SG.hu·2008. október 26.

A kreacionizmus hadat üzen a materializmusnak

A kreacionisták az evolúciós elmélet támadása mellé egy "nem materialista idegtudományi" mozgalmat igyekeznek kibontakoztatni. Megpróbálják újjáéleszteni a karteziánus dualizmust - mely szerint az agy és az elme két alapjaiban elkülönülő dolog, materiális és immateriális. Mindezt abban a reményben teszik, hogy a tudományban helyet kaphat mind a természetfeletti, mind a lélek fogalma.

A seattle-i Discovery Institute, az intelligens tervezettség mozgalom főhadiszállása petíciót indított "Tudományos véleménykülönbség a darwinizmussal szemben" cím alatt, amit több pszichiáter és idegtudós is aláírt.

Jeffrey Schwartz pszichiáter nemrég elhangzott beszédében a tudomány támogatóira leselkedő veszélyre hívta fel a figyelmet, ami a "materialista paradigma leomlásában" testesül meg. "Sokszor fogjuk hallani a következő évben, hogy Darwin magyarázata az egyetlen tudományos út az emberi intelligencia felemelkedésére... Kérem hát az itt jelenlévőket, mint világközösséget, hogy álljanak ki és mondják meg a tudomány támogatóinak, hogy ami sok, az sok! Értsék meg, hogy a materializmusnak el kell tűnnie, nem materialista okviszonyokra van szükség a természetes valóság megértéséhez" - mennydörögte Schwartz.

Mindez egy szeptemberi szimpóziumon hangzott el, ami az "Elme-test problémán túl: Új paradigmák az öntudat tudományában" nevet viselte. Schwartz szavait hatalmas taps fogadta. Előtte egy kanadai idegtudós, Mario Beauregard szólalt fel, elmondva hogy a hozzá hasonló "független" tudósok kulturális háborút vívnak azokkal, akik szerint az "elmét az agy hozza létre". A Montreal Egyetem kutatója "Spirituális agy" című könyvében olyan eseteket taglal, ami a lélek létezését bizonyítja.

Mindkét tudós csatlakozott a petícióhoz, Schwartzot a New Yorki Stoney Brook Egyetem idegsebészével, Michael Egnorral együtt a Discovery Institute felkérte, hogy mondjanak beszédet az intelligens tervezettségtől szóló konferenciájukon, és amikor egy ilyen gyűlésen az öt fő szónokból kettő idegtudós, az már jelez valamit. Vajon az intelligens tervezettség (ID) következő keresztesháborúja az agy tudományát veszi célba?

Denyse O'Leary, Beauregard könyvének társszerzője szavaiból egyértelműen kiderül, hogy a mozgalom a tudat tanulmányozásával azt reméli, sikerül végleg megásnia a darwinizmus sírját. Az ID támogatói úgy vélik a tudat "legnagyobb problémája", - miszerint hogyan emelkednek ki szubjektív élményeink a neuronok objektív világából - nem csupán a darwinizmus, de a tudományos materializmus legsebezhetőbb pontja is. Mindez egybevág a Discovery Institute küldetésével, ami nem kisebb célt tűzött ki, mint "a materializmus és kulturális örökségeinek megdöntését", hogy a tudományos világnézetet egy kereszténnyel váltsa fel.

Ennek első lépéseként az intézet a nem materiális idegtudomány megalapozásába öli pénzeszközeit. A finanszírozás egyik részese az az Angus Menuge professzor, aki 2005-ben a wisconsini Concordia Keresztény Egyetem filozófusaként a nagy vitákat kiváltó ID oktatást próbálta beszuszakolni az USA állami működtetésű középiskoláiba. A Discovery Intézet nyújtotta pénzből nemrég jelentette meg legújabb könyvét, amiben azt taglalja, hogy az ember kognitív képességeihez "több nem természetes magyarázat is szükséges". A kreacionizmus és vele együtt az ID ma már nem csak egy, a távolság által elszigetelt amerikai agyszülemény, Európában is egyre erősebbek azok a hangok, amik a darwini evolúciós elmélet mellé a bibliai teremtéstörténetet is az iskolai tananyag részévé tennék.

