Dojcsák Dániel
Warfront: Turning Point

Kiadó: 10Tacle Studios
Fejlesztő: Digital Reality
Honlap
Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 2 GHz, 512 MB RAM, 4 Gbyte szabad hely, 128 Mbyte-os videokártya
Ajánlott: 3 GHz-es Intel Pentium IV, 1024 MB RAM, Nvidia 6600+
Hasonló játékok: Dawn of War, Generals
Kategória: történelmi RTS
A németek elfoglalták Londont a II. Világháborúban. Taktikai atomtölteteket dobtak le Európában, Mech robotokat fejlesztettek ki, az amerikaiak pedig pajzsgenerátort alkalmaznak. Valószínűleg hiányoztak töri óráról a Digital Reality kreatívjai, így viszont sikerült szokatlan kontextusba helyezni az elcsépelt világháborús klisét.
A Warfront: Turning Point alapjában véve beleillik a hazai RTS gyártás vonalába, sőt akár hasonlítgatni is lehetne a konkurens Stormregion Rush for Berlinjével, de minek. A Warfront hibája, hogy az unalmas világháborút dolgozza fel, viszont legnagyobb erénye, hogy eddig szokatlan módon. A játékmenet leginkább a Starcraft - Dawn of War vonalra emlékeztet, így senki ne várjon komoly bázismenedzsmentet.
Nem lesz igazán jelentősége a legtöbb esetben annak, hogy mi hova kerül. A lényeg, hogy a megfelelő épületek elkészüljenek és időben előálljon egy ütőképes sereg, amivel támadni/védekezni lehet. Még kampány módban is viszonylag pörgős jelenetek duzzasztják az adrenalinszintet, multiplayerben pedig nincs idő szinte levegőt venni sem.
A játék igazi ízét az adja meg, hogy a régmúlt idők háborújára jellemző arányokat alakítottak ki a készítők a gyalogság, harci gépezetek és a légierő között. Nem meglepő, ha néhány gyalogsági egység halomra lő nehéztankokat, de egyébként az emberélet nem nagy érték, így komoly harcokban csak taktikai szerepe lehet a gyalogságnak. A légi egységek viszont óriási erőt képviselnek, igaz sokba kerülnek, nehezen célozhatóak, de komoly pusztítást tudnak véghez vinni.
Az elérhető három oldal mindegyike rendelkezik a klasszikus egységfajták saját változatával, illetve néhány extra képességű egyedi harci fejlesztéssel is. Ezek között találunk olyan meglepő dolgokat, mint a jetpack, szupertank vagy a fagyasztó tank. Lehetne akár paródia is a játék, de a gyönyörű grafika, az egész jó fizika és a tuti játékmenet mellett ez nem lehet vicc.
Szövetségesek:
A "jenkik" és a britek közös célja, hogy végre megtörjék a német nyomulást. London visszafoglalása után módszeresen nekivágnak a többi német területnek is. Az amerikaiak hozzák magukkal tengerentúlról spéci kütyüiket, mint a csapatszállító helikopter, a továbbfejlesztett Sherman tank és persze a pajzsgenerátor. Ez utóbbi úgy működik, hogy egy lassan visszatöltődő gömbpajzsot húz maga köré, megvédve a közeli egységeket egy ideig a sebződéstől.
Ha lemerül a pajzs, hatástalanná válik egy időre, amíg újra nem töltődik. A szövetségesek, ahogy a Generals-ban is, inkább a légifölényről híresek. A nehézbombázó mellett nagyon hatékony elfogóvadásszal, vadászbombázóval rendelkeznek, illetve az atomtöltettel és a földrengésbombával egész területeket képesek leradírozni a térképről. Németek:
Náluk találjuk a legmeghökkentőbb fejlesztéseket, sőt jobban megvizsgálva alig található náluk klasszikus egység. Talán így érthető, hogyan jutottak el képzeletben Londonig. A gyalogság egyik fontos tagja lesz a Wehrmacht mellett a lángszóróval felszerelt Jetpack katona. A fejlesztők biztosan sokat játszottak a Warhammerrel és megirigyelték a technikát onnan.
Ezekkel komoly bázisvédelmet lehet kialakítani, illetve kellemes meglepetést tudnak okozni egy roham előtt is. A bajuk, hogy nemcsak repkednek, mint a legyek, hanem hullanak is. Exopáncél. A fejlesztők a Mechwarriort is szerették, ez látszik lépegetőkön, amik könnyűtankok valójában és úgy is viselkednek. Közepesen tűrik a sebzést, gyorsak, de csak gyalogság ellen igazán hatékonyak. Nagyobb tankok tekintetében sem kell szégyenkeznie a németeknek, hiszen a Panther és Tigris mellett kaptak egy Elephant és egy Maus nevű tankot is.
