Kiadó: Ubisoft
Fejleszto: Nival Interactive
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Intel Pentium IV 2 GHz, 512 MB RAM, 4 Gbyte szabad hely, 128 Mbyte-os videokártya
Ajánlott: 3 GHz-es Intel Pentium IV vagy AMD Athlon XP 3200+, 768 MB RAM, Nvidia 6600+,
Hasonló játékok: Heroes of Might and Magic-sorozat
Kategória: Körökre osztott stratégia

A Heroes of Might and Magic 5: Hammers of Fate nyitóképernyője igazi karácsonyi hangulatot áraszt, tehát ezen a hétvégén mindenképp itt a helye. A békés játékmenet, a csillingelő muzsikák mellett szintén hozzáadhat valamit téli estéinkhez. A nemrégiben megjelent kiegészítő ugyan számos újítást tartalmaz, de néhány tekintetben azért hagy kívánni valót maga után.

A történet kulcselemei a törpök lesznek, akik önszántukból be sem szálltak volna a buliba, de az idióta emberek úgy ítélték meg, hogy jobb lenne egy apró diplomáciai látogatásból háborút szítani. Az új frakció tehát a törp, akik igazság szerint nem robbantak olyan nagyot, mint ahogy az várható volt. Általánosságban igaz a törpökre, hogy fürgén jár a kezük, amiben fegyverüket tartják, igaz lábaik rövidek, ezért nem futnak gyorsan, cserébe szívós kis népek, jobban bírják az ütést, mint amekkorát maguk tudnak ütni. A legtöbbjük mágiahasználatra nem képes és jobban preferálják a közelharcot.

Vegyük szemügyre az új fajt kicsit tüzetesebben. Az alapegység egy pajzsos bányász, szép nagy csákánnyal, speciális képessége is a pajzsában rejlik. Minden nem mágikus távolsági lövésnek csak a fele hatol át védelmén, illetve lépésenként 10%-kal csökken a rá támadók sebzése, hisz van ideje erősen megmarkolni a pajzsát ilyenkor. A második egység a lándzsahajító, aki sikeres találatával lelassíthatja a támadók sebességét és köreik is lassabban következnek majd.


Ugyan az egység alapból kettőt lőhet csupán, de egy Ammo Cart beszerzése után stratégiai szerepe lesz, hiszen végigsorozva az épp legveszélyesebb ellenfeleket komoly előnyt szerezhetünk saját támadásainkhoz. Több csatában előfordul (néhány varázstárggyal további előnyt szerezve), hogy az ellenfél szinte nem is lép, mi pedig békésen ledarálhatjuk őket. A harmadik szinten pandamackós törpe lovasokat találunk, akik szintén a lassítás mesterei. Jól nekifutva az ellenfélnek képesek azt hátralökni és lenullázni az addig összegyűjtött kezdőpontjait, tehát érdemes az éppen következő ellenfelet így lenullázni. Harminc életerőpontja viszont nem teszi halhatatlanná, ezért csak óvatosan a frontvonal mögé küldéssel.

A negyedik szint a Berserkereké, akiket már ismerhetünk a korábbi barbár népből. A törpe tesók annyival kifinomultabbak, hogy parancsszóra borul el csak az agyuk, akkor viszont a legközelebb álló élő vagy éppen holt csapatnak esnek neki, legyen az barát vagy ellenség. Mivel nem viselnek komoly fegyvert, ezért nagy sebzést nem képesek bevinni, igaz állatias támadásuktól annyira megrémülnek az ellenfelek, hogy nem tudnak visszaütni.


Az ötödik szintű egységeik fura és ritka törpék. Az arany színű szemmel születetteket csecsemőkorukban különválasztották és mágiaközelben nevelkedhettek, igazi rúnamágussá válva. Képesek megjelölni ellenfelüket, aki ezután dupla sebzést szenved minden tűzmágiától. Ők érdekes módon kevésbé sérülékenyek, mint berzerker társaik, igaz kevesebben is vannak jóval. Az utolsó előtti lépcsőn a törpe hadurak állnak, akik szintén kilógnak a sorból, hiszen majd kétszer akkorák, mint csenevész társaik, ráadásul a méretükhöz mérten a Titánoktól ellesték a villámszórás mesterségét, sőt az ördögtől is tanultak valamit: helyváltoztatásra nem tappancsaikat használják, hanem egyszerűen elteleportálnak.

