Cifka Miklós

JAS-39 Gripen, az új va­dász­gé­pünk II.

Nemrég megérkeztek az Magyar Légierő kötelékébe az első JAS-39 EBS HU Gripen vadászgépek, ebből az alkalomból mutatjuk be a típust.

- I. rész - | - II. rész -

Magyarország az 1990-es évek közepétől lebegtette egy nyugati vadászgéptípus beszerzését, a cél a MiG-29-esek leváltása volt egy modernebb, nyugati típusra. Ezzel kapcsolatban nem lehet elmenni a mellett, hogy egy pillanatra ne térjünk ki a MiG-ekre. Ezeket a repülőgépeket a szovjet államadósság egy részéért kapta hazánk 1993-94-ben, összesen 28 példányt. A gépeket sok kritika érte amiatt, mert nem elég megbízhatóak, illetve sok a probléma a pótalkatrészek körül, valamint nem NATO-kompatibilisek.

Klikk ide! Klikk ide!
Magyar MiG-29-es - klikk a képekre a nagyobb változathoz

A megbízhatóság terén nem elhanyagolható, hogy a vadászgépek a szabad ég alatt aludtak, a Gripeneknél pedig a szerződés része, hogy hangárban kell tárolni őket. A pótalkatrészek terén egy mondás keringett ezzel kapcsolatban, miszerint a meg sem rendelt alkatrész tényleg nagyon nehezen akar megérkezni. Ami a NATO-kompatibilitást illeti, ott viszont komolyabb beavatkozásokra lett volna szükség.

1995-től kezdve az amerikai Lockheed, a svéd Saab és francia Dassault kezdett el lobbizni saját vadászgéptípusuk mellett. 1998-ban azonban a választásokon nyertes Orbán-kormány kijelentette, hogy az ország nem engedheti meg nyugati vadászgépek beszerzését. 1999 és 2000 között a MiG-29-esek felújítása szerepel a napirenden, amit egy német-orosz konzorcium végezne el, erről szándéknyilatkozat is születik 2000-ben. Meglepő módon nem sokkal később a honvédelmi minisztérium ajánlatot kér használt F-16-os és F/A-18-as vadászgépek beszerzésére, és a Saab és a BAe cégek ajánlatot tesznek Gripen gépek eladására. 2001-ben döntés születik 24 darab használt nyugati gép beszerzéséről, a nemzetbiztonsági kabinet ajánlása alapján az F-16-os típusból.

Összesen négy ajánlat érkezik. Az F-16-osokra ajánlatot tesz az Egyesült Államok mellett Törökország és Belgium is, valamint Svédország a Gripenekről, amit egy teljes gazdasági csomaggal együtt nyújtanak be. 2001. szeptember 10-én a honvédelmi miniszter bejelenti, hogy a svéd fél ajánlatát fogadják el, 12 db JAS-39A és 2 db JAS-39B gép bérletéről. A döntés nagy meglepetést kelt, hiszen korábban szinte biztos befutónak tűnt az F-16-os.


Magyar Gripen szerelés alatt

A bejelentéskor, illetve utána is a döntéssel kapcsolatban sokszor elhangzott, hogy elsősorban a svéd fél által vállalt gazdasági ellentételezésének köszönhető a siker. Hozzá kell tenni, hogy a nagy volumenű katonai beszerzésekkel kapcsolatban a világ legtöbb táján nagymértékben politikai és gazdasági döntés születik. Itt azonban nem ért véget a történet, mivel 2002-ben kormányváltás történt, és az új Medgyessy-kormány felülvizsgálta az eredeti Gripen-szerződést.

Több téren elégedetlenek voltak, mivel a gép nem felelt meg a NATO szabványoknak, nem volt a levegőben utánatölthető, és nem volt képes precíziós fegyvereket bevetni - az előző kormány véleménye szerint úgyis csak a saját légter védelmére hivatottak a gépek, így nekik nem is hiányoztak ezek a képességek. Az új kívánalmaknak viszont nem feleltek meg a JAS-39A/B gépek, csak az újabb, JAS-39C/D változatok. Az egyeztetések végére egy öszvér típus kezdett körvonalazódni: a törzs és a fedélzeti rendszerek a JAS-39C/D változathoz tartoznak, a szárnyak, vezérsíkok és egyes további részegységek pedig a JAS-39A/B változatból származnak. Ez lett a JAS-39 EBS HU, egy köztes megoldás.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
Magyar Gripenek útban hazafelé - klikk a képekre a nagyobb változathoz

