SG.hu
A kínai tévék a saját hazájukban nyomják le a japánokat

A versenytársak alábecsülése nem bizonyult bölcs dolognak, a helyi márkákat egyre inkább kiszorítják a kínai gyártók.
Egykoron a szállodai szobákban Sony, Panasonic, Samsung vagy LG logóval ellátott tévé volt, de a megfizethető kínai modellek már régóta próbálják megdönteni a japán és dél-koreai márkák dominanciáját. De mostanára eljutottunk oda, hogy a kínaiak felemelkedése többről szól, mint az árról. A BCN kutatócég szerint a kínai gyártók a tavalyi évben a Japánban eladott összes síkképernyős televízió több mint felét adták el, először a történelemben. (Az eladások alapján számolva, a statisztikákat 2004 óta vezetik.) 25,4%-kal az első helyen a REGZA, a Hisense leányvállalata áll, amely a korábbi Toshiba „REGZA” márkát üzemelteti. A Hisense saját maga, a harmadik helyen van, így a csoport teljes részesedése eléri a 41,1%-ot. A TCL piaci részesedése 9,7% volt, és a nagy japán vállalatok, a Sony és a Panasonic piaci részesedése kevesebb, mint 10%.
Az olyan kínai vállalatok, mint a Hisense és a TCL világszerte értékesítik termékeiket, és nagy mennyiségű alkatrész beszerzésével csökkentik a költségeket. A Panasonic 55 collos LCD TV-je körülbelül 200 000 jenbe kerül, míg a Hisense-é kevesebb mint 100 000 jenbe. "Az emelkedő árak hatására az emberek takarékossági tudatossága nőtt, és a kínai márkák felé fordulnak” - mondta Mori Eiji, a BCN Research Institute vezető elemzője.
A múltban a kínai vállalatok elsősorban az olcsóságukkal hódítottak meg iparágakat. Ez azt jelentette, hogy még a piaci részesedésük növekedésével együtt is világos különbség maradt a prémium és az olcsó szegmens között. A felső kategóriás piac - amely jellemzően nagyobb haszonkulccsal rendelkezik - eddig mindig jövedelmező puffert jelentett a hagyományos szereplők számára, hogy fenntartsák üzletüket, miközben a kínai gyártók a megfizethetőségre összpontosítottak. Ez most talán megváltozik. A kínai vállalatok a 40 coll alatti kis és közepes méretű televíziókészülékekkel lépték át a japán piac küszöbét, de az utóbbi időben a nagyképernyős, nagy felbontású termékek terén is offenzívát indítottak.
A prémium szegmens meghódítására törekvő tévégyártók jellemzően kétféle módon különböztetik meg magukat: a kijelzőtechnológia fejlesztése és a mesterséges intelligencia funkciók integrálása révén. A kínai elektronikai cégek - köztük a Hisense, a TCL és a Xiaomi - gyorsan beépítették a legújabb mesterséges intelligencia funkciókat a televízióikba. Valós idejű jelenetfelismerés alapján javítják a kép tisztaságát, kontrasztját és színét, valamint a felhasználó preferenciái alapján javasolnak tartalmakat. Emellett zökkenőmentes integrációt kínálnak a globális okostévé platformokkal és streaming szolgáltatásokkal.
Az ultravékony kijelzőpaneleket és élénk színeket lehetővé tevő OLED technológiát használó prémium tévék egykor a japán és dél-koreai gyártók kizárólagos területe volt. Ezek a tévék a hagyományos LCD-tévékhez képest magasabb haszonkulcsot kínáltak, ellensúlyozva az alsó kategóriás piac gyengeségét. Az elmúlt öt évben azonban a Xiaomi, a TCL és a Hisense által vezetett kínai gyártók agresszívan bővítették kínálatukat, mivel a kijelzőinnovációba való befektetéseik kezdenek megtérülni. A Xiaomi részvényei az elmúlt hat hónapban több mint kétszeresére nőttek, míg a TCL Electronics részvényei az elmúlt egy évben közel megháromszorozódtak.
A kínai versenytársak leleményességének alábecsülése nem bizonyult bölcs dolognak: nézzük csak a DeepSeek drámai belépését a mesterséges intelligencia területén zajló versenyre. A japán elektronikai konszerneknek, akik Kínára csak mellékszereplőként szoktak tekinteni, résen kell lenniük.
