83
  • [NST]Cifu
    #83
    Azért van ott az a bizonyos "~" jel... :))
  • Deus Ex
    #81
    Köszönettel.. valami ehhez hasonloot sejtettem.
  • cifuatwork
    #80
    A torlósugár-hajtóműben a beáramló levegő a sűrítési fázisban a hangsebesség (~300m/s) alá lassul le. A szuperszónikus áramlású torló-sugárhajtóműben (nevéből következően) a beáramló sebesség még a sűrítési fázisban sem lassul le szuperszónikus sebsség alá. A két hajtómű viszont más-más beömlési és kiömlési résszel rendelkezik, egy szuperszónikus áramlású hajtóműnél a minimális beáramlási sebesség olyan 4-5Mach, ez alatt egyszerűen nem elég gyorsan áramlik a levegő ahoz, hogy a sűrítés kellő fokú legyen.
  • Deus Ex
    #79
    Üdv.

    Legyetek kedvesek, világosítsatok márr fel, miben tér ez a torlósugár-hajtómű a szuperszónikus torlósugár-hajtóműtől.

    További kellemest.
  • [NST]Cifu
    #77
    Hmm... utánanéztem, és igazad van, az eredeti HOTOL-nál valóban ilyet terveztek, aztán rájöttek, hogy ez nem fog menni, és áttervezték a négy RD-120-as rakétahajtóműre - ezt pedig iHOTOL-nak keresztelték - én kevertem a kettőt, maxima mea culpa...
  • [NST]Cifu
    #74
    Nem a Skylon-ra gondolsz? Ez sajnos csak egy szép terv, szvsz úgy jár, mint a Roton - hiába egy jó ötlet, ha nincs pénz...
  • Kryon
    #73
    Volt egy európai terv "rakéta-torlósugár hibridhajtóműről",nem tudok róla dolgoznak-e még ezen?
  • [NST]Cifu
    #72
    A HOTOL és a Sänger csak a tervezőasztalig jutottak, amennyire én tudom, nem is foglalkoznak vele jelenleg.

    Azon kívűl a HOTOL négy RD-0120-as rakétahajtóművel lett volna felszerelve, nem volt tervezve Scramjet hajtómű.
  • cifuatwork
    #69
    Egen, miután leírtam máris fájt a fejem, hogy ilyen blödséget hogy voltam képes összehozni. Mindegy, megyek a sarokba egy órát kukoricán térdepelni büntetésből...
  • cifuatwork
    #68

    A Lockheed-Martin cég 90-es évek végi terve: a jármű egy kombinált ramjet/scramjet hajtóművel rendelkezne, és ez segítségével jutna fel olyan 50-60km magasra, és itt indítaná a rakétahajtóművel ellátott űrkapszulát, amely lehet egy műhold vagy akár egy űrhajó, amely az ISS-re vinné a legénységet. Ez a terv úgy számol, hogy kb. 7,8 tonna hasznos terhet képes felvinni LEO-ra (Alacsony Föld-körüli Pályára) - az orosz Szojuz-űrajók is kb. ilyen tömegűek.
  • Kryon
    #67
    Az SR-71 nek hagyományos(de igen fejlett)gázturbinás sugárhajtóműve van.A torlósugár-hajtómű lényege,hogy a forgórész a turbinalapátokkal,és minden egyébbel együtt hiányzik.Lényegében az egész egy speciális geometriájú cső,a falán szelepekkel az üzemanyag befecskendezéshez.A sűrítést a légáramlás végzi,mégkozzá a miatt,hogy hangnál gyorsabban áramló gáz nyomása megnő,a gáz összesőrűsödik ha szűhülő keresztmetszeten áramlik át,pont ellentétben a hangsebesség alatti áramlásoknál.(a hangsebesség az adott közegre vonatkozik)A scramjet hajtású gépek földi indítására érdekes terv a MAGLIFTER.A lényeg,hogy a mágnesvasutaknál alkalmazott módon gyorsítanák üzemi sebességre a járművet.
  • Kryon
    #66
    A végső változat a légkörben gyorsul pályamenti sebességre(kb.8km/s),majd rakétahajtóművet használva "kiugrik" az űrbe,tehát lényegében csupán pályát módosít az utolsó szakaszon,ez rel. kevés üzemanyagot igényel.A hírben sztem elírták>>>szökési sebességet írtak pályamenti helyett,annyira azért nem kell felgyorsulni...:-)
  • cifuatwork
    #63
    Elnézést, ha keményen fogalmaznék, de a bulvársajtót inkább ne hozzuk fel semilyen szinten, minőségtelen szemét. Egyszerűen nem értenek hozzá, de még arra sem képesek, hogy akkor legalább szó szerint lefordítsák a hivatalos közleményt, inkább nekiállnak össze-vissza átkölteni a témát, hogy minél szenzációsabbnak hasson.