A gép immár rendelkezik a JAS-39C/D legtöbb új képességével, és a régi szerződéshez tartozó részek sem vésznek kárba. A magyar gépekbe NATO szabványú rádiók, barát-ellenség azonosító rendszer (IFF), fegyvertartó pilonok és Link 16 adatkapcsolat kerül, továbbá a műszerek angolszász mértékegységeket használnak. A szerződés szerint a gépeket 10 évig béreljük, utána maradványértéken megvásárolhatjuk őket. A bérleti idő alatt évente egyenként 120 órát repülhetnek, a svéd fél teljes körű logisztikai hátteret biztosít a gépek üzemeltetéséhez, és garantálják a legalább 70%-os hadrafoghatóságot. Az ár tartalmazza a földi és a hajózó személyzet kiképzését, a szükséges szerszámokat és kiszolgáló berendezéseket.

A szerződésnek nem része a fegyverzet, amire összesen mintegy huszonnyolc milliárd forintot szándékozik költeni a honvédelmi minisztérium. Eddig a közép hatótávolságú AIM-120C-5 AMRAMM levegő-levegő rakéták beszerzéséről döntöttek, 40 darabot vásárolunk mintegy öt és fél milliárd forintért. Szintén beszerzés alatt áll (várhatóan) hat darab Litening célmegjelölő konténer, 3,3 milliárd forint értékben. Várhatóan még az idén megérkeznek az AIM-9L Sidewinder rövid hatótávolságú légiharc rakéták, illetve folynak a tárgyalások az AGM-65 Maverick földi célok elleni irányított rakéták beszerzéséről, valamint a tervekben szerepeltek még lézerirányítású légibombák is.


A magyar gépek közül az első öt példány 2006. március 21-én érkezett meg, két kétüléses és három együléses változat. Az összes gép 2007-re lesz itthon, teljes hadrafoghatóságuk viszont csak 2009-re várható. Egy kissé félszeg téma következik: a Gripen vadászgépek beszerzése, majd a szerződés megváltoztatása sok, elsősorban politikai indíttatású vitát gerjesztett. Ezek alatt sok, a laikusokat megtévesztő félinformáció vagy egyszerű hazugság lett szóbeszéd tárgya. Ezek közül a legáltalánosabbakat megpróbáljuk most tisztázni.

Minek kellenek Magyarországnak új vadászgépek?

Kétségkívül az egyik legkényesebb kérdés. Magyarország 1993-ban kapott 28 darab MIG-29B és UB vadászgépet, és 2000-ben, mikor nyugati vadászgépek beszerzése mellett döntöttek, ezek mindössze hét-nyolc évesek voltak. A gond az, hogy a sors eléggé mostohán bánt a MIG 29-esekkel: a nem éppen ideális tárolási feltételek és az alkatrészhiány miatti kannibalizmus okán hadrafoghatóságuk folyamatosan romlott, ráadásul a gépekhez rendelkezésre álló fegyverzett is szépen lassan kiöregedett. A MIG-ek felújításával és megfelelő üzemeltetési körülmények biztosításával, továbbá új rakéták beszerzésével az orosz gépek cseréje jó pár évvel kitolható lett volna.


Minek nekünk NATO kompatibilis gép?

Magyarország a NATO tagállama, és így bizonyos kötelezettségek vonatkoznak rá. Ezek közé tartozik például az, hogy lehetőleg meg kell valósítsa az un. interoperabilitást, vagyis azt hogy a többi NATO tagország vadászgépeivel, földi irányításával is tudjon kommunikálni, rendelkezzen a NATO szabvány barát-ellenség felismerő rendszerrel, stb. Magyarország négy Gripen gépet ajánlott fel a NATO számára, amelyek így együttműködhetnek majd a NATO erők többi részével. A félreértések elkerülése végett itt nem feltétlenül katonai bevetésekre kérhetik fel a gépeket.

A három új balti NATO tagország, Észtország, Lettország és Litvánia nem is rendelkezik saját légierővel. A légtér védelmét más NATO országok vadászgépei háromhónapos forgásban látják el, jelenleg lengyel MiG-29-esek, majd török F-16-osok fogják őket őrizni. A délnyugati szomszédunk, Szlovénia légtérvédelmét jelenleg Olaszország látja el, noha eredetileg felkérés érkezett mifelénk is, de azt a kevés repképes MiG miatt elutasítottuk.

Nem tud megfordulni a Gripen az ország határain belül

Teljesen érthetetlen és erőltetett állítás egy alapjában véve jó manőverező képességű vadászgépről.

Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide! Klikk ide!
A felségjelzés az alacsony láthatóságú festés miatt fekete-fehér, a legtöbb amerikai gépen már jóideje csak ilyet használnak - klikk a képekre a nagyobb változathoz

Minek szükséges a légi utántöltés képessége egy ilyen kis ország számára?

A légi utántöltés valóban eredetileg a hatótávolság kitolására szolgált, viszont a vadászgépek esetén egyben a járőrözés időtartamának kitolására is alkalmas. Egy vadászgép csak mintegy egy-másfél órát tölthet a levegőben járőrözéssel, mivel ezután a rendelkezésre álló üzemanyag mennyisége már nem elegendő a harcba bocsátkozáshoz. Ezután a gépnek le kell szállnia, és egy másik géppárnak kell felszállnia, hogy kiváltsa őket. Légi utántöltéssel ezt az egy-másfél órás időtartamot akár négy-hat órára is ki lehet tolni. Így egyben megnő az adott pillanatban rendelkezésre álló gépek száma, hiszen nem szükséges az utántöltés miatt leszállni.


Gripenek légi utántöltés közben

A Gripen még nem bizonyított egyetlen háborúban sem!

Az Eurofighter, a japán F-2 vagy az amerikai F-22A Raptor sem. Ettől még senki sem tartja őket rosszabb gépeknek mondjuk az F-4 Phantomnál vagy a MiG-21-esnél, amelyek már Vietnam felett bizonyítottak. Ugyanakkor természetesen egy gép üzemeltetésével kapcsolatosan nagyon hasznos tapasztalatokat jelent a valós katonai bevetés.

Az első szolgálatba állított 4. generációs vadászgép

Ez olvasható szinte minden, a Gripennel kapcsolatos hírben, és ezzel kezdődik a Gripen honlapjának ismertetője is. A kérdés csak annyi, hogy mi alapján soroljuk be a vadászgépeket az egyes generációkba, ugyanis nincs egy egységes, mindenki által elfogadott szabvány erre vonatkozólag. Általánosabb nézetek szerint már az amerikai F-16, a francia Mirage 2000 vagy a szovjet MiG-29 is negyedik generációs vadászgép, márpedig ezek jóval a JAS-39-es előtt álltak szolgálatba.


Adatok

Hossz: 14,1 m (kétüléses változat: 14,8 m)
Szárnyfesztáv: 8,4 m
Magasság: 4,5 m
Üres tömeg: 6800 kg (kétüléses változat: 7100 kg)
Normális felszálló tömeg: 8500 kg (légiharc-fegyverzet esetén)
Maximális felszálló tömeg: 14 000 kg
Maximális hasznos teher: 5300 kg
Belső üzemanyag-mennyiség: 3000 liter
Maximális átrepülési hatótávolság: 3000 km
Maximális sebesség: Mach 1,15 (1400 km/h) tengerszinten, nagy magasságban Mach 2
Maximális g-túlterhelés: +9/-3
Maximális tolóerő: 54 kN, utánégetővel 80,5 kN

- I. rész - | - II. rész -

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Airbus A380 #179
  • Airbus A380 #178
    Gripen Demonstrator
  • Airbus A380 #177
    Bemutatták a légi laboratóriummá átalakított Gripen vadászgépet
  • JAS 39 #176
    Na meg jól megijedt gondolom.
  • [NST]Cifu #175
    Megúszta a pilóta, ha jól rémlik csak bokatörést szenvedett.
  • JAS 39 #174
    Nem tom de a "váz" egyben maradt nem??? (én úgy láttam . Nem lehet hogy megúszhatta? (asszem a gép se robbant fel)
  • Sidewinder #173
    Én sem láttam katapultálást,pedig kikockáztam Space-el a videót.Abból az össze vissza pörgős helyzetből csak 1 Zvezda ülés tudta volna normálisan kimenteni,ha időben húzza meg a fogantyút,de lehet,hogy még az se:( Úgyhogy valószínüleg meghalt, bár nincsenek erről pontos infóim.
  • JAS 39 #172
    És az új F-16 vs. új Gripen?
  • JAS 39 #171
    Meghalt a pilóta?
    Én nem láttam hogy katapultálna v-ki.
  • [NST]Cifu #170
    Nem tenném tűzbe a kezem, de úgy rémlik, hogy az első tolóerővektoros hajtóművel szerelt Szu-30MKI gépek csak 2002 végén körül érkeztek meg Indiába, ekkor már állt az első F-22A század. Mindenestre elég közel van dátumilag a kettő.