Az Európai Űrügynökség (ESA) közzétette a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást kutató Planck távcső első teljes égtérképét.
A közel 800 millió dolláros űrtávcső feladata a 13,73 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás által hátrahagyott sugárzás észlelése. A Planck két tudományos műszerét a parányi hőmérsékletingadozásokra hegyezték ki, ezért a távcső képes elkülöníteni a galaxis hideg csillagformáló porral teli területeit, amik lilás fényszálak formájában nyúlnak ki a rendkívül látványos mozaik felvétel közepén fényes, vízszintes sávként látható Tejútból.
A kutatókat azonban elsősorban a vörös háttérben látható elszórt sárga pöttyök tartják izgalomban. Ezek a világegyetem legősibb fotonjai, amik az elméletek szerint körülbelül 380 000 évvel az ősrobbanás után keletkeztek, amikor az anyag már eléggé lehűlt az atomok kialakulásához. Ez maga a kozmikus háttér, a CMB, amit itt már nem nyom el galaxisunk ragyogása. Ebben az adatban a fizikusok az ősrobbanás első pillanataiban végbemenő gyors tágulás, a felfúvódás jelei után kutatnak majd, megállapíthatják az ősrobbanás utáni, a csillagok és galaxisok kialakulása előtti anyag és az energia eloszlást. A tudósok reményei szerint új ismereteket szerezhetnek arról a folyamatról is, ami létrehozta az ősrobbanás utáni vad univerzumban az olyan összetett szerkezeteket, mint a galaxisok és galaxis halmazok.
Az adatok elemzéséből megerősítést nyerhet az úgynevezett "gonosz tengelyének" létezése, a világűr üresebb részeiben található hideg és meleg foltok különös együttállása. A Planck emellett szemügyre veszi majd azt az ominózus "lyukat" is az űrben, ami egyes fizikusok szerint egy másik univerzum lenyomata lehet. A lyukat elsőként a NASA CMB feltérképező WMAP küldetése észlelte.
A Planck tavaly májusban hagyta el a Földet, az adatgyűjtést pedig augusztusban kezdte meg, így a most közzétett felvétel közel egy év adatait tartalmazza. Küldetése végére, 2012-ig az űrtávcső négy térképet készít az univerzumról, egyre finomítva a sugárzási térképen. Az L2 gravitáció-semleges ponton elhelyezkedő űrtávcső tízszer szélesebb frekvenciatartományt tud lefedni, mint elődje, a WMAP.
Az egy teremtéshívõt sem zavar, hogy megfigyelnek a csillagászok csillagképzõ felhõket, bolygóképzõ korongokat, és az ezzel foglalkozó egyetemi hallgatók is képesek már olyan modelleket alkotni, amikben a mai ismereteket felhasználva bolygók keletkeznek porból és gázból? Számomra tök nyilvánvaló, hogy a hiányos ismereteink miatt nem tudunk még életet létrehozni, nem pedig azért, mert lehetetlen, vagy mert valami felsõbbrendû dolog kell hozzá.
Hétköznapi tapasztalatokat általánosítva nem várhatod el hogy azok minden esetben igazak. És spontán módon keletkezhetnek összetett struktórák. Az ásványokat sem tervezte meg senki. Egy halom téglából persze hogy nem lesz ház, de barlang minden tervezés nélkül létrejön a természetben. Persze az nem luxuslakás, de a funkcióját betölti. És ha bentebb mész a barlangba találhatsz cseppkõszobrokat, szebbek mint amiket az ember tervezett. Az atomok pedig nagyon úgy tûnik 'szeretnek' összetett szerves molekulákká összeállni. Persze mindeközben lehet hogy isten keze tevénykedik, de ez jelenleg eldönthetetlen. Én még azt is elfogadom hogy a természetben található törvényszerûségek isten kezétõl származnak. De ez már hit kérdése és semmi köze a tudományhoz.
