SG.hu
A digitális állampolgárságról tárgyalt a parlament
A parlamenti ülés 9 órakor a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitájával kezdődött. Az előterjesztés indoklása szerint 2024 végétől Magyarországon az igazolvány, az ügyintézés és az aláírás is mobilra költözik, ennek érdekében mobilalkalmazást hoznak létre, amely minden magyar állampolgár számára elérhető lesz. Az állampolgárok ennek az alkalmazásnak a segítségével igazolhatják majd a személyazonosságukat és egy gombnyomással rendezhetik fizetnivalóikat az állam felé.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg - mondta. A digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is. Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.
A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak - ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd. A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak. cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni - összegzett.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára
Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni - sorolta. A felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan. A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd. A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek - jegyezte meg az államtitkár.
Az EU-ban most fogadják el az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat. Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást - közölte az államtitkár.
Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka
A vitában Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a digitális állam és a digitális állampolgár olyan kifejezések, amelyeket mindenkinek szoknia kell, miközben a digitalizáció már természetes. Nem ez az első alkalom, hogy "szintet lép a világ" - fogalmazott. Minden változásnak van ellenzője és támogatója, de a fejlődés ma a digitalizáció felé halad; ami velünk történik, azzal nehéz lépést tartani, mégis meg kell tenni. A kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján - jelentette ki. Úgy vélte, már eldőlt a vita a digitalizációról, az utánunk következő nemzedék már a kényelmesebb életről döntött, már mindent az okostelefonján keresztül intéz. Illúzió azt hinni, hogy a digitalizáció miatt csak ezután tudhatnak majd mások mindent rólunk, mert ez a világ már itt van - vélekedett.
Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt: fel kell hívni a veszélyekre is a figyelmet és kérni kell azokat a jogi garanciákat, amelyek ezeket a veszélyeket kizárják. A digitális ügyintézés kiterjesztése, az eljárások gyorsítása alapvetően kívánatos, ez költségcsökkentő hatású az államnak és az embereknek is jó. Ugyanakkor a konkrét javaslat számos aggályt vet fel, kifogásolható például, hogy sok kérdést kormányrendeletben szabályoznának - mondta. Szerinte ugyancsak aggodalomra ad okot az adattovábbítás lehetősége, a jövőben pedig még bővülhet is a tárolt adatok köre. Jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat, ezért a szocialisták nem támogatják annak elfogadását.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka
Hollik István (KDNP) azt mondta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, vagyis azt, hogy az állampolgárok felhasználóbarát módon tudjanak ügyeket intézni. A részvétel a Digitális állampolgárság programban önkéntes, és az állam csak olyan adatokat fog kezelni, amelyeket már eddig is kezelt, semmilyen új adat nem kerül hozzá. Úgy vélte, a program szerves folytatása a kormány 2010-ben megkezdett politikájának, amelynek a célja, hogy az ügyintézést minél egyszerűbbé tegye az állampolgárok számára. Fontos mérföldkő ez a program, még kényelmesebbé, egyszerűbbé válik az ügyintézés - fogalmazott.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kritikája szerint a kormány a digitális korral járó kihívások közül egyet sem tudott kezelni, nem érti a sharing economyt és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat sem. A javaslatban említett digitális szolgáltatások többsége már létezik, a fő probléma azonban a garanciák hiányával van, a kigyűjtött adatokból ugyanis összeállítható az állampolgárok személyiségprofilja. A szolgáltató ráadásul nemcsak állami szerveknek, hanem piaci szereplőknek, bankoknak és biztosítóknak is kiadhatja majd az állampolgárok adatait - nehezményezte. Emlékeztetett arra is, hogy az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók e-mail-címükre "kampányleveleket" kaptak. A javaslatban "nem egy kínai szociális kreditrendszer fekszik az asztalon", de ha rosszul csinálják, az lehet belőle egyszer - összegezte véleményét.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka
Dúró Dóra (Mi Hazánk) nemzetközi kitekintést is téve megállapította: "egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban", miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget. A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is - figyelmeztetett, hozzátéve ugyanakkor: az internethez való hozzáférés terén Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. Üvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni. Fontos lenne ugyanis a célhoz kötöttség elve, hogy az állampolgárokról ne lehessen személyiségprofilt felállítani az állami nyilvántartások összekapcsolásával - jelentette ki. A Mi Hazánk nem lenne ellene annak, hogy az állam józanul kihasználja a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, de ezt a javaslatot elviekben is ellenzi a párt, véleményük szerint ráadásul a megvalósítása is csapnivaló, több pontján alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak - közölte.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: "a digitális kihívásokkal szemben kudarcot vallott kormánytól" nem kérnek tanácsot arról, ki miként haladjon a korral. Olyan kormányzati intézkedést sem látott, amely azt célozná, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia miatt elvesző munkahelyek okozta problémát. Eközben szerinte a kabinet olyan irreális célokat tűz ki, amelyek "a nagyotmondás kormányává teszik". A magyar munkahelyeket, a magyar embereket meg kell védeni, mert a szülőföldön boldogulásnál nincsen fontosabb - jelentette ki a politikus.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek, fiatalok esetében inkább rombolja, mint elősegíti a fejlődést a digitális eszközök használata. Döbbenetesnek nevezte, hogy e korosztály tagjai napi 4-8 órát töltenek okoseszközök használatával, ami szerinte elképesztő károkat okoz, legyen szó az idegrendszeri fejlődés vagy akár az információ-elsajátítás módja terén fellépő problémákról. Szerinte állami programra van szükség a veszélyek tudatosítására. Arról beszélt, hogy a kormányzat nem az emberekbe, a tudásba, annak elsajátításába fektet, hanem a gyárak létesítésére koncentrál gazdaságpolitikája. A képviselő szerint nem tisztázott, ki és hogyan kontrollálja a mesterséges intelligenciát, hogy ne hozzon hibás döntéseket, illetve ha ez mégis megtörténne, akkor az a polgár, az állam vagy a fejlesztő felelőssége. Az sem világos, mit tervez tenni a kormány a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt állásukat vesztők érdekében - tette hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva elmondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget. A javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák. Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel - hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.
A digitális állampolgárságról szóló törvény utólagos normakontrollját kezdeményezi a Mi Hazánk Mozgalom, mert szerintük a jogszabály a digitális diktatúra bevezetésének eszköze lehet - közölte az ülés utáni sajtótájékoztatón Dúró Dóra. A Mi hazánk a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy Rogán Antal a Világgazdasági Fórum "legvidámabb barakkjává" tegye Magyarországot. Ha a szuverenitásvédelmet annyira hangoztatja a kormány és a Fidesz, akkor az az egyes állampolgárok esetében is meg kell, hogy állja a helyét, rájuk is vonatkoznia kell - fogalmazott. Az ombudsmanhoz fordulnak, azt kérve, hogy kezdeményezze a jogszabály utólagos normakontrollját, mert szerintük az számos alkotmányossági alapelvet is sért, legyen szó a normavilágosságról vagy több adatkezelési szabályról.
Elképzelhetetlennek tartják, hogy az adatkezelés szabályait és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdéseket törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban, például rendeletben rendezzék. Szerinte a törvény lehetővé tenné a személyiségprofil kialakítását, amit az Alkotmánybíróság már évtizedekkel ezelőtt megtiltott. Szerinte ennek az eszköznek az alkalmazása "kifejezetten csak diktatúrákra jellemző". Dúró Dóra azt közölte, azt is elképesztőnek tartják, hogy az állam a megszüntetést követően még fél évszázadig kezelhetné a digitális állampolgársághoz kapcsolódó adatokat. Rendkívül aggályosnak tartják, hogy a törvény kötelezően bevezetendőként határozza meg, hogy csak ezen a módon lesz lehetősége az embereknek bizonyos szolgáltatások igénybevételére.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a törvényjavaslat nyomán jelentősen könnyebbé válik a magyarok élete. A kormány célja az, hogy az emberek minél több ügyet tudjanak elintézni digitális eszközön, amellyel időt spórolnak meg - mondta. A digitalizáció emellett gazdaságélénkítő hatású, valamint növeli Magyarország versenyképességét is. Magyarországon a társadalom széles rétegei rendelkeznek okostelefonnal, illetve mobilinternettel. A 16-74 év közöttiek 84 százalékának vannak ilyen eszközei, a 18-30 év közöttieknél pedig az okostelefon-használat aránya a száz százalékot közelíti.
