SG.hu·

X-43A: próbaút a hangsebesség hétszeresével

Ötvenhét évvel azután, hogy Chuck Yeager vadászrepülőgép pilóta áttörte a hanghatárt, szombaton a NASA másodszor próbálja meg a 8000 km/h sebességet elérni repülőgépével, ami nagyjából a hangsebesség hétszeresének felel meg.

Az űrügynökség extrém sebességek utáni kitartó hajszája - reményeik szerint -végeredményét tekintve az űrrepülések könnyebb megvalósítását tenné lehetővé. A NASA az X-43A jelű gépét gördíti ki a hangárból, ami képes 7 Mach fölötti sebesség elérésére. Az úgy nevezett Hyper-X a kereskedelmi repülőgépek számára is előrelépést eredményezhet. "Alapelveit tekintve meglehetősen egyszerű" - mondta Griff Corpening, az X-43A program főmérnöke. "Azonban egy olyan tervezet véghezvitele, ahol több mint 40 év kutatás gyűlik fel, rendkívüli kihívást jelent."


Az X-43-as felfüggesztve a B-52-es "anyahajóra"

A 250 millió dolláros Hyper-X program már felkeltette a Légierő és olyan magán űrrepülési cégek figyelmét is, mint a Boeing. A civil eredményekre azonban még legalább húsz évet várni kell, állítják a NASA tisztviselői, akik elsődlegesen az űrflotta számára szeretnének egy tartósabb és olcsóbb alternatívát nyerni, arról nem is szólva, hogy ezt a programot is hátráltatni fogják a Bush kormányzat által megálmodott holdbázis és Mars utazás megvalósítása miatt elkerülhetetlennek tűnő költségvetési megnyirbálások. Az egyetlen reménysugár számukra az, hogy Bush 2010-ben jelölte meg az űrsiklók kivonásának idejét, amire ideális lenne egy, az X-43A technikai elemeire építkező űrrepülőgép.



A parányi, 3,6 méter hosszú X-43A tesztgép egy Pegasus gyorsítórakétán fog utazni, amit Dél-Kalifornia felett egy átalakított B-52-es bombázóról fognak indítani. A repülés azokat a tervezési szempontokat fogja tesztelni, melyek lehetővé teszik, hogy a repülőgépek felülkerekedjenek a Föld gravitációs vonzásának elérve az óránkénti 40 000 kilométeres tempót, más néven a szökési sebességet. A próbarepülés során a 15 méter hosszú gyorsítórakéta közel 6000 km/h sebességre gyorsul fel, mielőtt a kísérleti gép leválna és saját hidrogénhajtású torlósugár-hajtóművét használná. Az X-43A önálló repülése mindössze 10 percig tart: miután elérte a 7 Mach sebességet, megkezdi hatperces siklórepülését, ami a Csendes-óceánban végződik. A teszt fontos információkkal fog szolgálni a mérnököknek és a tudósoknak, akik a NASA újrahasznosítható űrhajó és hiperszonikus repülőgép ágazataiban dolgoznak.

"Még soha nem választottunk el két, 5 Machon haladó járművet" - tette hozzá Leslie Williams, a próbarepülést felügyelő NASA Dryden Kutató Központjának szóvivője. "Ez még soha nem fordult elő, éppen ezért nagy a kockázata." A legutóbbi kísérlet 2001-ben azért hiúsult meg, mert a gép gyorsítórakétájáról lerepültek a stabilizáló lapok, és a földi irányítás elrendelte a gép megsemmisítését. A kutatók a repülésirányítási rendszer hibáját és a rakétára nehezedő váratlanul nagy erőhatásokat okolták a kudarcért.




A 2001-es - sikertelen - repülés képei

Azóta újratervezéssel és számos teszt elvégzésével csökkentették a kockázatot, azonban az X-43A hajtóműve és aerodinamikai kialakítása továbbra is kipróbálatlan maradt, mivel ilyen magas sebességek szimulálása a földön jelenleg elég bonyolult. Sok szempontból ez lesz az első próbája a légbeszívásos torlósugár-hajtóműveknek, melyek felválthatnák a légkör elhagyásához használt vaskos és költséges vegyi rakétákat. Az új hajtómű nagymértékben csökkentené a költségeket, és nem utolsósorban a kockázatot, megszabadítva az űrhajókat a hatalmas és robbanásveszélyes üzemanyagtartályoktól.