Visszatérve azonban Amerikába, James Porter Moreland, a Los Angeles melletti Talbot Műszaki Főiskola professzora, a Discovery Institute tagja júniusban tovább szította a darwinizmus körüli lángokat az "Tudat és Isten létezése" című könyvének megjelentetésével. "Sokat gondolkoztam a tudaton és azon, hogyan járulhat hozzá Isten létezésének bizonyítékaihoz" - írja. Végül a nem materialista idegtudomány sietett a segítségére azzal a válasszal, hogy Isten maga a tudat.

A dualizmus megfelelő alátámasztásához azonban a nem materialista idegtudósoknak be kell bizonyítaniuk, hogy az elme valami más, mint pusztán az agy, annak fizikai valójában. Ennek érdekében kedvenc kísérleteikhez fordultak, köztük Schwartz 1990-es évekbeli kutatásához, amit kényszerbetegségben (OCD) szenvedő embereken végzett. Schwartz letapogató technikát alkalmazott hogy megfigyelje az OCD-t előidéző neurális mintázatokat. Ezután betegei "tudatos figyelmet" alkalmaztak, szembesítve őket szorongásuk tárgyával, bátorítva a szorongás leküzdésére, így csökkentve magát a szorongást. Ez a módszer aktívan megváltoztatja a betegek gondolati folyamatait, ami az agy letapogatásokban is megmutatkozott. A betegek akaratukkal képesek voltak megváltoztatni neurális tüzelési mintáikat.

Az ilyen kísérletekkel Schwartz és azonos nézeteket valló kollégái azt bizonygatják, hogy az elme képes megváltoztatni az agyat, ezért az elmének különböznie kell magától az agytól. Valójában ezek a kísérletek megegyeznek a neurológia fő áramlatával - mely szerint a materiális agy megváltoztatja a materiális agyat. Azonban William Dembski, az ID egyik alapító atyja és a Discovery Institute vezető tagja magasztalta Schwartz munkáját, elméleti támogatásként értékelve "az elme csökkenthetetlenségéhez". Dembski Schwartz-cal és Beauregarddal együtt szerkeszti a "Materializmus vége" hangzatos címet viselő kiadványt, miközben Schwartz a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium fizikusával, Henry Stappel közös munkába kezdett, melyben a kvantum mechanika nem standard értelmezéseinek kifejlesztésén dolgoznak, amivel megmagyarázhatják, hogyan befolyásolja a "nem materiális elme" a fizikai agyat.

Törekvéseik nem abban az értelemben igyekeznek hatást gyakorolni a társadalomra, mint az ID evolúció ellenes bevezetése, az idegtudományok oktatása ugyanis nem szerepel az USA állami iskoláinak tanmenetében. Ennek ellenére nem elhanyagolandó a veszély, tette hozzá a brit Edinbourgh Egyetem logika és metafizika professzora, Andy Clark, aki tudóstársaival azért aggódik, mert eddig nem sikerült magyarázatot találniuk a tudat kiemelkedésére a tüzelő neuronok közül. "Számos fronton igen lassú az előrehaladás a tudományban" - tette hozzá John Searle, a Berkeley Egyetem filozófusa. "Nincs ellenszerünk a rákra, ez azonban nem jelenti azt hogy a rákot spirituális okok idézik elő" - folytatta némi iróniával.

"A tény, hogy valamire jelenleg még nem találtunk magyarázatot nem jelenti azt, hogy soha nem is lesz rá magyarázat, vagy ezért teljesen meg kellene változtatnunk nézeteinket" - tromfolt rá Patricia Churchland a San Diegoi Kalifornia Egyetem filozófusa, aki szerint az egész vita a tudatlanságból fakad. Feltehetően a materializmus elleni támadás sem fogja alapjaiban megváltoztatni a tudományos nézeteket, a definíciókat azonban felforgathatja.

Egy időben úgy tűnt, az összes fizikai okviszonyt a newtonizmus mozgatja" - mondta Owen Flanagan, a Duke Egyetem filozófia és neurobiológia professzora. "Ma új fizikai modellek alapján dolgozunk. Egyes tekintélyes filozófusok talán úgy vélik, kvantumgravitációt kellene alkalmaznunk a tudat megértéséhez. Ezek túl feszítik azokat a határokat, amit ma "materiálisnak" nevezünk, és még koránt sem fedeztünk fel mindent a természetről. Azonban amit fel fogunk fedezni az természetes lesz, nem természetfeletti" - reagált Flanagan Schwartz és Stappel munkájára.