A Digitális állampolgárság program lényege az, hogy az ügyintézés az igazolvány és az aláírás is elérhető lesz mobilon, ahol a felhasználók egyszerűen és átláthatóan működő szolgáltatásokat kapnak - ismertette Dömötör Csaba. Tájékoztatása szerint egy olyan központi mobilalkalmazás jön létre, amely mindenki számára elérhető, és folyamatosan új funkciókkal bővül majd. A magyarok az alkalmazás segítségével egyetlen gombnyomással igazolhatják majd személyazonosságukat, és rendezhetik fizetnivalóikat az állam vagy a közművek felé, valamint biztonságos elektronikus aláírást is kapnak. cél az, hogy minden közigazgatási ügyet digitálisan is el lehessen intézni - összegzett.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára
Az elsők közt a születéssel és az autóátírással kapcsolatos ügyeket lehet majd végezni az applikációból, később a költözéssel, házassággal, vállalkozásindítással kapcsolatos ügyeket is el lehet intézni, és az erkölcsi bizonyítványt is be lehet szerezni - sorolta. A felhasználók hivatalos leveleiket is megkaphatják a felületen, válaszolhatnak rájuk, illetve a közműszámlák is érkezhetnek az alkalmazásba, sőt azt is szeretnék, ha a későbbiekben a háztartási gépek garanciajegye is rendelkezésre állhatna elektronikusan. A felhasználók értesülni fognak dokumentumaik lejárati idejéről, és a jövőben piaci szereplők bevonásával a banki vagy a biztosítási ügyekben is lehet majd használni az egyszerűsített azonosítást és a digitális aláírást.
Dömötör Csaba hangsúlyozta: nem lesz kötelező az új alkalmazás használata, mindenki szabadon dönthet róla, hogy szeretné-e igénybe venni, és bármikor dönthet úgy, hogy megszünteti a profilt. Az állam továbbra is csak azokhoz az adatokhoz férhet hozzá, amelyeket eddig is tárolt, és az új rendszer a ma elérhető legmagasabb szintű informatikai biztonságot garantálja majd. A törvényjavaslat egyelőre a jogszabályi kereteket teremti meg, a kormány azt szeretné elérni, hogy 2026-ra a magyarok minden ügyet online, azon belül is okostelefonon keresztül intézhessenek - jegyezte meg az államtitkár.
Az EU-ban most fogadják el az új digitális tárca létrehozását előíró irányelvet, így a törvénnyel Magyarország fogadhatja el elsőként az abban foglaltakat. Ez az irányelv előírja az egységes digitális azonosító használatát, azonban az ilyen joggyakorlatokat az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek tekintette. Ezek az ítéletek azonban még egy más technológiai fejlettségi időszakban születtek, és a kormány alaptörvény-módosítással oldaná fel az ellentmondást - közölte az államtitkár.
Demeter Zoltán, a Fidesz vezérszónoka
A vitában Demeter Zoltán (Fidesz) kiemelte: a digitális állam és a digitális állampolgár olyan kifejezések, amelyeket mindenkinek szoknia kell, miközben a digitalizáció már természetes. Nem ez az első alkalom, hogy "szintet lép a világ" - fogalmazott. Minden változásnak van ellenzője és támogatója, de a fejlődés ma a digitalizáció felé halad; ami velünk történik, azzal nehéz lépést tartani, mégis meg kell tenni. A kormány dolga, hogy haladjon a fejlődés útján - jelentette ki. Úgy vélte, már eldőlt a vita a digitalizációról, az utánunk következő nemzedék már a kényelmesebb életről döntött, már mindent az okostelefonján keresztül intéz. Illúzió azt hinni, hogy a digitalizáció miatt csak ezután tudhatnak majd mások mindent rólunk, mert ez a világ már itt van - vélekedett.