Videók:
  • Próbarepülés 2004, 320x240 QuickTime Movie (2,8 MB)
  • Próbarepülés 2004, 640x480 QuickTime Movie (7,1 MB)
  • Próbarepülés 2001, 320x240 QuickTime Movie (2,0 MB)
  • Próbarepülés 2001, 640x480 QuickTime Movie (5,1 MB)
  • Kapcsolódó cikkek és linkek

    Hozzászólások

    Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

    © [NST]Cifu2004. 04. 15.. 11:13||#83
    Azért van ott az a bizonyos "~" jel... 😊)
    © Deus Ex2004. 04. 12.. 21:07||#81
    Köszönettel.. valami ehhez hasonloot sejtettem.
    © cifuatwork2004. 04. 12.. 20:51||#80
    A torlósugár-hajtómûben a beáramló levegõ a sûrítési fázisban a hangsebesség (~300m/s) alá lassul le. A szuperszónikus áramlású torló-sugárhajtómûben (nevébõl következõen) a beáramló sebesség még a sûrítési fázisban sem lassul le szuperszónikus sebsség alá. A két hajtómû viszont más-más beömlési és kiömlési résszel rendelkezik, egy szuperszónikus áramlású hajtómûnél a minimális beáramlási sebesség olyan 4-5Mach, ez alatt egyszerûen nem elég gyorsan áramlik a levegõ ahoz, hogy a sûrítés kellõ fokú legyen.
    © Deus Ex2004. 04. 12.. 20:32||#79
    Üdv.

    Legyetek kedvesek, világosítsatok márr fel, miben tér ez a torlósugár-hajtómû a szuperszónikus torlósugár-hajtómûtõl.

    További kellemest.
    © [NST]Cifu2004. 03. 31.. 13:58||#77
    Hmm... utánanéztem, és igazad van, az eredeti HOTOL-nál valóban ilyet terveztek, aztán rájöttek, hogy ez nem fog menni, és áttervezték a négy RD-120-as rakétahajtómûre - ezt pedig iHOTOL-nak keresztelték - én kevertem a kettõt, maxima mea culpa...
    © [NST]Cifu2004. 03. 31.. 11:07||#74
    Nem a Skylon-ra gondolsz? Ez sajnos csak egy szép terv, szvsz úgy jár, mint a Roton - hiába egy jó ötlet, ha nincs pénz...
    © Kryon2004. 03. 30.. 23:20||#73
    Volt egy európai terv "rakéta-torlósugár hibridhajtómûrõl",nem tudok róla dolgoznak-e még ezen?
    © [NST]Cifu2004. 03. 30.. 22:40||#72
    A HOTOL és a Sänger csak a tervezõasztalig jutottak, amennyire én tudom, nem is foglalkoznak vele jelenleg.

    Azon kívûl a HOTOL négy RD-0120-as rakétahajtómûvel lett volna felszerelve, nem volt tervezve Scramjet hajtómû.
    © cifuatwork2004. 03. 30.. 19:53||#69
    Egen, miután leírtam máris fájt a fejem, hogy ilyen blödséget hogy voltam képes összehozni. Mindegy, megyek a sarokba egy órát kukoricán térdepelni büntetésbõl...
    © cifuatwork2004. 03. 30.. 19:44||#68

    A Lockheed-Martin cég 90-es évek végi terve: a jármû egy kombinált ramjet/scramjet hajtómûvel rendelkezne, és ez segítségével jutna fel olyan 50-60km magasra, és itt indítaná a rakétahajtómûvel ellátott ûrkapszulát, amely lehet egy mûhold vagy akár egy ûrhajó, amely az ISS-re vinné a legénységet. Ez a terv úgy számol, hogy kb. 7,8 tonna hasznos terhet képes felvinni LEO-ra (Alacsony Föld-körüli Pályára) - az orosz Szojuz-ûrajók is kb. ilyen tömegûek.