SG.hu·
"Szuperakku" került ki a gyémántprésből
A Föld mélyben uralkodóhoz hasonló hatalmas nyomással alkottak meg egy teljesen új anyagot a Washington Állami Egyetem kutatói.
A kutatást vezető Choong-Shik Yoo kémiaprofesszor, a fizikai kémia doktora szerint ez a nukleáris energián kívül minden eddiginél sűrűbb energiatárolást tesz lehetővé, nagy előnye ugyanakkor, hogy nem bocsát ki az egészségre káros sugárzást. Az új anyag alapja az egyik legstabilabb xenon vegyület, a xenon-difuorid (XeF2). A szilícium marására is alkalmazott fehér kristályt a kutatók egy apró, 5 × 7,5 centiméteres, kis helyen rendkívüli nyomás kifejtésére képes gyémántüllő-cellába helyezték, ebben alakult egészen újjá az anyag.
Normál légköri nyomáson a vegyület molekulái viszonylag távol helyezkednek el egymástól, azonban ahogy a nyomás fokozódik a cella két gyémántjának présében, az anyag először egy kétdimenziós grafitszerű félvezetővé válik, majd a cella által kifejtett extrém nyomás hatására teljes egészében megváltozik a kristályszerkezete. Yoo a végén már több mint egymillió atmoszféra nyomással terhelte a xenon-difluoridot, ami már megközelíti a félúton a Föld középpontja felé tapasztalható nyomást. A cellában lezajló folyamat szorosan kötődő, háromdimenziós fémes hálószerkezetbe kényszerítette a molekulákat, hatalmas mennyiségű mechanikai energiát tárolva el kémiai energiaként a molekulák kötéseiben.
A Nature Chemistry által publikált kutatás bizonyítja, hogy az erős kémiai kötések rendkívüli mechanikai energiákat képesek eltárolni. Bár a lehetséges jövőbeli alkalmazásokat jelenleg csak találgatni lehet, a kutatók az energiaigény ellátásának, illetve az üzemanyagok egy teljesen új osztályaként tekintenek a rendkívüli sűrűségű anyagra. Szerepet kaphat az energiatárolásban, vagy akár egy rendkívüli oxidáló képességű anyagként a kémiai és biológiai ágensek megsemmisítésében is. Yoo szerint az sem kizárt, hogy egy nap anyaguk nagy segítséget nyújt majd a magas hőmérsékletű szupravezetők létrehozásában.
A kutatást vezető Choong-Shik Yoo kémiaprofesszor, a fizikai kémia doktora szerint ez a nukleáris energián kívül minden eddiginél sűrűbb energiatárolást tesz lehetővé, nagy előnye ugyanakkor, hogy nem bocsát ki az egészségre káros sugárzást. Az új anyag alapja az egyik legstabilabb xenon vegyület, a xenon-difuorid (XeF2). A szilícium marására is alkalmazott fehér kristályt a kutatók egy apró, 5 × 7,5 centiméteres, kis helyen rendkívüli nyomás kifejtésére képes gyémántüllő-cellába helyezték, ebben alakult egészen újjá az anyag.
Normál légköri nyomáson a vegyület molekulái viszonylag távol helyezkednek el egymástól, azonban ahogy a nyomás fokozódik a cella két gyémántjának présében, az anyag először egy kétdimenziós grafitszerű félvezetővé válik, majd a cella által kifejtett extrém nyomás hatására teljes egészében megváltozik a kristályszerkezete. Yoo a végén már több mint egymillió atmoszféra nyomással terhelte a xenon-difluoridot, ami már megközelíti a félúton a Föld középpontja felé tapasztalható nyomást. A cellában lezajló folyamat szorosan kötődő, háromdimenziós fémes hálószerkezetbe kényszerítette a molekulákat, hatalmas mennyiségű mechanikai energiát tárolva el kémiai energiaként a molekulák kötéseiben.
A Nature Chemistry által publikált kutatás bizonyítja, hogy az erős kémiai kötések rendkívüli mechanikai energiákat képesek eltárolni. Bár a lehetséges jövőbeli alkalmazásokat jelenleg csak találgatni lehet, a kutatók az energiaigény ellátásának, illetve az üzemanyagok egy teljesen új osztályaként tekintenek a rendkívüli sűrűségű anyagra. Szerepet kaphat az energiatárolásban, vagy akár egy rendkívüli oxidáló képességű anyagként a kémiai és biológiai ágensek megsemmisítésében is. Yoo szerint az sem kizárt, hogy egy nap anyaguk nagy segítséget nyújt majd a magas hőmérsékletű szupravezetők létrehozásában.