Erős kinézetük ellenére nem képesek olyan komoly zúzást véghezvinni, főleg, hogy csatánként csak egyszer küldhetnek villámot az ellenfélre. A törpök csúcsszörnyüket valahol bányáik mélyén találhatták, aki egy sárkány szeretett volna lenni tűzből és lávából, bár a tűzsárkány inkább úgy néz ki, mint egy elfuserált Jar-jar. Ellenben a sárkányok minden jó tulajdonságával rendelkezik, kivéve a repülés képességét. Bírja az ütéseket, a torkából feltörő lángok a második sorban is pirítanak, ráadásul aki forró testüket ütlegeli, maga is megéghet. Az egységek igazából nem túl erősek, viszon a hős speciális képessége, a rúnamágia segítségével komoly előnyhöz juthatnak. A különböző rúnákat a hős bizonyos mennyiségű alapanyagért, mint fa, kristály vagy gyémánt helyezheti csapataira, csatánként egyszer normál, majd háromszoros áron. Az egyik legnépszerűbb a Charge lesz, ami egy körre duplázza egy csapat lépéspontjait, de érdekes hatása van még a testetlenségnek (Ghost hatás) is, magasabb szinten pedig képes a mágus az elhullott egységek 40%-t feltámasztani, vagy megvédeni őket különböző mágiáktól vagy képessé tenni őket egy emberfeletti támadásra, mikor minden környező egységre csapást mérnek. Ez utóbbi egy komolyabb magas szintű csapattal elég kellemes pusztítást képes véghez vinni.

A rúnamágus általában megtanul egy mágia fajtát is, illetve érdemes feljeszteni a harci képességeket és a szerencsét. A legnagyobb előnyt még mindig a critical hitek jelentik, ami egy Expert Luck mellett szinte folyamatosan előfordulnak majd. Ezzel lehetséges ellensúlyozni a törpök viszonylag gyenge támadásait. A velük való játék viszont sajnos nagyon hamar klisékbe fullad, nem nagyon van lehetőség variációkra, a legtöbb esetben ugyanaz a forgatókönyv áll.


A kiegészítőben helyet kapott egy módosított Haven frakció is, akik nem választhatóak sajnos, viszont a kampányban sokáig mellettünk, illetve adott esetben ellenünk is feltűnnek majd. Laszlo hős elborult agyú szolgái egyfajta megrontott birodalmiak, jóval erősebb védelemmel, valamivel gyengébb támadással és komoly speciális képességekkel rendelkeznek, ráadásul a vörös szín nagyon jól áll nekik. A számszeríjászok teljes pályára tüzelnek levonás nélkül, a harci griffek ugyan nem támadhatnak magasból, de minden egyes visszatámadásuk másfélszer annyit sebez majd, mint az előző, a bukott angyalok pedig vámpír képességekre tettek szert.

Néha kellemetlen, hogy nem lehet átkonvertálni egyikből a másikba az egységeket, így az átmeneti időszakokban kompromisszumokat kell hozni a csapat összeválogatásakor, viszont tény, hogy ezek az egységek jóval erősebbek fehér társaiknál, szerencse, hogy nem lehet őket futószalagon gyártani.


Az újítások és javítások, melyek kötelező darabjai egy jó kiegészítőnek, szerencsére helyet kaptak itt is, bár ezeket akár egy patch keretében is bemutathatták volna az alap változathoz. Először is visszatértek a régi jó karavánok, sőt mostmár látható formában gurulnak a térképen tova, így meg is lehet őket támadni és út közben is le lehet őket stoppolni saját hősünkkel. Lehetségessé vált az egységek megvásárlása távoli várakból, ilyenkor szintén karavánokkal átutaznak abba a várba, ahol a tranzakciót bonyolítottuk. Ez főleg akkor lehet hasznos, ha csak egy várunkat fejlesztettük fel, a többiben pedig alapegységeket hozunk csak ki.