Bocs, hogy próbáltam észérveket felhozni. Te olyan vagy mint egy vak ember aki születése óta az,nem lehet az ilyen embernek megmagyarázni mi az hogy piros vagy kék mert õ soha azelõtt nem tapasztalta meg ezt. Amúgy se vagyok tudós és okos ember se de vannak érvek amit nem lehet cáfolni. Pont ilyen a teremtés is. Tegyük fel építkezel nem csak összedobálod az anyagokat egy nagy sárgolyóba és várod, hogy összeálljon emberi kéz értése nélkül egy gyönyörû házzá. Miért várod el azt a természettõl amit mi emberek se tudunk, tervezés és tervezõ nélkül nincs semmi csak káosz. Meg rohadtul dúlnál és fúlnál ha valamilyen munkádat pl. autódon a féket megcsinálnád, és más azt puszta véletlennek mondaná.
Mit éreznél? Részemrõl ennyi a hasonlat példa értékel bír nincs rólad sem negatív sem pozitív véleményem, sok ember sok gondolat. Majd egyszer kiderül mi a teljes igazság. Köszönöm, hogy megoszthattam a véleményemet, és nem akartam senkire ráerõszakolni nézeteimet.
"És mindezt Miller-Urey kísérlettel állították elõ?"
Nem az eredeti kísérletben történt ha erre célzol.
"A hasonlatod akkor csak az "eleve-elrendelést" cáfolja, amiben egyszerûen nem hiszek, egy szót se ír róla a Biblia, sõt az ellenkezõjét támasztja alá, a szabad akaratot." Ez nem hasonlat az 'eleve-elrendelést' és a 'szabad akaratot' nem tudom honnan ráncigáltad ide.
"Nézd meg az ostoros sejtet! Nagyon egyszerû, de mégis bonyolult. Hogy alakíthatta ki ostorát, és annak a "mozgató gépezetét", ha az elõtt még nem volt ilyen lény?"
Minden sejt felszínén vannak nyúlványok. Hogy alakulhatott ki belõle az aktívan mozgó ostor? Lépésekben. Például a nyúlványok meghosszabbodtak. Majd a nyúlványok képesek lettek a sejt felszínén körbefordulni. Végül a tövénél megjelentek azok a fehérjék amik már aktívan mozgatni tudták.
De visszakérdeznék, téged is isten teremtett mert te is bonyolult vagy és eddig SOHA nem volt még egy olyan lény mint te, mert ugye csak úgy spontán nem alakulhattál ki te se.
A biblia olyan mint nosztradamusz jóslatai. Úgy értelmezed õket ahogy éppen akarod.
"3000 évvel ezelõtt megmondta, hogy a Föld a "semmiben" van. (Jób 26:7)
Honnan tudhatta Jób az igazságot?" Nem tudta tévedett. A föld nem a semmiben van.
A Prédikátor 1:7-re például legalább 10 magyar fordítást találtam, de egyikben sincs szó napról vagy párolgásról.
Az Ézsaiás 40:22-re találtam olyan fordítást ahol "aki ott trónol a föld pereme fölött". Tehát az eredeti kifejezés nem fordítható egyértelmûen kerekre. De még ha kerekre fordítod az se gömb.
De ha ennyire teremtéspárti vagy akkor miért nem ebben hiszel:
"A világ ma reggel 8:30-kor teremtõdött, benne minden emberrel, álattal, növénnyel és igen az összes emlékeddel és a bibliával együtt." Remélem ez rávilágít arra hogy miért haszontalan dolog a teremtéssel magyarázni a dolgokat amikor van más lehetõség is.
Természetesen a világ teremtése logikájánál fogva nem cáfolható, viszont nem is bizonyítható és teljesen használhatatlan állítás. Ezért nincs helye a tudományban és a tudomány okatatásában.
Nekem nincs bajom a vallásokkal, nem vagyok vallásellenes sem ateista. De a suszter maradjon a kaptafánál! A vallás az ember nem testi dolgaival foglalkozzon, a fizikai világot meg hagyja a tudományra. Ha egymás területén kontárkodnak abból semmi jó nem származik.
"Egy példa:
Az adenin hidrogéncianidból keletkezhet..."
És mindezt Miller-Urey kísérlettel állították elõ?