    A Metro újság nálam ott ásta el magát örökre, mikor (ha jól emlékszem) a Szerbiai légi hadjárat idején lehoztak valami ilyesmit: "...az anyahajókról felszálló B-52-es bombázók...". Pufff, nesze neked tényszerű újságírás.....
  • cifuatwork
    #62
    Megnyugtatlak - az X-43A kb. 43km magasan repült. :)
    Az Everesten még bőven van oxigén - csak nekünk, embereknek már nem elég, ráadásul a légkör nyomása is túl alacsony már. Ilyen iszonyú nagy magasságokban (30km+) ahoz, hogy elég levegőt préseljenek át a hajtóművön nagy sebességre és apró trükkökre van szükség (a gép alakja szinte csak azt a célt szolgálja, hogy a hason lévő beömlőnyíláshoz minél több levegőt tereljen). Szóval nem könnyen, de megoldható...

  • Cat #60
    metro ujságban is "tolóhajtómű" van
  • [NST]Cifu
    #58
    1.: Azt írtad, hogy ilyen gyorsan repült már ember, és példának az X-15-öt hoztad fel. Az X-15 viszont nem repült ilyen gyorsan - akkor én leszek Kukacos v2.0 :))
    2.: A sebesség azért olyan fontos, mert a légkör oxigénjét használó hajtóművel ilyen gyorsan még ment jármű - ezt az eredeti sajtóközlemény is kihangsúlyozza. Persze, hogy a lényeg a hajtómű, de a média még a nevét sem tudja ennek a technológiának (még a CNN-en sem mondták ki, hogy "scramjet"). Ez egy ilyen világ...
    3.: A "18G gyorsulás" témát rövidre zártam az #53-as üzenetben. Egyszerűen azt hitte, hogy a B-52 közvetlenül az X-43A-t indítja - kegyetlenül nem volt képben emberünk, ez tény.
  • [NST]Cifu
    #56
    Na, akkor számoljunk, mekkora sebesség is 7272km/h? 2020m/s ugye? Mennyi a Mach 1? ~300m/s. 2020/300=6.7333

    Vagyis az X-15 "csak" Mach 6.73 -al száguldozott - ráadásul rakétahajtással, míg az X-43A hajtóműve a légkör oxigénjét használta...
  • tau ceti
    #55
    Ezzel a cuccal bitanjó rakétákat lehet csinálni.Kicsi,könnyű és megy mint az atom,méghozzá sokáig...
  • tau ceti
    #54
    Akkor az Ariane-5 miért épült gyakorlatilag tükör ugyanúgy mint a silkó?Sőt,az atlas-5 is szilárd hajtóanyagű gyorsítót használ...
  • [NST]Cifu
    #53
    Figyi te nagy tudor, nézz már a képekre, a B-52 csak a Pegasus gyorsítórakétát indította, és ez vitte fel 95ezer láb magasságba és gyorsította fel ~Mach5-re! Az X-43A az a kis fekete jármű a Pegasus orrán!!!
  • [NST]Cifu
    #47
    Nem vitás, de sajnos amerikában qrta népszerű, és ugye nem mi vagyunk a célközönség...
  • Anteris
    #46
    ezt a nyomorult quicktime formátumot hanyagolhatnák már. Nincs az a pénz amiért felraknám a gépemre. Ellenszenves szar.
  • cifuatwork
    #45
    Születtek tervek az STS teherváltozatára, többek között a "Shuttle C" ill. az "ARES". De csak terv szinten maradtak...

    Egyébként pont a főhajtóművre céloztam amikor a 70-es évekből maradt "gerinc"-et említettem...
  • cifuatwork
    #42
    Jaja, de mondjuk az RTL klub déli híradója a szokásos bulvár stílusban adott számot róla:

    -Folyamatosan mondogatták, hogy "szuperszónikus", miközben ha csak az lenne, akkor kb. 50 éve lett volna igazán nagy hír. Csakhogy az X-43A célja a hiperszónikus sebesség elérése...
    -Olyat voltak képesek mondani, hogy az X-43A "begyújtotta rakétahajtóműveit", holott az a módosított Pegasus gyorsítórakéta, amelynek az orrán csücsül az X-43A.
    -"Toló-sugárhajtómű'".... no comment...

    Hiába, a bulvár az bulvár...
  • Aguinaga
    #41
    Úgy látom a fenn emlegetett kísélet azért összejött:
    http://www.nasa.gov/missions/research/daily_updates.html
  • cifuatwork
    #40
    Az STS-rendszerhez már a 90-es évek elején terveztek folyékony hajtóanyagú (LOX-LH2) gyorsító rakétát, csak éppen a pénzhiány miatt abból (sem) lett semmi.
    A szilárd hajtóanyagú gyorsító rakéta előnye pont abból fakadt a tervezési időszakban (70-es évek!!), hogy sokkal egyszerűbb szerkezet, mint egy folyékony hajtóanyagú rendszer (nincs szükség üzemanyagrendszerre, turbószivattyúkra, stb.), vagyis éppen az általad is említett okokat próbálták szem elött tartani!

    Szvsz a probléma az az STS-rendszerrel, hogy egyszerűen nem használják ki a benne rejlő fejlesztési lehetőségeket, valószinüleg félelemből, nehogy esetleg egy új technológia miatt következzen be valami baleset. Éppen ezért az STS fejlesztések igen apró lépésekkel haladnak (könyebb külső üzemanyagtartály, modernebb elektronika, stb.), de a rendszer "gerincét" továbbra is a 70-es évek szinvonala jellemzi...

    Ne feled, hogy az STS-t univerzális feladatra tervezték, képes műholdak felbocsátára, befogására és visszahozására, képes tudományos kisérleteknek otthont adni (a rakterébe elhelyezett SpaceHab konténerrel akár komolyabb mennyiségű kisérletnek is) és alkalmas űrállomások kiszolgálására is. Igen előrelátóan megálmodott és rugalmas rendszer, csakhát drága, és a Challenger-katasztrófa után felülvizsálták az ereditleg igen nagyratörő terveket...
  • NEXUS6
    #39
    Háj CIFU!

    "Azon kívűl elárulnád miért "összegányolt" a Space Shuttle? Kiváncsi lennék mi alapján szólod le a jelenlegi legösszetettebb emberes űrjárművet."

    Jaj cifu ne csináld, te sem vagy már kezdő a témában! A Space Shuttle szilárd hajtóanyagú gyórsító búsztereinek párosítása a sokkal nagyobb hatékonyságú technológiát képviselő Hidrogén hajtóművekkel, kb olyan a rakéta technológiában, mintha a legújabb technológiát képviselő elektronikusan vezérelt befecskendezéses ferrari motort párosítanánk egy járműben, egy gőzgép meghajtással, mert hogy az elmegy kukorica szárral is, ha elfogyna a benzin.

    Lehet, hogy az eredmény a világegyetem legbonyulultabb rendszere -ami bizonyos szempontból lehet akár egy pozitív jelző is, de gyakorlatilag egy mérnöki rémálom.

    Egy biztos: a jövőben nem megengedhető, hogy valamilyen űrbe felbocsájtandó eszköz ilyen túlbonyolított legyen, mert az biztos garanciája a katasztrófának. Gondolj bele, mire tervezték a Shuttlet, -képes legyen 2 héten belül újra az űrbe jutni- ehhez képest a műszakiak sziszifuszi munkával szinte minden repüléshez szétszedik és újraépítik az egész rendszert és ehhez minimum 2 hónap kell két repülés között.
  • Aguinaga
    #38
    Jah, én előző hozzászólásodból arra következtettem, hogy megjelent a folytatás.
    Ezek szerint tévesen :(
  • bfg900
    #37
    Rákerestem:

    "Csak azt sajnálom, hogy - tudomásom szerint - a könyvnek soha nem jelent meg a folytatása, így soha nem derült ki, mi is történt az emberiséggel és a KEEC-cel.
    "
    :(
  • Aguinaga
    #36
    Az a baj, hogy ifjú koromban olvastam a könyvet. Ezért is nem emlékeztem tisztán a nevükre, kösz a korrekciót. A másik dolog: akkoriban nem volt még net, így hiába kerestem mindenhol, nem találtam meg a folytatást (persze azt se tudtam igazán, hogy létezik-e egyáltalán)
    De ha tudnál segíteni, hogy mi a címe, hol kaphatom meg, akkor telán még most is, vén fejjel is elolvasnám :)
  • bfg900
    #34
    Lehet, hogy nem ugyanarra gondolunk, de ők pipipek. :) De ha ugyanarra, akkor néhány szóban vázolhatnád, hogy mi történik a második könyvben :)
  • Aguinaga
    #33
    Ebben sajnos egyetértek veled.
    Pedig nem ártana néha. Mikor meg majd eszünkbe jut, sokunknak késő lesz.. :(

    Save Our Souls
  • [NST]Cifu
    #32
    Most komolyan: úgy véled, hogy az emberek ennyire előre tekintenének? Ugyan már...
  • Aguinaga
    #31
    Igen, ez is igaz.
    De előbb-utóbb, ha így folytatjuk, akkor jobb esetben más bolygókon kell erőforrások után néznünk, rosszabb esetben el kell hagyni a Földet, és keresni egy lakható bolygót (vagy lakhatóvá tenni egyet), ehhez pedig jól jönne, ha kicsit "ráfeküdnének" az űrutazás gyorsabbá, biztonságosabbá és egyszerűbbé tételének.
    Persze ez még sci-finek tűnik most, de lehet, hogy hamarabb ebben a helyzetben leszünk, mint hinnénk (és lehet, hogy nem lesznek kéznél pippinek :) )
  • [NST]Cifu
    #30
    Azért ne feled, hogy milyen ára volt a holdutazásnak. Bődületes pénzeket öltek bele akkor az űrkutatásba. Egyszerűen az a helyzet, hogy az fejlődik, amire igény van, a 60-as években az amerikai politikusok képesek voltak kisajtolni több milliárd dollárt (akkori áron!) a költségvetésből, csak hogy sikerüljön JFK "álma". Ma mi fejlődik? A számítástechnika, szórakoztatóipar és hasonlók. Erre van igény...
  • Cat #29
    ebben igaza van, gondolj bele, 1905ben szálltak fel előszőr repülővel, és mindössze 60 év mulva! már a holdon álltak az emberek
    60 év! szinte semmi
  • Aguinaga
    #28
    Nem tudom, ki látta a héten a Burt Rutan (Scaled Composite alapítója) interjút a spektrumon ?
    Ő jócskán beszólt a repülőiparnak, szerinte a jelenleg csúcs JSF programot, ha hallja '65-ben (amikor részt vett az SR-71 fejlesztésében, és akkoriban volt készülőben az F-16 is), akkor arra gondolt volna, hogy mi történhett a földön az elmúlt 30 évben ,hogy megállt a fejlődés és mindent majdnem újra elölről kellett kezdeni ? Ha azt vesszük, hogy milyen fejlődés volt a '65-öt megelőző 30 évben és azt azt követő 30 évben, akkor ez tényleg elgondolkoztató. Ugyan ez vonatkozik az űrrepülésre is szerinte. Már szinte természetesnek kéne annak is lennie.
    Szerinte a "sima", földi repülésnek ma már ott kellen tartania, hogy a mindennapjaink része legyen. Ott helyben fel is vázolt egy tervet, hogy hogyan lehetne egyszerűen az elsajátítható és biztonságos repülést megvalósítani.

    Szóval erről szólt a riport, sajnos csak az utolsó 10-15 percet láttam már csak, de nagyon érdekes lehetett, és ezekben a dolgokban sztem igaza is van az úriembernek.
  • [NST]Cifu
    #26
    A Clinton-érában el is kezdődött az új project, nevezetesen az X-33/Venture Star. Csakhát ugye a Bush-éra lelállította a projectet...
    Pedig az eredeti tervek szerint valamikor 2004/2005 körül készült volna el a Venture Star első példánya... :(

    A kínai űrkutatás azért nem fejlődik olyan sebességel, jelenleg kb. ott tartanak, mint a szovjetek anno az 1970-es évek elején. Lehet, hogy eléri az USA szintjét, de azért ez nem várható 2030-2040 elött. Az ESA esetén a HOPPER szépen lassan fejlődik, de az is csak a 2010-es évek elejére fog elkészülni...
  • [NST]Cifu
    #25
    Hopp! Tényleg beleugrottam a körhintába... :))))
    Így jár aki nem figyel... :))
  • Tetsuo
    #24
    Az űrsikló a maga idejében csúcs volt, de mára már elavultnak számít. (Technológiák, hatásfok, szállítókapacitás.) Clinton idejében -mikor volt pénz dögivel- kellett volna elkezdeni gőzerővel új projektet. Az X-43 az pl az űrsiklóhoz képest micro-projekt, Bush 'költségvetési terveit' pedig a következő kormány úgyis átrendezi. A kínai gazdaság/űrkutatás fejlődése iszonyú gyors, hamar elérik a USA szintjét (szerintem). És itt van az EU, itt is presztizs lesz az ilyenirányú munka, nameg biznisz. Tehát véleményem szerint a NASAénál komolyabb volumenű fejlesztések csírái már ott vannak a mérnökök asztalain s 2-3 év múlva erre a bohóckodásra senki sem fog emlékezni.