Egykoron a szállodai szobákban Sony, Panasonic, Samsung vagy LG logóval ellátott tévé volt, de a megfizethető kínai modellek már régóta próbálják megdönteni a japán és dél-koreai márkák dominanciáját. De mostanára eljutottunk oda, hogy a kínaiak felemelkedése többről szól, mint az árról. A BCN kutatócég szerint a kínai gyártók a tavalyi évben a Japánban eladott összes síkképernyős televízió több mint felét adták el, először a történelemben. (Az eladások alapján számolva, a statisztikákat 2004 óta vezetik.) 25,4%-kal az első helyen a REGZA, a Hisense leányvállalata áll, amely a korábbi Toshiba „REGZA” márkát üzemelteti. A Hisense saját maga, a harmadik helyen van, így a csoport teljes részesedése eléri a 41,1%-ot. A TCL piaci részesedése 9,7% volt, és a nagy japán vállalatok, a Sony és a Panasonic piaci részesedése kevesebb, mint 10%.
Az olyan kínai vállalatok, mint a Hisense és a TCL világszerte értékesítik termékeiket, és nagy mennyiségű alkatrész beszerzésével csökkentik a költségeket. A Panasonic 55 collos LCD TV-je körülbelül 200 000 jenbe kerül, míg a Hisense-é kevesebb mint 100 000 jenbe. "Az emelkedő árak hatására az emberek takarékossági tudatossága nőtt, és a kínai márkák felé fordulnak” - mondta Mori Eiji, a BCN Research Institute vezető elemzője.
A múltban a kínai vállalatok elsősorban az olcsóságukkal hódítottak meg iparágakat. Ez azt jelentette, hogy még a piaci részesedésük növekedésével együtt is világos különbség maradt a prémium és az olcsó szegmens között. A felső kategóriás piac - amely jellemzően nagyobb haszonkulccsal rendelkezik - eddig mindig jövedelmező puffert jelentett a hagyományos szereplők számára, hogy fenntartsák üzletüket, miközben a kínai gyártók a megfizethetőségre összpontosítottak. Ez most talán megváltozik. A kínai vállalatok a 40 coll alatti kis és közepes méretű televíziókészülékekkel lépték át a japán piac küszöbét, de az utóbbi időben a nagyképernyős, nagy felbontású termékek terén is offenzívát indítottak.

A prémium szegmens meghódítására törekvő tévégyártók jellemzően kétféle módon különböztetik meg magukat: a kijelzőtechnológia fejlesztése és a mesterséges intelligencia funkciók integrálása révén. A kínai elektronikai cégek - köztük a Hisense, a TCL és a Xiaomi - gyorsan beépítették a legújabb mesterséges intelligencia funkciókat a televízióikba. Valós idejű jelenetfelismerés alapján javítják a kép tisztaságát, kontrasztját és színét, valamint a felhasználó preferenciái alapján javasolnak tartalmakat. Emellett zökkenőmentes integrációt kínálnak a globális okostévé platformokkal és streaming szolgáltatásokkal.
Az ultravékony kijelzőpaneleket és élénk színeket lehetővé tevő OLED technológiát használó prémium tévék egykor a japán és dél-koreai gyártók kizárólagos területe volt. Ezek a tévék a hagyományos LCD-tévékhez képest magasabb haszonkulcsot kínáltak, ellensúlyozva az alsó kategóriás piac gyengeségét. Az elmúlt öt évben azonban a Xiaomi, a TCL és a Hisense által vezetett kínai gyártók agresszívan bővítették kínálatukat, mivel a kijelzőinnovációba való befektetéseik kezdenek megtérülni. A Xiaomi részvényei az elmúlt hat hónapban több mint kétszeresére nőttek, míg a TCL Electronics részvényei az elmúlt egy évben közel megháromszorozódtak.
A kínai versenytársak leleményességének alábecsülése nem bizonyult bölcs dolognak: nézzük csak a DeepSeek drámai belépését a mesterséges intelligencia területén zajló versenyre. A japán elektronikai konszerneknek, akik Kínára csak mellékszereplőként szoktak tekinteni, résen kell lenniük.