SG.hu·

2009-ben jön el az analóg tv-adások alkonya az USA-ban

2009-re a Kongresszus azt tervezi, rákényszeríti a televíziós adókat arra, hogy csak digitális módon sugározzanak adást, jobb kép- és hangminőséget, valamint több csatornát biztosítva ezzel a nézőknek.

A Szenátus Kereskedelmi Bizottságának meghallgatásán, a műsorszolgáltatók képviselője elmondta, hogy az ipar készen áll arra, hogy teljesen átálljon a digitális technikára az elkövetkezendő négy évben. "A műsorszolgáltatók elfogadják, hogy a Kongresszus az analóg adások befejezéséhez 2009-et jelölte meg végső határidőként" - nyilatkozta Edward Fritts, a Műsorszolgáltatók Nemzeti Szövetségének elnöke és vezérigazgatója a Washington Postnak . Majd hozzátette: mi készen állunk.


A digitális tévé jobb képminőséget nyújt, de legnagyobb előnye az interaktivitás lesz

Míg a törvényalkotás már áldását adta a változtatásokra, a Kongresszust még mindig kétségek gyötrik. Még számos kérdés vár megválaszolásra, többek között az is, hogy hogyan óvják meg amerikaiak millióit a technológiai váltás adta nehézségektől - írja TechNewsWorld. Conrad Burns szenátor elmondta, hogy míg a kormány készen áll az analóg technika teljes felszámolására, addig a polgárok mit sem tudnak arról, hogy a vezetőség gyakorlatilag működésképtelenné teszi televíziókészülékeiket.

Amikor az analóg TV-adások megszűnnek, az amerikai háztartások majdnem egy ötödében, vagyis mintegy 21 millió otthonban kell majd csatlakoztatni a készülékeket különféle átalakítókhoz, hogy azok használhatóak maradjanak a digitális műsorszórás korszakában is. Az analóg technika száműzésével, az amerikai kormánynak nagy lehetőség lesz a kezében, mivel a mobil szolgáltatók valamint más cégek is versengeni fognak majd a sugárzási jogokért. A Wall Street Journal szerint ezek a beruházások 10-30 milliárd dollár (körülbelül 2-6 billió forint) közötti költségvetésen mozognak majd - olvasható a WebProNews oldalán.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© BiroAndras2005. 07. 18.. 14:38||#83
"Aha, automata. Nekem az nem kell."

Mi az automata ?

"A digitláis rendszerek bonyolultabbak -> több hibalehetõség."

Nem feltétlen. Valójában egy digitális áramkör megbízhatóbb, és olcsóbb, mint egy analóg rendszer. Ha jól van megtervezve, és felépítve a rendszer, akkor bonyolultság az üzemeltetésnél sem gond.

"Egyszerû hamburger fejû home usernek ez is jó, de egy digitális rendszerban vagy van/vagy nincs vétel. Rádió (TV) amatõrködésnél, vidéken elönyösebb egy kicsit zajos kép, de analóg."

Pont az a lényeg, hogy ha egyszer bejön az adás, akkor a kép helybõl tökéletes. Elvileg a hangolás is könnyebb lehet, mert a digitális jelbe csomó plusz infót lehet betenni.

"Nem akarok automatikus irányítást!"

Ezt nem értem. Nem leszel jobban irányítva.

"nem szeretem az olyan gépeket, amik helyettem döntik el, mi a maximális. kérlek ne becsüld le az analóg rendszereket."

