Mostanra már elég sokat tudunk a Microsoft Windows következő operációs rendszeréről, Vista-ról, a kész verzió megjelenése azonban még a jövő ködébe vész. A napokban hosszas találgatás után hivatalosan is bejelentették a teljes Windows Vista termékcsaládot. A hatféle változat tulajdonképpen szinte minden PC-s igényeit lefedi. "A Windows Vistának mind az angol, mind a magyar végleges verziója idén ősszel jelenik meg, az új operációs rendszerrel szerelt PC-k pedig az év végi ünnepekre lesznek elérhetőek a fogyasztók számára." - közölte Pozsony Balázs, Windows üzletágvezető.

Hiba-e, hogy négy év kellett az új Windows-változat kibocsátásához? Évek óta fejlesztik nagy erővel, de még messze nem jelent meg, illetve a béták mellett, pillanatnyilag október első hete a tervezett premier. Ráadásul a nevét is megváltoztatták. Mi okozza a késlekedést és egyáltalán miért kell hamarosan lecserélnünk a jól megszokott operációs rendszerünket a még ismeretlen Vistára?

Óriási nemzetközi felzúdulást váltott ki 2005-ben, amikor bejelentették: az 1999-ben megjelent Windows 2000 támogatását 2006 végén megszüntetik. Nem pontosan mérhető fel, hogy mikor követ el nagyobb hibát a Microsoft? Ha túl hosszú ideig tart piacon egy jó terméket, vagy ha idő előtt felváltja? Előbbi esetben azt mondjuk: persze, mert a monopolhelyzet nem kényszeríti gyors fejlesztésre. Utóbbi esetben meg: rákényszeríti a vásárlókat a drága, új változat megvásárlására.

A másik gyakori vád, hogy a beépített, illetve a termékbe foglalt alkalmazások elveszik a piaci lehetőséget a versenytársaktól. Ha meg "pucéran" adná a Microsoft a Windowst, akkor mennyivel jobb a Linux, mert bármelyik disztribúció az alkalmazások tömkelegét tálalja a használó elé, ráadásul ingyen, vagy ha nem, akkor is a Windows árának töredékéért. Rá is kényszerítették a Microsoftot, hogy a médialejátszót hagyja ki az európai piacra szánt változatból. A döntés a RealNetworks cégnek kedvezett - amelynek médialejátszójával sem elégedettek a használók.

A Vistában természetesen az új, "füles" és testre szabható és reklámblokkoló Internet Explorer 7 szerepel. A végtelenségig lejáratott "Outlook" levelező és naptár-rendszer helyett a biztonságos és szűrős levelező, a sokatmondó "Windows Mail", jelenik meg. A sokat szidott fax- és képmegjelenítőt pedig lecserélték azzal, amit a nemrég letölthetővé tett Microsoft RAW Viewerben láttunk: egy "ACDSee Light"-nak megfelelő képnézegetőt kapunk a Windows Vistában, még diavetítést is tudunk vele tartani. Aki pedig megszerette a Windows Media Playert, az még jobb élményekkel gazdagodik majd, mert a Vistába foglalt 11-es változat már tényleg olyan, amilyenek a többiek voltak eddig: sokoldalú, mégis egyszerűen, szemléletesen használható.

Lassan másfél évtizedes közhely, hogy az új Windowshoz új gépet kell venni. Ennél régebbi közhely, hogy az új szoftverváltozatot nem kell azonnal megvenni, csak ha már elengedhetetlen. Mindenesetre a minimum 512 megabájt RAM, a 2,8 - 3,5 GHz-es processszor (a többmagos kialakítást természetesen üdvözli a Windows Vista), a legalább 64 megabájt memóriás, fejlett grafikus alrendszer ma sem látszik teljesíthetetlennek, 2008-ban pedig, amikor az XP támogatásának megszűnését fogja bejelenteni a Microsoft , már tényleg minimális követelmények lesznek. Az áttérést tehát legfeljebb addig halasztgathatjuk, amíg a megszokott rendszerünk támogatása működik. Az 1,5 - 3 gigabájtos merevlemez-igényt meg sem említjük, miután manapság már 40-esnél kisebbet nem is lehet kapni. A sebességre kell kicsit figyelni, a nagyobb fordulatszám, a gyors csatoló hasznos lehet. De ez eddig is így volt.

Ennél súlyosabb, hogy a fejlett és látványos Aero kezelőfelület teljes szépségében csak a Windows Vista grafikus architektúráját támogató (WVDDM) kártyákon fog megjelenni, jó hír ugyanakkor, hogy záros határidőn belül minden grafikus kártya ilyen lesz. Még komolyabb gond, hogy a Vista a nagy képpontszámú (HD) és védett videó tartalmakat csak a hardveres szerzői jogi védelemmel ellátott digitális megjelenítőkön fogja az eredeti képpontszámmal vetíteni, a többin csak DVD-felbontásban. Ma még nem kapható egyetlen ilyen megjelenítő sem, és nem biztos, hogy valaha is lesz. Vagy védetlenek lesznek a filmek, vagy a Vista alapú Média Centerek megállnak a gyengébb, DVD-finomságnál.

