokkal. Ha a spanyolok és a franciák nem törlik el az adót, az EB eljárást kezdeményezhet ellenük az Európai Bíróságon.