"Nincs olyan hogy élõ anyag meg élettelen anyag."
A hasonlatod akkor csak az "eleve-elrendelést" cáfolja, amiben egyszerûen nem hiszek, egy szót se ír róla a Biblia, sõt az ellenkezõjét támasztja alá, a szabad akaratot.
"Tehát mindent teremteni kellett?"
Egy szóval: igen.
"És végezetül ti kreacionisták szeretitek az élõ sejtet egy jól szervezetten tudatosan mûködõ gyárként bemutatni..."
Nézd meg az ostoros sejtet! Nagyon egyszerû, de mégis bonyolult. Hogy alakíthatta ki ostorát, és annak a "mozgató gépezetét", ha az elõtt még nem volt ilyen lény?
"Kíváncsian várom milyen tényekre gondolsz."
- Az ókortól kezdve a középkorig a tudósok, és ezáltal az emberek úgy hitték, hogy a Föld lapos, pedig a Biblia már 2700 évvel ezelõtt megmondta, hogy a Föld kerek. (Ézsaiás 40:22)
- 3000 évvel ezelõtt megmondta, hogy a Föld a "semmiben" van. (Jób 26:7)
Honnan tudhatta Jób az igazságot?
- Emberemlékezet óta a folyók a tengerekbe és az óceánokba ömlenek, azoknak vízszintje mégsem emelkedik. Mielõtt rájöttek volna, hogy a föld gömb alakú, sokan azt hitték, hogy a felesleges víz a föld peremén túlfolyik. Késõbb bebizonyosodott, hogy a nap minden másodpercben több millió köbméter vizet „szippant” fel a tengerbõl vízgõz formájában. Az így keletkezett felhõket a szél a szárazföld fölé sodorja, s a csapadék esõ vagy hó formájában lehull. A víz a folyókba jut, majd vissza a tengerbe. Errõl a csodálatos, az ókorban általában ismeretlen körforgásról beszél a Biblia. (Prédikátor 1:7)
"Még egyetlen tanulmány sem számol be arról, hogy ilyen kísérlettel elõtudtak volna állítani nukleotidokat."
Egy példa:
Az adenin hidrogéncianidból keletkezhet. A foszforsav egyszerû szervetlen sav. A ribóz pedig egy részlegesen oxidálódott pentán. A három molekula vízkilépéssel bármikor összekapcsolódik és kész az egyik nukleotid.
"Ok, ide nagy adag szerencse kell, meg életre valónak kell lenned."
Tehát itt elfogadod a véletlent. Pedig ez a véletlen a generációkon át exponenciálisan halmozódik. Ha 1000 (vagy mégtöbb) generációra visszamenõleg sorbavesszük hogy mi minden kellett ahhoz hogy te most legyél olyan kis valószínûséget kapsz ami az élet spontán keletkezésével összemérhetõ. Vagy ez szerinted gondviselés? (Agrrrrrrr.....)
"De itt egy élõ sejtbõl lesz élõlény, nem élettelenbõl."
Nincs olyan hogy élõ anyag meg élettelen anyag. Az anyagok ilyen csoportosítása kb 200évvel ezelõtt a vis vitalis idejében volt menõ.
"Továbbá, ha megfigyeljük az élõvilágot, mindegyikben van egy kód, egy program, ami megmondja a kinézetét, a személyiségét (itt alap dolgokra gondolok, pl.: nyugodt, vagy ideges típus-e). Nem gondolod, hogy kellett legyen egy teremtõnek lennie, aki mindenkinek megadta a "programját"?
Nem. Ennyi erõvel az éghajtalnak is van programja, hiszen a nap és a földi körülmények egyértelmûen meghatározzák az éghajlat kialakulását (ha valaki bele akar kötni +kozmikus sugárzás). Ezekszerint a mostani éghajlatot is valaki teremtette és nem csak úgy létrejött? Ugyanígy minden folyamathoz lehet 'kódot' rendelni. Tehát mindent teremteni kellett?