Végre valahára lehet menteni, tölteni csata közben is. A korábbi részek nagy hátránya az volt, hogy ha csata közben elszámítottuk magunkat, akkor bizony el kellett veszíteni azt, kampány közben ez mission failedet is jelentett, majd tölthettünk onnan. Ennek vége. Bátran bele lehet szaladni erősebb ellenbe is, pusztán próbaképp. Küldetések végén szintén pozitív előrelépés, hogy valamiféle statisztikát kapunk, kiderül, hogy mit végeztünk. Ez inkább multiban lehet érdekes, kampányban unalmasak lesznek a számok. Az egységleírások is kibővültek valamelyest és jóval részletesebb magyarázatokat kapunk egységeink mellé. Grafika: Természetesen nem változott semmit, bár azt gondolom, hogy így is elég szép, túl szép. A Heroes célközönsége nem feltétlenül az őrült gépvásárlók közül kerül ki, talán a mostani átlag gépek megfelelőek a kompromisszum nélküli futtatáshoz. Az egy giga memória viszont erősen javallott. Az új egységek modelljei, az átvezető animációk véleményem szerint igényes munkára vallanak, bár a másik oldalon az unalmas térképek és a továbbra is unalmas csata terepek rontanak az összképen.

Játszhatóság: A küldetések jobbára "a menj végig az ösvényen és csapj le mindenféle jött-ment lényt, aki az utadba kerül" elv mentén alakulnak. Vannak olyan terepek, ahol nem is feltétlenül kell mindent kiírtani és olyanok is, ahol nyitott a terep bármely irányba való terjeszkedésre, de mivel adott a célpont, ezért csak a kalandorlelkűek indulnak automatikusan az ellenkező irányba. A történet maga érdekesnek bizonyult a számos konfliktusával, de sajnos a küldetések ugyanolyan unalmasak, mint az előző részekben is voltak. A legnagyobb hiba, hogy gyakorlatilag nincs kihívás és nem sok iq kell a játékhoz. A 15 kampány és 10 multi pálya talán elegendőnek bizonyul, de mindenesetre jó lenne, ha gyorsan követné egy újabb kiegészítő ezt a darabot legalább multi pályákkal és szcenáriókkal.

Kezelőfelület: Ide egy piros pontot írok, hiszen számos olyan apróságot sikerült kijavítani a kiegészítőben, ami idegesítő hiba volt az alapjátékban. Továbbra is lenne tennivaló, de talán a 8. kiegészítő már tökéletes lesz. Az irányítás semmit nem változott, kár fecsegni róla.

AI, Nehézség A korábbi részekben talán túl erős is volt a kihívás, itt viszont a Normal fokozat mutatkozik könnyűnek és a könnyű óvodásnak. Hazai fejlesztők elmesélései alapján manapság ez kiadói kívánalom, legszívesebben ők olyan nehézre állítanák a játékokat, amitől vért izzad még a leghardkórabb fanatikus is. A történet fonalának követése egy kosár lepkének sem okozna megerőltetést, ennyire talán nem kellett volna mesebelinek lennie a játéknak. A csaták esetén a gép jól harcol, okosan taktikázik, nehéz fokozaton nem mindig jelent sikert a minimális túlerő. Viszont a térképen újfent gagyi módon viselkednek a gépek, gyakorlatilag össze-vissza rohangálnak a pályán.

Hangok, zene: A törpök szinkronja csalódást okozott, azt vártam, hogy igazi vérmes, rekedt kis öregek lesznek vicces tájszólással, de nem. Úgy tűnik nem volt készleten Gimli. A zenék szintén nem újultak meg eléggé, bár azt hiszem megérdemeltünk volna a már ismert frakciókhoz is egy pár új dallamot. Viszont az tény, hogy nem is illik más a játékhoz, legalábbis próbáltam Massive Attacket is és törtütemeket is hallgatni alatta, de mindig vissza kívántam a jól bejáratott hiróz zenéket.

Összegzés: Elsőfokon öröm, boldogság, másodsorban viszont csalódás. Ad a kiegészítő dolgokat, de a rajongók szája sarkában ott a keserűség, hogy miért csak ennyit. A ráadásul elég borsos árú kiegészítő kötelező darab ugyan, de csak és kizárólag a megrögzött rajongóknak ajánlom. A hobbi hősök inkább várják meg amíg lejjebb megy az ára. Az új faj szintén ambivalens érzelmeket váltott ki, mert élvezetes volt velük játszani, de nem jelentett komoly pluszt. A játék legnagyobb csapdája, hogy hamar unalmassá válik, sajnos erre az epizódra is igaz. Hammers of Fake.

Kapcsolódó letöltések:

Bemutató videó