"Ez egy, az elmére különösen veszélyes vírus, mivel amúgy ésszerű gondolatokon és aggályokon keresztül érkezik. Támogatói olyan ésszerűnek tűnő okokat hoznak fel mint 'Nahát, képesek vagyunk megváltoztatni az agyunkat gondolataink megváltoztatásával'. Ezután azonban átugranak egy olyan állításra, ami azt mondja ki, hogy az elmének elkülönülőnek és nem materiális alapúnak kell lennie. Ez egyáltalán nem következetes. Nincs semmi furcsa abban, hogy a gondolatok megváltoztatják az agyat. Ha a mentális állapotok az agy állapotai, akkor csupán arról van szó, hogy az agy változtatja önmagát" - osztotta meg Clark aggályait.

Ez persze az akadémia meglátása, a mindennapi ember azonban már egy egészen más világ, sokan nem tudnak végig lavírozni a fenti gondolatmeneten, vagy nem is akarnak. Ha az ID megingatja őket, akkor hiába az evolúciót alátámasztó temérdek bizonyíték, arról ne is beszéljünk, hogy mi történhet, ha a tudomány is elbizonytalanodik.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Oxigénhiány okozta az első kihalást Plusz ütőér jelzi az emberi evolúció folytatódását Egymilliárd éves gombák írják át tudásunkat A városiasodás is hat az evolúcióra Hogyan tesz egyes formákat előnyösebbé az evolúció? Sétáló halakkal vizsgálják az evolúciót Feminizálódás eredménye a modern ember?Még mindig rejtélyes a tej megemésztésének képessége

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

"A fajok eredete természetes kiválasztás útján"

Kiválasztódás!

Látom itt még mindig áll a bál. <#nyes>
Tudományos konferencia az evolúcióról - a katolikus egyház rendezésében

#597
Már volt.

Hmmm.
Figyelmesebben olvassátok el!
A filozófia utolsó szava tehát az, hogy mindenkinek saját joga eldönteni, miben hisz.
Nem kérdeznek rá arra, hogy hogyan indult be az evolúció folyamata.
A mai tudományban egyetlen elfogadott megközelítési mód létezik, a módszertani ateizmus. A természettudomány nem tételez fel semmilyen természetfelettit, hanem azt mondja, hogy az evolúcióban a legnagyobb tényezõ a véletlen.
Az evolúcióban nincs cél, terv; a véletlen a legfontosabb tényezõ benne, így tulajdonképpen teljesen elõre nem jelezhetõ, meg nem határozható termékeket képes létrehozni.
Tanaival kapcsolatos problémák:
Nincs benne genetikailag az a kód, amely a legegyszerûbb lények esetén a fejlõdést biztosítja. Vajon miért nem található az emberi életekben a felfelé ívelõ mozgató erõ?
Miért hiányoznak az átmeneti formák a fosszíliák közül. Maga Darwin vetette fel, hogy a kövületek, fosszíliák nem tökéletlen lények maradványai, hanem rendszerezetten, tökéletesen reprodukálható, valamely törzsbe, fajba besorolható lények maradványai. Ezek közül egyik leghíresebb az ún. bojtos-úszós hal. 1938 táján egy halász Dél-Afrika, Madagaszkár környékén kifogott egy kb. 80 kg tömegû döglött halat. A halász elvitte egy capetowni muzeológushoz, aki ráismert egy kihalt hal fosszíliájára.
Hogyan lehet az, hogy 60-80 millió évig nem mûködött az evolúció?
Nem csak ezt az egy döglött példányt találták, hanem egész telepeket Madagaszkár közelében, vagyis ezek az egyedek evolúciós változás nélkül átvészelték a 60-80 millió évet. Az õskövületekben lenyomott és jelenleg is található példányok nem változtak: miért nem mûködött a változás a jelenlegi és a fosszíliákban levõ példányok között?
John McKay amerikai professzor kb. 600 ilyen „élõ kövületet” gyûjtött össze. Darwin maga is csodálkozott azon, hogy például a cápa, vagy a patkórákok nem változtak, a svábbogarak is csak annyiban, hogy nagyobb volt a méretük. Ilyenkor e nézet követõi azt a magyarázatot adják, hogy azon a környéken, ahol ezek az „élõ kövületek” élnek, nem volt verseny, nem voltak ellenfelek, és nem kényszerítették õket, hogy változzanak.

