SG.hu·
Génállományunk 8 százalékát vírusoktól kaptuk
Az emberi genetikai anyag közel 8 százaléka vírusoktól származik, állítják japán és amerikai kutatók. A Nature szaklapban megjelent tanulmány szerint az emberek és más emlősök genomja a már ismert retrovírusok mellett beépült bornavírusokból származó DNS-t is tartalmaz.
A bornavírusok RNS vírusok, melyek szaporodása, másolódása a gazdasejt magjában zajlik le. A tanulmányt jegyző Cédric Feschotte, az arlingtoni Texas Egyetem biológia professzora az Oszakai Egyetem professzorának, Keizo Tomonagának a kutatását foglalta össze. Feschotte szerint ez a vírusos úton átadott DNS a különböző mutációk és pszichiátriai rendellenességek okozója.
A vírusos szekvenciák beépülése a gazda genomba az úgynevezett endogenizációs folyamat, melyben a szaporító sejtek kromoszómájába egy vírus-DNS integrálódik és a generációról generációra öröklődik. Egészen mostanáig csak a retrovírusokról tudták, hogy ilyen endogén másolatokat idéznek elő a gerincesekben, a tudósok azonban felfedezték, hogy az úgynevezett bornavírusok is képesek ugyanerre. Vizsgálataik arra utalnak, hogy az emlősök evolúciója során többször be is következett ez az endogén folyamat.
A bornavírus (BDV) a szász Borna városáról kapta a nevét, ahol egy vírusos járvány 1885-ben egy egész lovashadtest lovait elpusztította. A BDV számos madarat és emlőst támad meg, köztük az embereket is. Egyedisége abban rejlik, hogy kizárólag a neuronokat fertőzi meg, tartós fertőzést alakítva ki az agyban, miközben teljes életciklusa a fertőzött sejtek magjában zajlik le. Feschotte szerint a BDV és a sejtmag ezen közvetlen kapcsolata sarkalta a tudósokat arra, hogy megvizsgálják, vajon a bornavírusok nem hagytak-e endogén elemek formájában nyomot a génállományokban a múlt fertőzéseiről.
A tudóscsoport tagjai 234 teljesen szekvenált eukarióta genomban kutattak a BDV-hez hasonlatos szekvenciák után, és meglepetésükre rengeteg endogén bornaszerű N elemet (EBLN) fedeztek fel számos különböző emlősnél, összegzett Feschotte. A tudósoknak emellett laboratóriumi kísérletekben sikerült spontán BDV beépüléseket elérniük bornavírussal fertőzött emberi sejtek kromoszómáiban. Ezen adatok alapján Feschotte feltételezi, hogy a BDV beépülések mutációforrásként szolgálhatnak a fertőzött egyedek agysejtjeiben.
A bornavírusok RNS vírusok, melyek szaporodása, másolódása a gazdasejt magjában zajlik le. A tanulmányt jegyző Cédric Feschotte, az arlingtoni Texas Egyetem biológia professzora az Oszakai Egyetem professzorának, Keizo Tomonagának a kutatását foglalta össze. Feschotte szerint ez a vírusos úton átadott DNS a különböző mutációk és pszichiátriai rendellenességek okozója.
A vírusos szekvenciák beépülése a gazda genomba az úgynevezett endogenizációs folyamat, melyben a szaporító sejtek kromoszómájába egy vírus-DNS integrálódik és a generációról generációra öröklődik. Egészen mostanáig csak a retrovírusokról tudták, hogy ilyen endogén másolatokat idéznek elő a gerincesekben, a tudósok azonban felfedezték, hogy az úgynevezett bornavírusok is képesek ugyanerre. Vizsgálataik arra utalnak, hogy az emlősök evolúciója során többször be is következett ez az endogén folyamat.A bornavírus (BDV) a szász Borna városáról kapta a nevét, ahol egy vírusos járvány 1885-ben egy egész lovashadtest lovait elpusztította. A BDV számos madarat és emlőst támad meg, köztük az embereket is. Egyedisége abban rejlik, hogy kizárólag a neuronokat fertőzi meg, tartós fertőzést alakítva ki az agyban, miközben teljes életciklusa a fertőzött sejtek magjában zajlik le. Feschotte szerint a BDV és a sejtmag ezen közvetlen kapcsolata sarkalta a tudósokat arra, hogy megvizsgálják, vajon a bornavírusok nem hagytak-e endogén elemek formájában nyomot a génállományokban a múlt fertőzéseiről.
A tudóscsoport tagjai 234 teljesen szekvenált eukarióta genomban kutattak a BDV-hez hasonlatos szekvenciák után, és meglepetésükre rengeteg endogén bornaszerű N elemet (EBLN) fedeztek fel számos különböző emlősnél, összegzett Feschotte. A tudósoknak emellett laboratóriumi kísérletekben sikerült spontán BDV beépüléseket elérniük bornavírussal fertőzött emberi sejtek kromoszómáiban. Ezen adatok alapján Feschotte feltételezi, hogy a BDV beépülések mutációforrásként szolgálhatnak a fertőzött egyedek agysejtjeiben.