Harangozó Tamás (MSZP) úgy értékelt: fel kell hívni a veszélyekre is a figyelmet és kérni kell azokat a jogi garanciákat, amelyek ezeket a veszélyeket kizárják. A digitális ügyintézés kiterjesztése, az eljárások gyorsítása alapvetően kívánatos, ez költségcsökkentő hatású az államnak és az embereknek is jó. Ugyanakkor a konkrét javaslat számos aggályt vet fel, kifogásolható például, hogy sok kérdést kormányrendeletben szabályoznának - mondta. Szerinte ugyancsak aggodalomra ad okot az adattovábbítás lehetősége, a jövőben pedig még bővülhet is a tárolt adatok köre. Jogilag és politikailag is kifogásolható a javaslat, ezért a szocialisták nem támogatják annak elfogadását.
Harangozó Tamás, az MSZP vezérszónoka
Hollik István (KDNP) azt mondta: sajnálattal veszi tudomásul, hogy az MSZP nem támogatja a javaslatot, vagyis azt, hogy az állampolgárok felhasználóbarát módon tudjanak ügyeket intézni. A részvétel a Digitális állampolgárság programban önkéntes, és az állam csak olyan adatokat fog kezelni, amelyeket már eddig is kezelt, semmilyen új adat nem kerül hozzá. Úgy vélte, a program szerves folytatása a kormány 2010-ben megkezdett politikájának, amelynek a célja, hogy az ügyintézést minél egyszerűbbé tegye az állampolgárok számára. Fontos mérföldkő ez a program, még kényelmesebbé, egyszerűbbé válik az ügyintézés - fogalmazott.
Hollik István, a KDNP vezérszónoka
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) kritikája szerint a kormány a digitális korral járó kihívások közül egyet sem tudott kezelni, nem érti a sharing economyt és a mesterséges intelligencia jelentette kihívásokat sem. A javaslatban említett digitális szolgáltatások többsége már létezik, a fő probléma azonban a garanciák hiányával van, a kigyűjtött adatokból ugyanis összeállítható az állampolgárok személyiségprofilja. A szolgáltató ráadásul nemcsak állami szerveknek, hanem piaci szereplőknek, bankoknak és biztosítóknak is kiadhatja majd az állampolgárok adatait - nehezményezte. Emlékeztetett arra is, hogy az állami Vakcinainfó honlapján adataikat megadók e-mail-címükre "kampányleveleket" kaptak. A javaslatban "nem egy kínai szociális kreditrendszer fekszik az asztalon", de ha rosszul csinálják, az lehet belőle egyszer - összegezte véleményét.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka
Dúró Dóra (Mi Hazánk) nemzetközi kitekintést is téve megállapította: "egy globalista diktatúra kiépítése zajlik a világban", miközben Magyarországon az alapvető emberi jognak számító készpénzhasználat korlátozása fenyeget. A nemzeti szuverenitás védelme mellett az egyének szabadságát is fontos lenne tiszteletben tartani, és megvédeni a digitális óriáscégektől is - figyelmeztetett, hozzátéve ugyanakkor: az internethez való hozzáférés terén Magyarország Európa sereghajtói közé tartozik. Üvös lenne a bürokráciát csökkenteni, de ezzel a javaslattal inkább az emberek szabadsága fog csökkenni. Fontos lenne ugyanis a célhoz kötöttség elve, hogy az állampolgárokról ne lehessen személyiségprofilt felállítani az állami nyilvántartások összekapcsolásával - jelentette ki. A Mi Hazánk nem lenne ellene annak, hogy az állam józanul kihasználja a digitalizáció nyújtotta lehetőségeket, de ezt a javaslatot elviekben is ellenzi a párt, véleményük szerint ráadásul a megvalósítása is csapnivaló, több pontján alaptörvény-ellenes, ezért az Alkotmánybírósághoz fordulnak - közölte.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk vezérszónoka