Egy adott populáción belüli kiválasztódás tökéletesen értelmezhetõ – pl. elsivatagodás veszélye esetén a legrátermettebb fogja túlélni a katasztrófát –, de ez nem változtat a lényegen, mert például a zsiráfnak nem azért hosszú a nyaka, mert miután nem talált a földön ételt, elkezdett a fáról enni, hogy elérje a leveleket. Ha egy egérnek levágják a farkát, az utódai akkor is farokkal fognak születni, a szerzett tulajdonságok ugyanis nem örökölhetõk!
A fajoknak kemény határai vannak. A keresztezett eredmények nem szaporodóképesek. Macskaféléknél a tigris és az oroszlán keresztezésébõl született utód nem fog szaporodni, ahogy az öszvér sem.
Hugo de Rees fedezte fel a mutáció mechanizmusát, amely talán megmagyarázhatja az evolúciót. Azonban a mutációk nem hoznak létre olyan mechanizmust, ami fenntartaná a szaporodást és magasabb szintre emelné az adott élõlényt. Gyümölcslegyekkel folytatott kísérletek során különbözõ torzulásokat hoztak létre, de ezek párosodásra alkalmatlanokká váltak. A kis mutációkat a faj korrigálja, a nagyok pedig halálosak. Ebbõl is láthatjuk, hogy a mutációk nem hoznak létre magasabb érettségi fokra emelõ többletet!

Az evolúcióelmélet bukása a jelenkorban vált nyilvánvalóvá. Az informatikában pontosan végig lehet követni, hogy milyen problémát okoz, ha a programban valamilyen hiba kerül. Egyetlen karakter elütése lehetetlenné tesz egy bizonyos funkciót.
Michael Behe amerikai biokémikus átnézte az utóbbi 20 év biokémiai publikációit és megállapította, hogy ha a sejt belsejét megvizsgáljuk, azt vehetjük észre, hogy a sejt alrendszerekbõl épül fel, és minden alrendszer eleme egy nagyobb rendszernek. Behe felfedezte, hogy egy sejtnek legalább 9-10 alrendszere van, amelyek nagyszerûen mûködnek önmagukban, ugyanakkor kooperatívak. Amely funkció nem mûködik az egyiknél, abban számítanak a másikra, mint jó partnerek, kiegészítik egymást. Ugyanakkor speciális tudásuk is van, olyan tulajdonság, amire csak õk képesek. Ezek az ún. holonikus rendszerek.
(Ez a holos görög szóból származik, amelynek jelentése egész, valamint a lon szóból, ami valaminek a részét jelenti). Az ember is ilyen holonikus rendszerekbõl épül fel, amelyek tehát valamilyen szempontból egészek, más szempontból kooperatívak. Csak akkor mûködik az egész sejt, ha mind a 10 alrendszer egyszerre ott van a sejtben, és azok kooperatív módon együttmûködnek. Különben a sejt nem mûködik.
Karl Popper tudományfilozófus állítása, hogy egy tudományos elmélet mindaddig megáll, amíg egyetlen ellenpélda azt meg nem cáfolja. A cáfolhatósági kritérium sokkal fontosabb, mint a bizonyíthatóság (például állíthatom, hogy minden hattyú fehér, de abban a pillanatban, amikor valaki hoz egy feketét, megdõlt az elméletem).
Darwin megadta elméletének cáfolhatósági kritériumát: „ha létezne olyan komplex bonyolult szerv, amely nem jöhet létre kumulálódó (összegzõdõ) kis változások egymásutánjaként, akkor elméletem teljesen összeomlana, vagy megdõlne”.
Michael Behe: Az amerikai „szabvány” egérfogót vette alapul, amely áll egy alaplapból, pecekbõl, kalapácsból és természetesen a szalonnából. Ez a pár elem csak akkor mûködik, ha mindegyik a helyén van. Erre hasonlít a mi sejtünk, ahol minden elemnek a helyén kell lenni, hogy teljesüljön a funkció.
A darwini életmû legnagyobb problémája, hogy nem lehet kumulálni az idõben egymás utáni változásokat, még akkor sem, ha egyfolytában elmentenénk az egyes állapotokat, ugyanis egyszerre, valós idõben ott kell lenni minden egyes elemnek a helyén, hogy a teljes fõ funkcióját betöltse, különben a szerv nem mûködik az egész.
A mai modern genetikai és mikrobiológiai kutatások éppen azt bizonyították be, hogy az élõvilág legalapvetõbb egysége, a sejt, olyan alrendszerekbõl felépülõ komplex rendszer, amely kis lépések egymásutánisága útján nem alakulhat ki: vagy minden alrendszer egyszerre, egymással együttmûködve a helyén van, vagy az egész élõ sejt nem mûködik. Az ember 120 billió sejt együttmûködése!