A maximális minõséget úgy értem, hogy pontosan azt kapod, amit a TV központjában benyomtak a rendszerbe. Az analóg adásnál meg mindíg van valamennyi minõségromlás, és általában nem is kevés.
Annál jobb képet nem kaphatsz, mint amit eredetileg sugároztak.
© dez2005. 07. 17.. 17:21||#82
Már hogy ne így jönne analógban? 😊 Ott is ugyanúgy képkockák vannak, és azok szépen sorokra vannak bontva. És csak a soron belül analóg a jel. (Ha ez videojel, akkor megszakítások vannak benne, amik jelzik a sor, illetve képkocka-határokat; ha komponens jelrõl van szó, akkor külön kábelen jönnek ezek a megszakító jelek - amiket úgy hívnak, szinkron-jelek, és természetesen a digitalizálásnál ezeket is figyelembe kell venni.) Digitalizálásnál a sor-határok közötti jelet digitalizálják (valóban úgy, mint egy hangkártya a hangot, csak sokkal magasabb frekin - hogy is csinálhatnának másként egy analóg jelbõl digitálisat? 😊 )

(Az esetleges interlace-progresszív letapogatás konverzió, és/vagy fps-szám konverzió már a digitális domainen zajlik.)
© Caro2005. 07. 17.. 16:30||#81
Ez nagyon így van!
Elég megnézni egy hangszerkesztõben nagy nagyításban a hullámot egy 44 KHz-s mintavétellel, és tisztán látni(helyesebben nem látni 😊) a szinusz hiányát.
Csak felfele és lefele ívelõ vonalakat látni.
De az viszont kérdés, hogy mennyire tud a fülünk ekkora frekvenciákon már megkülönböztetni hangokat?
© Caro2005. 07. 17.. 16:28||#80
Ezen lehetne vitatkozni.
Ha így digitalizálunk, ahogy leírtad, akkor nem videódigitalizálóról, hanem hangkártyáról beszélünk.(Persze olyan hangkártyát nem kapsz, de lényegileg ugyanazt csinálja). A számítógép a mozgóképet képkockánként értelmezi. A képkockákat pedig képpontonként.
Igaz, hogy az analógon nem így jön, de logikailag így van.
© billxxx2005. 07. 16.. 23:52||#79
itt az ideje váltani
© dez2005. 07. 16.. 14:39||#78
Ehh, te most politikusnak készülsz, vagy mûszaki szakemberfélének? 😊 Az analóg jel mintavételezése és kvantálása gyakorlatilag egy lépésben valósul meg. A kódolás közbeni DCT, és annak kvantálása meg egy másik dolog. Ha eleve digitális a forrás, akkor az elsõ kvantálás nem történik meg, csak a második.
© dez2005. 07. 16.. 14:26||#77
(Csak ne feledjük, hogy ez színuszjelre vonatkozik. Ha az emberi hallást nézzük, az ilyen alapon nem 20kHz-es, hanem több, mert 10-15kHz-nél még meg lehet különböztetni egy színuszt egy négyzettõl, fûrészfogtól, vagy épp egy komplexebbtõl. Ezért kevés pl. a 44.1kHz-es mintavétel CD-nél. )
© dez2005. 07. 16.. 14:18||#76
Az fps??? 😛 Az a képkocka/mp, ami az analóg forrásnál is pont annyi, azt nem kell "mintavételezni" (legfeljebb scan-konverzióhoz, de az már digitális eljárás). De a kép képpontokból áll, és azokat kell mintavételezni. Ezt videónál MHz-ekben mérik, illetve felbontásban.
© Caro2005. 07. 16.. 10:49||#75
Igen, nem is ezzel vitatkoztam, hanem hogy minden analóg jelre.
Jó, akkor hagyjuk ennyiben 😊
Szerintem mindketten félreértettük a másikat 😊
© mrzool2005. 07. 16.. 09:24||#74
"Ez a videójelre igaz, de nem mindenre!"

Ez butaság. Semmivel sincs kitüntetve a 'videojel'. Minden sávkorlátozott jelre igaz a tétel.

"De könyörgöm, a dct kvantálás nem a digitalizálás része, hanem az mpeg tömörítésé!"

Ha a papírformát nézzük, a digitalizálás 3 részbõl áll: mintvételezés, kvantálás, kódolás. A DCT pedig tartozhat a kódolásba, ha ezt a módszert használják. Márpedig a világon elterjedt rendszerek 99%-a így jár el, így szerintem megengedhetõ, hogy ilyen 'nagyvonalúan', még ha kissé pongyolán is fogalmazzam meg, amit mondtam.😊