SG.hu·
Bosznia a kalózszoftverek Mekkája
Nem túl meglepő, hogy a nagy szegénységben élő, a háborúból való kilábalást épp csak megkezdő országban óriási a kalózszoftverek részesedése. Szakértők már egy 10 százalékos csökkenést is jelentős eredménynek tartanának.
A jelenlegi becslések részleteiről, illetve ezek konzekvenciáiról az Onasa hírügynökség számolt be helyi jogvédő szervezetek adataira támaszkodva. Eszerint Bosznia-Hercegovinában jelenleg 69 százalékra rúg az illegális másolatok aránya a teljes szoftverpiacon, ami egyrészt az óriási szegénység egyik jele, másrészt hatalmas kiesést jelent a forgalmazóknak. A jogvédők természetesen ez utóbbit emelik ki, és arról ábrándoznak, hogy egy nagyjából 10 százalékos javulás ezen a téren súlyos dollármilliókat jelentene nemcsak az ágazat szereplőinek, hanem a kormányzatnak is, amely adó formájában jutna jelentős pluszbevételhez.
Természetesen Bosznia is életbe léptette a szerzői joggal kapcsolatos rendelkezéseit, de az államnak nincs semmilyen eszköze arra, hogy kényszerítse állampolgárait ezen előírások betartására. A helyzetet jól jellemzi, hogy a legtöbben úgy vélik, még a kormányzati hivatalokban is tömeges jelleget ölt a kalózszoftverek használata, és még itt sem sikerült valamiféle rendet teremteni. Ez valahol érhető: alig néhány évvel a hosszú háborúskodás lezárása után az országnak nagyobb gondjai vannak, mintsem hogy a másolt szoftverek arányával foglalkozzon. Az infrastruktúra és a gazdasági kapcsolatok helyreállítása, további bővítése, és egyáltalán az élet normalizálása most elsőrendű feladat.
Az Európai Unióban mintegy 30 százalékban határozzák meg az átlagot. Mi valamivel gyengébben teljesítünk ezen a területen: Magyarországon a BSA adatai szerint 2005-ben 44 százalék volt az illegális másolatok aránya, ami évek óta először jelentett emelkedést. Itthon a Nagyvizit elnevezésű kampány keretében igyekeznek ennek megálljt parancsolni, mivel a jelenlegi 42 százalékot még mindig túlságosan magasnak tartják.
A jelenlegi becslések részleteiről, illetve ezek konzekvenciáiról az Onasa hírügynökség számolt be helyi jogvédő szervezetek adataira támaszkodva. Eszerint Bosznia-Hercegovinában jelenleg 69 százalékra rúg az illegális másolatok aránya a teljes szoftverpiacon, ami egyrészt az óriási szegénység egyik jele, másrészt hatalmas kiesést jelent a forgalmazóknak. A jogvédők természetesen ez utóbbit emelik ki, és arról ábrándoznak, hogy egy nagyjából 10 százalékos javulás ezen a téren súlyos dollármilliókat jelentene nemcsak az ágazat szereplőinek, hanem a kormányzatnak is, amely adó formájában jutna jelentős pluszbevételhez.
Természetesen Bosznia is életbe léptette a szerzői joggal kapcsolatos rendelkezéseit, de az államnak nincs semmilyen eszköze arra, hogy kényszerítse állampolgárait ezen előírások betartására. A helyzetet jól jellemzi, hogy a legtöbben úgy vélik, még a kormányzati hivatalokban is tömeges jelleget ölt a kalózszoftverek használata, és még itt sem sikerült valamiféle rendet teremteni. Ez valahol érhető: alig néhány évvel a hosszú háborúskodás lezárása után az országnak nagyobb gondjai vannak, mintsem hogy a másolt szoftverek arányával foglalkozzon. Az infrastruktúra és a gazdasági kapcsolatok helyreállítása, további bővítése, és egyáltalán az élet normalizálása most elsőrendű feladat. Az Európai Unióban mintegy 30 százalékban határozzák meg az átlagot. Mi valamivel gyengébben teljesítünk ezen a területen: Magyarországon a BSA adatai szerint 2005-ben 44 százalék volt az illegális másolatok aránya, ami évek óta először jelentett emelkedést. Itthon a Nagyvizit elnevezésű kampány keretében igyekeznek ennek megálljt parancsolni, mivel a jelenlegi 42 százalékot még mindig túlságosan magasnak tartják.