Kiadó: Atari
Fejlesztő: Chris Sawyer
Honlap

Rendszerkövetelmények:
Minimum: Pentium II 500 MHz, 128 MB RAM, DirectX 9.0b kompatibilis videókártya
Ajánlott: Megegyezik a minimummal
Hasonló játékok: Railroad Tycoon 3
Kategória: Stratégia

Bizonyára sokan felkapják a fejüket a név hallatán. Főleg olyanokra gondolok, akik annakidején a Transport Tycoon megszállottjai voltak, hiszen eme új gyöngyszem most kifejezetten nekik készült. Számos gyenge próbálkozás után tehát végre utódja született az azóta is méltán népszerű játéknak, ráadásul ugyanannak az embernek a kútfőjéből, aki a nagy klasszikust megalkotta még '94-ben.

Mivel magam is rajongója volnék, tudom, hogy az első kérdés talán nem is úgy hangzik mint a mai játékoknál általában, hogy milyen a grafikája, és elfut-e a gépemen. Sokkal inkább, hogy hozza-e a Transport Tycoon játékélményét? Ez az a pont ugyanis, ahol az eddigi próbálkozások rendre elvéreztek. És próbálkozások voltak, szinte minden évben jelent meg azóta egy-egy olyan játék, amelyhez a közösség kisebb-nagyobb reményeket fűzött. Ott volt a Railroad Tycoon, vagy az Industry-, és a Traffic Giant is, amelyek többé-kevésbé ezt próbálták nyújtani, azonban amellett, hogy némileg jobb grafikát és új járműveket kaptak, a játékmenet messze nem érte el azt a szintet, amit a Transport Tycoon (Deluxe) már évekkel azelőtt tudott.


A rajongók egyetlen lehetősége tehát az egyre fejlődő TTDPatch nevű dolog maradt, ami lényegében az eredeti Transport Tycoon Deluxe egyéni továbbfejlesztése. Ennek segítségével új járművek és beállítások váltak lehetővé, azonban hiába lett messze hosszabb életű a játék a rajongók körében mint bármi más eddig megjelent termék, mégis egyre inkább morzsolódtak le az emberek, ráunva a fejlődés korlátaira. Az utóbbi időben még egy játék volt, ami némileg reménnyel töltötte el a műfaj rajongóit, ez pedig a Transport Giant. Erről azonban már a német verzió megjelenésének időpontjában kiderült, hogy enyhén szólva is trehány munka, egy koncepció nélküli bughalmaz, ami szinte semmilyen téren nem volt képes felvenni a versenyt a klasszikussal. Megjelenésének halogatása, és a rengeteg hiba végül meghozta az eredményét, a program néhány hét alatt el is tűnt a figyelem középpontjából.

Felröppentek a pletykák azonban egy új reménységről, amely egyenesen az eredeti Transport Tycoon megalkotójának, vagyis Chris Sawyernek a kútfőjéből érkezik. A program híre talán minden eddiginél több reménységgel töltötte el az embereket, annak ellenére, hogy már igencsak kiábrándultak a sikertelen utódok sora miatt. Az új program, vagyis a Locomotion most végre napvilágot látott, és be kell vallani, hogy egyelőre igen egységes a rajongók véleménye: megszületett a méltó utód.


Visszatérve a kulcskérdésre, a játékélmény nem romlott semmit az eredetihez képest. Az elv egy az egyben ugyanaz. Építhetünk bonyolult vasúti rendszereket, teherautós szállítási útvonalakat, légi járatokat, és hajóközlekedést is. Szállíthatunk mindent, amit a TTD-ben, sőt, még néhány új dolog is bejött a képbe. Hatalmas térképeket telepíthetünk be cégünk szállítmányozási útvonalaival. Városok fejlődése van a kezünkben, az emberek és a postai küldemények szállítása mellett áruval és étellel is elláthatjuk őket. A megfelelő törődés mellett figyelemmel kísérhetjük, ahogy az 1900-as évek elei kis faluból néhány évtized alatt valóságos gigapolisz fejlődik. Természetesen a konkurencia sem figyeli tétlenül a tevékenykedésünket, itt is be lehet állítani, hogy hány konkurens cég jelenhet meg rajtunk kívül, akik majd egyre-másra próbálják meg elhalászni előlünk a jó üzleteket. Az Atari gondozásában megjelenő Locomotion több-játékos üzemmódot is biztosít, interneten át ketten is játszhatunk egymás ellen, és még a multiplayer játékállás elmentésére is van lehetőségünk. A program a Roller Coaster Tycoon 2 motorját örökölte, vagyis ami a grafikáját illeti, ne számítson senki túlzottan csilli-villi 3D-s megjelenítésre. Valójában sima 2D grafikával állunk szemben, ami ugyanazt a látványt tárja elénk, mint az RCT, csak éppen TTD-s köntösben. A program tehát nagyobb felbontásban sem igényel különösebb erőművet, így 1024-es felbontásban még egy szerényebb gépen is igen szép grafikával rendelkezik. No nem a legszebb, de a megfelelő játékélményt mégis tökéletesen kiszolgálja.