A rendszerelmélet egyik alaptétele, hogy az irányító rendszernek mindig komplexebbnek kell lennie, mint az általa irányított rendszernek. Nincs abból baj, ha az irányító olyan funkciókat tud, amelyet nem alkalmaz az irányított. Fordított esetben azonban kiszámíthatatlanul fog viselkedni, és az adott rendszer katasztrófáját fogja okozni. Tételezzük fel, hogy ez egy teremtett világ, a Teremtõ maga Isten. A rendszer alkotója nem tartozik hozzá. A világ térben (x, y, z koordináták alapján), és idõben (negyedik koordináta) meghatározható, az alkotó viszont nem köthetõ sem térhez, sem idõhöz. Ebbõl következik, hogy az alkotó független, az általa alkotott rendszeren kívül van, és uralja azt. Isten a szellemi dimenzióban van, és uralja a teremtett világot.
Compton Arthur Holly (1882-1962) – amerikai fizikus, az 1927. évi fizikai Nobel-díj nyertese, melyet C. T. R. Wilson-nal megosztva kapott az ún. „Compton-szórás” felfedezéséért. Compton 1923-ban fedezte fel az elektromágneses sugárzás részecsketermészetével kapcsolatos, jellegzetes röntgensugár-szóródást. 1930-tól érdeklõdése a kozmikus sugárzás felé fordult, amely területen szintén sikereket ért el. Rajta kívül több olyan tudós volt, aki vállalta hitét pl. Newton, vagy Faraday, aki azt mondta, hogy törvényei, tételei csak Istennek vannak, nekem nincs egy sem. Arra a kérdésre, hogy mi a legnagyobb felfedezése azt válaszolta, hogy Maxwell, a tanársegédje, aki leírta tételeit.
„Számomra a hit annak felismerésével kezdõdik, hogy egy legmagasabb intelligencia hívta létre a világmindenséget és alkotta az embert. Nem nehéz ezt hinnem, mivel vitathatatlan, hogy ahol terv van, ott van intelligencia is – és egy rendezett, kibontakozó világmindenség arról tesz tanúságot, hogy igaz a valaha elhangzott legnagyobb kijelentés:
Kezdetben teremtette Isten az egeket és a földet.”
Kormeghatározások mennyire megbízhatóak?
Két fõ csoportra oszthatók a módszerek:
– rövid korok meghatározása, 10000 évnél rövidebb kor esetén C-14-es módszer, amely 50-60 ezer éves nagyságrendben nem jó
– kálium-argon módszer, 1801-ben egy kitört vulkánból mintát vettek, és 300 millió – 1milliárd 200 millió évig jött ki eredmény, tehát ez sem túl megbízható. Történt egy eset, hogy egy elpusztult macskát eltemettek, majd évek múlva kiásták, és megkövült állapotban találták. Tréfából elküldték kormeghatározásra, majd megérkezett a válasz, hogy gratulálnak, megtalálták a házi macska õsét (ami csupán 10 évvel korábban pusztult el).
A kormeghatározások nagyon pontatlanok, kivéve ha 5000 évnél korábbi módszerekre alkalmazzuk õket. A világegyetem korát soha senki nem fogja tudni meghatározni. Az a fény, ami a távcsövön keresztül eljut hozzánk, több éve úton van.