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) arról beszélt: "a digitális kihívásokkal szemben kudarcot vallott kormánytól" nem kérnek tanácsot arról, ki miként haladjon a korral. Olyan kormányzati intézkedést sem látott, amely azt célozná, hogy csökkentsék a mesterséges intelligencia miatt elvesző munkahelyek okozta problémát. Eközben szerinte a kabinet olyan irreális célokat tűz ki, amelyek "a nagyotmondás kormányává teszik". A magyar munkahelyeket, a magyar embereket meg kell védeni, mert a szülőföldön boldogulásnál nincsen fontosabb - jelentette ki a politikus.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek, fiatalok esetében inkább rombolja, mint elősegíti a fejlődést a digitális eszközök használata. Döbbenetesnek nevezte, hogy e korosztály tagjai napi 4-8 órát töltenek okoseszközök használatával, ami szerinte elképesztő károkat okoz, legyen szó az idegrendszeri fejlődés vagy akár az információ-elsajátítás módja terén fellépő problémákról. Szerinte állami programra van szükség a veszélyek tudatosítására. Arról beszélt, hogy a kormányzat nem az emberekbe, a tudásba, annak elsajátításába fektet, hanem a gyárak létesítésére koncentrál gazdaságpolitikája. A képviselő szerint nem tisztázott, ki és hogyan kontrollálja a mesterséges intelligenciát, hogy ne hozzon hibás döntéseket, illetve ha ez mégis megtörténne, akkor az a polgár, az állam vagy a fejlesztő felelőssége. Az sem világos, mit tervez tenni a kormány a mesterséges intelligencia alkalmazása miatt állásukat vesztők érdekében - tette hozzá.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a digitális államról és a digitális szolgáltatásokról szóló javaslat vitájában elhangzottakra reagálva elmondta: a javaslat célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye mindenki számára. Azoknak is, akik mindent a digitális térben intéznek, és azoknak is, akik csak ritkán használják ezt a lehetőséget. A javaslatnak nem tárgya a mesterséges intelligencia és az azzal kapcsolatos problémák. Adatvédelmi kérdésekről szólva megerősítette: minden eddiginél biztonságosabb rendszert hoz létre a javaslat, amely kétfaktoros azonosítást vezet be. Az állam nem kér több adatot annál, mint amennyit egyébként is kezel - hangsúlyozta. Erőteljes lépéseket szorgalmazott ugyanakkor annak érdekében, hogy semmilyen nagyvállalat ne élhessen vissza az emberek adataival.
A digitális állampolgárságról szóló törvény utólagos normakontrollját kezdeményezi a Mi Hazánk Mozgalom, mert szerintük a jogszabály a digitális diktatúra bevezetésének eszköze lehet - közölte az ülés utáni sajtótájékoztatón Dúró Dóra. A Mi hazánk a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy Rogán Antal a Világgazdasági Fórum "legvidámabb barakkjává" tegye Magyarországot. Ha a szuverenitásvédelmet annyira hangoztatja a kormány és a Fidesz, akkor az az egyes állampolgárok esetében is meg kell, hogy állja a helyét, rájuk is vonatkoznia kell - fogalmazott. Az ombudsmanhoz fordulnak, azt kérve, hogy kezdeményezze a jogszabály utólagos normakontrollját, mert szerintük az számos alkotmányossági alapelvet is sért, legyen szó a normavilágosságról vagy több adatkezelési szabályról.
Elképzelhetetlennek tartják, hogy az adatkezelés szabályait és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kérdéseket törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban, például rendeletben rendezzék. Szerinte a törvény lehetővé tenné a személyiségprofil kialakítását, amit az Alkotmánybíróság már évtizedekkel ezelőtt megtiltott. Szerinte ennek az eszköznek az alkalmazása "kifejezetten csak diktatúrákra jellemző". Dúró Dóra azt közölte, azt is elképesztőnek tartják, hogy az állam a megszüntetést követően még fél évszázadig kezelhetné a digitális állampolgársághoz kapcsolódó adatokat. Rendkívül aggályosnak tartják, hogy a törvény kötelezően bevezetendőként határozza meg, hogy csak ezen a módon lesz lehetősége az embereknek bizonyos szolgáltatások igénybevételére.