Másik oldalról megközelítve: A kinézetet és a személyiséget nem lehet csak a DNS-hez rendelni. A DNS mint az egyed kizárólagos információhordozója és programja elképzelés alapvetõen hibás. Az összes információt nem a DNS mint kód tartalmazza. Amikor csak a DNS-re koncentrálunk hibát követünk el. Igen az össze tudós hibázik ekkor. Miért teszik mégis? Ez egy egyszerûsítés ami ahhoz kell hogy kezelhetõ legyen a probléma, + a tapasztalatok azt mutatják hogy ez az egyszerûsítés alkalmazható.
És végezetül ti kreacionisták szeretitek az élõ sejtet egy jólszervezetten tudatosan mûködõ gyárként bemutatni, pedig ebben a gyárban össze-vissza (véletlenszerûen) szaladgálnak a munkások (enzimek) meg a munkaanyag (aminosavak, nukleotidok, ...). És amikor a munkás csodák csodájára találkozik egy munkaanyaggal találomra csinál vele valamit.
"Lehet, hogy a Bibliában leírt teremtés folyamata, leírásai nem egyeznek meg egyes tudományos teóriákkal, de egyeznek a bizonyított tudományos tényekkel. Teóriák mindig jöttek mentek; viszont a tények azok tények."
Kíváncsian várom milyen tényekre gondolsz.
Én elfogadom hogy miondenki abban hisz amiben akar,de legalább mielõtt vitába száll a tudományt illetõen,kicsit tájékozódhatna elõtte hogy ne hordjon össze baromságokat.
A tudományt megkérdõjelezni elég ostobaság.
Nemzárhatjuk ki az ugymond teremtést,isten,ufok vagy egyéb által,de az evoluciot tagadni?
"Nem gondolod, hogy kellett legyen egy teremtõnek lennie, aki mindenkinek megadta a "programját"? Nem ez az ésszerûbb vajon?"
Valamikor még a villámlásra is ez volt az "ésszerûbb" magyarázat, hogy Isten vagy az õsök szellemeinek haragjának kinyilvánulása. Ma ésszerûbbnek nyilvánítani azt hogy létezik egy teremtõ...
Véleményem szerint a Biblia attól egyedi, hogy egy nagyszerû útmutató életünkre, és igaz, hogy nem egy ember által íródott, több ezer éven keresztül, mégis nagyszerû egységességet tartalmaz.
Napersze... Ez mindegyik vallás szent könyveirõl elmondható.
Vegyük a sejtek "megjelenését". Szerinted, hogy jöhetett létre egy addig élettelen vegyületbõl a sejt, csak úgy véletlen? Stanley L. Miller, 1953-ban képes volt néhány aminosavat összeállítani, ami csak a fehérjék építõkövei, úgy, hogy létrehozott egy gázokkal teli teret, amely állítólag hasonlított a föld õsi atmoszférájához, és szikrákat vezetett bele. Meg találtak meteoritokban. Vajon ez azt jelenti, hogy az élet építõkövei ilyen könnyedén létrejöhetnek?
Még evolucionista professzorok is, mint Robert Shapiro, úgy tartja szósincs, hogy ilyen könnyen elõállítható.
Vegyük, pl. az RNS-molekulát. Nukleotidok alkotják, amelyek összetettebb molekulák, mint az aminosavak. Még egyetlen tanulmány sem számol be arról, hogy ilyen kísérlettel elõtudtak volna állítani nukleotidokat. Továbbá egy meteoritben se találtak nukleotidokat. Annak az esélye, hogy egy önmaga lemásolására képes RNS-molekula csk úgy elõálljon egy vegyi-tavacskában, annyira csekély, hogy ha valahol megtörténne a látható világegyetemben, azt nagy adag szerencsének kéne betudni.
És akkor még semmit se mondtam a fehérjemolekulákról...
Igen, csak szerintem nem igazán gondolsz bele a valószínûségekbe... Lehet, hogy 1 liter õslevesben csillagászatian kicsi a valószínûsége az élet kialakulásának, de sokbillió liternyi õslevesben igenis megszületik az élet belátható idõn belül (a Földön erre volt pármilliárd év).