Mesterséges intelligencia
Természetes intelligenciából vezethetõ le. Tóth Tibortól kérdezte egy kollégája, hogy mielõtt tanítaná a mesterséges intelligencia fogalmát, tisztázni kellene a természetes jelentését. Válasza az volt, hogy intelligens az a személy, aki tudatos életének minden szakaszában képes tanulni a saját múltjából – ez valójában Salamontól származik, a bölcs ember több, mint az intelligens. Ebbõl próbálták levezetni a mesterséges intelligenciát.
A valaha élt tudósok 80%-a most él, a számítógépek óriási mértékben terjednek, az utolsó idõkben a tudás mérhetetlenül megnövekedik, de a szeretet meghidegül.

Klónozás
Meglévõ sejt alapján dolgozik, tehát meglévõbõl indul ki: nem élettelenbõl hoz létre élõt, és azután abból teszi komplexebbé.

:-))

Komplexusban szenvedsz?
Van gyógymód, kezeltesd magad!
:-))

Én más szakmájáról sose beszéltem, csak az ismereteirõl.

Most mi köze az alázatnak a lehajtott fejhez, meg a hasraeséshez? Én a munkámban dokumentálhatóan jól dolgoztam ugyanis napra órára lebontva dokumentálva van és az eredmények valódiságát sose én hitelesítettem. Azért kaptam egy két kitüntetést a munkámért, azt se én értékeltem. Én nem kezdtem sose mást hülyézni az is dokumentálva van.

Nem kételkedem a szakmai tudásodban, de itt annak nincs semmi értelme, ha az ember magát fényezi, mások elõtt nem biztos, hogy javítja a róla kialakult képet.
Ráadásul itt bárki azt állíthat magáról, amit akar.

Nem akarok védeni senkit, de honnan tudod, hogy frenk007 a szakmájában nincs olyan jó, mint te a tiédben?

Ha belekotyoghatok...
Én utálom a beképzelt embereket, de ki nem állhatom azokat sem, akik alázatról beszélnek. Mármint, hogy a szakmához, az öreg szakikhoz stb. alázattal kell közeledni és más baromságok. Hogy a búbánatos francba lehet lehajtott fejjel, kétrét görnyedve dolgozni, gondolkodni?

Szerintem, az ember legyen önérzetes, legyen önbizalma, vállalja fel a véleményét, amelyet mondjon ki, még az ENSZ fõtitkár elõtt is. Persze, ne bazmegolva, mert nem mindenütt megy az el. Azok, akik fiatalabb korukban alázatról papolnak, na az Isten õrizzen meg ezektõl, mert ha valamilyen vezetõ beosztásba kerülnek, az ilyenek lesznek a legnagyobb zsarnokok.

És hogy tovább fûzzem gondolatom fonalát: iskolai bizonyítván ide vagy oda, szerintem babajagának önértékelési gondjai vannak, ezért hordja fenn az orrát, de én az ilyen embert is meg tudom érteni, és különösebben nem zavar. Legfeljebb néha én is az asztalra csapok, vagy elmorzsolok a virtuális bajszom alatt egy halvány mosolyt. <#smile>

Én is.De nem ehez itt most mi köze bármihez is?Én is végezetem fõiskolát még sem verem a nyálam hogy hu mekkora tudást halmoztam fel...és hu de fa.za gyerek vagyok.
Bár szerintem te pályát tévesztettél.Kirakat rendezõnek kellet volna menned..oda talán beférne az arcod.
A személyeskedésnek részemrõl itt vége is.Azt hiszem ezekután magyarázhatod a bizonyitványod(ahogy eddig is tetted)innetröl kezdve csak akkor reagálok a hosszászolásaidra ha érdemleges,saját,és nem tankönyvekböl tanult vélemenyét olvasok tölled.Rajtad kivül mindeki ki tudta fejteni az álláspontját beképzeltség,nyálverés nélkül.Szállj magadba.

További bejegyzések a fórumban...