A Microsoft azzal indokolja a hosszú követési időszakot, hogy a Vista (korábban Longhorn ) olyan léptékű fejlesztés, mint 1995-ben volt a Windows 95 a 3.11-hez képest. Jogos a hasonlat: a Win95-ben jelentek meg a 32 bites szoftvertechnológia elemei, és most a Vistában jelenik meg a 64 bites technológia a széles tömegek számára. Miután a legtöbb ma forgalomban levő AMD processzor már 64 bites. Minden Vista verzió képes 64 bites működésre. Érdekeségként megjegyzendő, hogy a még mindig Longhorn munkanevű kiszolgáló-változat 2007-ben várható csak. Azért változtatták meg a mukaállomás-változat nevét, hogy a sokféle kiszerelés mellett se lehessen összekeverni a kiszolgálókra szánt termékkel.


Alapvetően kétféle, otthoni (home) és vállalati (business) verziót bocsátanak majd ki, mindegyikből kettőt-kettőt, ezeken kívül lesz egy legalsó és egy legfelső szintű változat. A nevek a komplexitás növekvő sorrendjében (mindegyik elé képzeljük oda a "Microsoft Windows Vista" szavakat): Starter; Home Basic; Home Premium; Business; Enterprise; Ultimate. Azok a cégek, amelyek pontosan és egyszerűen szeretnék informálni a vásárlóikat, kiadnak egy táblázatot, amely szolgáltatások és-vagy komponensek szerint megkülönbözteti a változatokat. Megnyugodhatnak a RealPlayer-használók, mert a Vista Home Basic N és a Vista Business N lesznek a Media Player nélküli európai verziók. A Starter változatot a fejlődő országokba szánt egyszerű, olcsó, kisebb teljesítményű és kiépítésű gépekkel fogják adni.

A Vista Aero megvalósít minden olyan trükköt, amelyet különböző Linux- vagy más UNIX-grafikus felületekből már ismerünk. Az egymás fölé térbeli látványként rétegződő ablakok, vagy az átlátszóság valóban szemléletesek, szépen tervezettek a Vistában - de ezért találták ki őket mások. Az évek során számos vizuális "műszerfal" (dashboard) megvalósítást láttunk, a Vistában "SideBar" a neve, jobb oldalra tehetjük, és megszabhatjuk, mi kerüljön rá. Az Aero pont annyival szebb az XP-nél, mint az XP a Win2000-nél - és természetesen ki is lehet kapcsolni .

Igen, ez a Google hatása a Microsoftra, és így ismét az egész világra. A Microsoft is évek óta kutatja a gyors adatkeresés módozatait, abból a mindennapi tapasztalatból kiindulva, hogy ha valamit elkevertünk egy sok gigabájtos merevlemezen, az nem fogjuk nagyon könnyen megtalálni. A Google Desktophoz hasonló helyi keresés szervesen beépült a Vistába, minden állománykezelő ablak, felbukkanó, jobbgombos menübe bekerült. Alapja, hogy a háttérben az összes - a keresésbe bevont - helyi vagy hálózati (!) meghajtó teljes tartalmának indexe másodpercre készen frissítődik, ami nem kevés számítási és tárolási kapacitást leköt, amit a Vista-képes gépeken alig-alig veszünk észre.

A keresés nagyon szép és hasznos szolgáltatás - amelyre csak akkor van szükség, ha az ember tényleg napi rendszerességgel felejti el, hol tartja az anyagait. Aki tehát nem ennyire feledékeny, annak ismét kerülgetnie kell egy menütételt, és keresgélni, hol kapcsolhatja ki az egész keresést, mint olyat. A bekapcsolás, az újraindexelés hosszú ideig, órákig tarthat. Érdekes törekvés, hogy az érintőképernyőhöz tartozó szolgáltatások beépülnek két "dobozos", általános felhasználásra szánt verzióba. Ezután, ha valaki digitalizáló táblát vásárol, a kézírás-felismerést megkapja hozzá a Windowsban, amit bizony sokan elvártak eddig is. És abban sincs semmi kivetnivaló, hogy a nyomásérzékenységet is helyből támogatja a Windows l. A tabletgyártók meghajtóprogramjai most majd dőlésérzékelést adják hozzá ehhez.

Érdekes, hogy az XP egyik sokat hangoztatott tulajdonságát, a DVD-írás támogatását nem örökli "helyből" minden Vista-változat. Dehát a gyakorlat úgy is az volt, hogy kevesen írtak lemez a Windows fájlkezelőjéből. A Home Basic kiadás tulajdonosai kénytelenek lesznek megvenni például az Ahead Nero-t, amit előbb-utóbb úgyis megtettek volna. A virtuális technológiák, bitlocker titkosítás mutat arra, hogy a motorháztető alatt is igen komoly változások történtek, még akkor is, ha WinFS, a Microsoft továbbfejlesztett, relációsadatbázis-alapú állományrendszere még nem került bele a Vistába. Az új Windows lényegében az összes eddigi Microsoft operációs rendszert úgy emulálja (utánozza), hogy a futtatott alkalmazás és a használó ebből nem vesz észre semmit.

Magyarul: jobban és gyorsabban fognak futni a régi programok, ami főleg a vállalatok pénzügyi részlegei számára hangzik jól. Újdonság, hogy kellő hozzáértéssel és előkészületek után UNIX-okat is futtathatunk Windows alatt. Kérdés, hogy akarják-e ezt a UNIX-osok. Eddig csak külső szoftverrel lehetett megoldani a Windows által kezelt háttértárolók ipari színvonalú titkosítását, a Vista "komoly" változataiba beépítették a lehetőséget - és összekötötték a szerzői jogok védelmével is.