Az RCT motornak talán egyetlen átka van, az pedig az építkezési rendszer. Aki játszott a vidámpark építgetős programmal, az bizonyára sejti miről is van szó. Itt ugyanis a TTD-vel ellenétben nem rakhatunk le nagyobb sín, vagy útszakaszokat egyszerre, hanem egyenként, folyamatosan haladva kell terveznünk a szakaszokat. Le kell rakni tehát egy kezdőpontot, és onnan egyenként rakosgatva kell válogatni a rendelkezésre álló elemek közül. Természetesen ezekből kellően nagy választék van, és az egy-kockás 90°-os kanyar szerencsére már nem divat. Három féle kanyarívből választhatunk, sőt, még S kanyar is van, és a kisebbik ívű kanyar akár emelkedő, vagy lejtős is lehet. Talán a legszembetűnőbb különbség éppen ez, hogy a TTD-vel ellenétben itt már nem kell a zéró, és az eggyel felette lévő szintre szorítkoznunk, hanem jóval magasabb, akár egymás felett átívelő hatalmas viaduktokat is építhetünk.


A bonyolult sínrendszerek szerelmesei sem panaszkodhatnak, hiszen a Locomotion tudja mindazt, amit az előd. Ugyanúgy lehet benne lámpás kereszteződéseket építeni, vágányokat egyirányúsítani, vagy egyvágányos állomásokra egyszerre több vonatot is közlekedtetni. A TTD-ből jól ismert trükkök, mint például a RORO állomásrendszer is szépen megvalósítható benne. Természetesen, ha úgy akarjuk akár hófödte magas hegyekre is felvihetjük a vasútvonalainkat vagy a közutakat, azonban az RCT-hez hasonlóan akár bonyolult földalatti útvonalakat is kiépíthetünk. Kezdetben persze, amikor még csak gőzősök, és fapados teherautók állnak rendelkezésre, igencsak meg kell válogassuk, hogy merre és milyen módon építkezünk. Egy kezdetleges gőzmozdony ugyanis nem valami szélsebesen fogja felhúzni a sok-vagonnyi szenet egy hosszú meredek emelkedőn, ami bizony a profitban is meg fog látszani. Később persze egyre fejlődnek a járművek, és már kevésbé kell törődjünk ilyesmivel, azonban eleinte még az anyagi korlátok is jelentősen befolyásolhatják, hogy merre építkezünk.

Az elődhöz hasonlóan itt is igen könnyű elsőre csődbe jutni, azonban gyorsan rá lehet érezni, hogy mit érdemes építeni, és mit nem. Így például egy magasabban fekvő viaduktos, vagy emelkedős, szerpentines, alagutas szakaszt nagyságrendekkel többe kerül megépíteni, mint egy egyszerű sík talajon közlekedő vasútvonalat. Ezenkívül, mivel a kis derékszögű kanyar eltűnt a játékból, jóval nagyobb helyigényt kell kalkuláljunk a bonyolultabb többvágányos szakaszok megépítésének is. A városok pedig bizony könyörtelenül be fognak tartani nekünk, ha számukra előnytelen módon kezdjük el átalakítgatni a környezetükben lévő terepet.


A játékmenet is jól meg van tervezve, kezdetben egyátalán nem is lehet légi közlekedést építeni, az csak később jelenik meg. Az 1900-as évek elején egyetlen vitorlás hajót lehet csak választani, ami ráadásul csak igen kevés fajta rakományt tud szállítani. Marad tehát például az autóbusszal való utas-szállítás, ahol már a nagyobb buszpályaudvarok mellett kisebb, valósághű buszmegállókat is lerakhatunk az útszakaszokra. A teherautós szállítás szinte teljesen megegyezik a TTD módszerével, a vasúti közlekedés azonban hoz magával némi újítást. Itt már nem kell depókat leraknunk, amelyekre kattintva aztán megvehetjük az új vonatainkat. A vásárlási listában a kívánt mozdonyt kiválasztva megjelenik az új szerelvény a vonatok listájában, ahol miután rápakoltuk a megfelelő vagonokat, egyszerűen drag&drop módszerrel lerakhatjuk a szerelvényt a megépült szakaszokra. Az útvonal-kijelölés is ugyanúgy történik, mint az elődnél, és a szerelvény ablakában a zöld zászlóra kattintva máris indul a szállítás.

A régi programmal ellentétben azonban itt már nem lehet azonnali megálljt parancsolni a járműveknek, és a vonatoknak. Hogy valósághűbb legyen van némi reakcióidejük, ráadásul a lámpás rendszerekben való közlekedést is bizonyos emberi faktorral kalkulálják, így előfordul néha, hogy a szemafor figyelmen kívül hagyása miatt karamboloznak. Az esetleges kiskapu lehetőségét kizárandó, a vonatokat és a teherautókat megfordítani is csak úgy lehet, hogyha előbb megállítjuk őket. Ugyanígy, egy vasúti szerelvény módosításához is előbb meg kell állítani, majd a módosítás elvégeztével újra útjának indítani azt. Természetesen a depók híján erre bárhol sor kerülhet. Összefoglalva tehát a szimuláció mindazt tudja, amit a klasszikus TTD, azonban jónéhány dologgal ki lett egészítve, ami még valósághűbbé és élvezetesebbé teszi a játékot. Az effektek és a zene terén is igyekeztek az előd hangulatát megteremteni, tehát hasonló dallamok csendülnek fel játék közben, mint amik anno a TTD-t jellemezték. Az interfész is lényegében ugyanaz, kicsit RCT-s elemekkel. Minden járműnek nyitjató külön megfigyelő-követő ablak, ahol a beállításait is megejthetjük, és a felső főmenü is könnyedén használható, jól áttekinthető. A térkép sem hagy kívánnivalót maga után, részletesen megjeleníthetünk rajta minden szükséges információt. A pénzügyi megoldások is fejlődtek, komoly kimutatásaink vannak grafikonokkal, és persze banki kölcsönt is vehetünk fel, aminek összege ráadásul függ cégünk értékétől is, tehát a későbbiekben nagyobb léptékű projektekhez nagyobb kölcsönt is igényelhetünk.

A sok pozitívum után nem is igazán tudom, mit lehetne felhozni a játék ellen szólva. Ami talán egy picit zavaró az az RCT-rendszerű építkezés, ami bonyolultabb útvonalak építésénél már kissé macerás. Ebből ered a másik probléma is, hogy kissé túlzottan is RCT rendszerű, vagyis ha úgy tartja kedvünk, a valódi vasutakra nem jellemző bonyolultságú útvonalakat is ki lehet építeni. Noha a környezet modellezését is jól megoldották, még az évszakok is váltakoznak, a városokból mégis kimaradt az élet. Talán néhány civil autó, vagy ember nem ártott volna már az utcákra, ezenkívül az állomásokon is lehetne nyüzsgő tömeg vagy várakozó áru, netán nagyobb ráközelítés esetén rakodó animáció. Mindezek persze apró hibák, amelyek nem igazán befolyásolják a játékmenetet. Emellett azt sem tudni egyelőre, hogy milyen lehetőségek rejlenek még a motorban, így az RCT-ből kiindulva lehet, hogy a későbbiekben patchek formájában beköszön egy-egy fejlesztés a fentiek közül is.

Mindenesetre a további fejlesztések húzóerejeként a közösség biztosan meglesz. Aki a TTD-t szerette, az a Locomotionnal is bizonyára hasonló érzéseket fog táplálni. Ugyanolyan időrabló, ám mégis élvezetes játék. Hosszú órákat lehet eltölteni előtte, építgetve szállítmányozási cégünk infrastruktúráját, kiszorítva a konkurenciát és felvirágoztatva a városokat, gyárakat, akár a játék misszióiban, akár egy saját scenario-t létrehozva.
* A program a pénzügyi, és a műszaki érzéken, valamint a rengeteg szabadidőn kívül egy 500Mhz-es Pentium III gépet igényel, 128MB RAM társaságában. A videokártyánál is csak annyi a feltétel, hogy DirectX 9.0b kompatibilis legyen. Természetesen a "kompatibilis" nem azt jelenti, hogy hardveres DX9 gyorsítást kell tudjon, tehát akár egy manapság belépő szintűnek titulált kártya is bőven elég.


Grafika: Nem kap 5 csillagot, mert a mai kornak megfelelően már szebb is lehetne a grafikája. Ennek játéknak azonban tökéletesen elég ennyi is - nem ez a lényege -, így a 4 csillag jogos.

Kezelőfelület: Jól kezelhető, áttekinthető menürendszere van. Minden információ megtalálható ott, ahol arra az ember számít. Azonban a RCT egyes elemeit nem kellett volna a TTD-re erőltetni. Ilyen például az egyenkénti építkezés, vagy a túl bonyolult útvonalak kiépítésének lehetősége.

Játékmenet: Maximálisan jó. Szépen hozza az előd hangulatát, az ember észre sem veszi, hogy hány órája ül már előtte.

Zene, hanghatások: Ez sem hagy kívánnivalót maga után. A játék stílusához - és az elődhöz is - passzoló effektek, és zenék.

Összesen: Hogy letaszítja-e a trónról az örök legjobbat, vagyis az eredeti TTD-t, az nem biztos. De mellette, vele egyenrangú hely bizonyosan megilleti.