Az utóbbi kettő komoly ellenfél, szinte kiírthatatlan. A fejlesztők a régi Dune 2-t is szerették, mert hangágyút (anno Sonic Launcher) is tettek a játékba. Ez a célpontig minden útba eső dolgot sebez, viszont elég sérülékeny. A légi egységek közül a németek büszkélkedhetnek egyedül sugárhatású géppel, ami gyorssá teszi őket, de a tűzerejük nem kiemelkedő. És ha németek, akkor a Zeppelin sem maradhat ki. Ez viszont nem lobban be a szikrától, kicsit fejlettebb ősénél. Komoly tűzerővel rendelkezik, ha pedig mégis sikerül leszedni, akkor komoly károkat okoz a földön.
Szovjetek:
Habár csak kiegészítő oldal, nem kaptak külön kampányt, de természetesen egy ilyen buliból ők sem maradhatnak ki. Náluk az épületek között is van már néhány érdekesség. Kedves dolog például a Gulag építése, ami minden elesett ellenség után fizet. A Generals-ból is ismert Propaganda torony is feltűnik, ez lassítja az ellenség tüzelési sebességét, illetve a fekete piac épületben német és szövetséges tankokat lehet megvenni, továbbfejlesztve pedig pénzt is termel.
A gyalogságuk nem túl erős, viszont feltűnik köztük egy érdekes figura, a vodkaárus, aki szesszel erősítí a halálraítélt katonákat. Vicces, mikor érzik a vesztüket a szovjet katonák, akkor azt kiabálják, hogy "Elfogyott a lőszer". Az amerikai légi csapatszállító párja a szovjet föld alatti, ami bárhová eljut, viszont valamivel kevesebb emberrel közlekedik. Kemény tankjaik közül kiemelendő a IS-3 Sztálin, ami gyorsan és nagyot lő, de mégis gyengébb, mint az egyedi Kharkov tank, ami 5 lövegtornyával és durva páncéljával egyedül is végezhet egy átlagos bázisvédelemmel. Az oroszok specialitása (a vodka mellett) a fagyasztás, amit egy tank és egy bombázó is képes mívelni.
A lefagyasztott egységeket pillanatok alatt szilánkokra lehet lőni, viszont a tank hatótávolsága elég alacsony, nem mindig érdemes vele bajlódni, a puskapor egyszerűbb megoldás. Az oroszok a többiekkel ellentétben nemcsak ejtőernyős desszantokat tudnak bejuttatni az ellenség vonalai mögé, hanem számíthatnak a partizánok segítségére, akikkel bárhol megjelenhetnek (a'la Dune 2 ismét) és némi zavart okozhatnak, vagy éppen kisegíthetik a védtelen társakat.
A játékban a nyersanyagok is szerepet kapnak, hiszen nem végtelenek, mint a Supreme Commanderben, hanem az alapkészletek kifogyhatnak és egy komolyabb ütközetben ki is fognak fogyni, így állóháborút nem biztos, hogy érdemes kezdeményezni. Az elektromos áramhoz ugyan csak generátorokat kell építeni, a pénzhez viszont bányászni kell vagy a roncstelepen (városi pálya) kell szétnézni, hogy mit lehet eladni. Ahelyett, hogy végtelen küzdelmekbe bonyolódnánk, érdemes inkább átgondoltan egy haditervet készíteni.
A lerohanás taktikája itt is működik, mint a Starcraftban, sőt talán jobban, mert a védelmek messze nem olyan mindenhatóak, mint ott. Közepes vagy könnyű tankokból pillanatok alatt kialakul egy utánpótlással is könnyen ellátható sereg és eleinte még a légi egységektől sem kell tartani. Később viszont érdemes légvédelmet mobil és telepített formában is tartani, mert a nehézbombázók elindulása után pillanatok alatt a múlté lehet a bázisunk vagy a támadó seregünk.
Nagyon erősre sikerültek a szuperfegyverek, ami miatt minden játékosnak igyekeznie kell minél hamarabb dűlőre jutni a másikkal. A harci csodagépeknek és mindenkinek a lőszere természetesen az árkád vonalnak megfelelően végtelen, a repülőgépek lőszere, kerozinja sem fogy ki (kivéve vadászbombázó), ami ugyan kevesebb variációt ad a taktikában, de jobb szemtől szembe harcot ígér, hiszen nem kell foglalkozni semmivel szinte. Grafika:
Kezelőfelület:
Játszhatóság:
Mesterséges intelligencia és nehézség:
A gépi ellenfelek Csata módban szintén átlagosak. A könnyű annyira könnyű, hogy nőknek és gyerekeknek való inkább, de nehezebb fokozaton is könnyen ki lehet babrálni vele, csak gyorsnak kell lenni és figyelni kell. Az ígéretek ellenére a gép nem mindig keresi meg a gyenge pontokat, inkább erőből próbál támadni. A Supreme Commanderben állítható AI módokat itt hiányolom, mióta az SC rákapatott.
Hangok és zene:
Összegzés:
Kapcsolódó letöltések: