SG.hu
A Google áttörte az Nvidia sebezhetetlenségének falát
Tizedannyiba kerülő saját chipekkel képezte a Gemini 3-mat, de ezeket mások számára nehéz lehet használni.
Egyetlen vállalat sem profitált annyit a mesterségesintelligencia-őrületből, mint az Nvidia, amely napjainkban a világ legértékesebb cége. Az elmúlt három évben a befektetők a cég részvényeit az egekbe emelték azon hit alapján, hogy dominanciája az MI-chipek piacán megkérdőjelezhetetlen. A rivális chipgyártók és startupok egyaránt próbáltak betörni az üzletébe, kevés sikerrel.
Most azonban az Nvidia egyik legnagyobb ügyfele a legádázabb versenytársává vált. Ebben a hónapban a Google - amely úttörője volt a jelenlegi MI-hullámot megalapozó "transzformer" algoritmusoknak - elindította a Gemini 3-at, egy csúcskategóriás modellt, amely a legtöbb benchmarkon felülmúlja legnagyobb riválisait, köztük az OpenAI modelljeit is. Ami döntő jelentőségű: a Gemini 3-at teljes egészében a Google saját chipjein, az úgynevezett tensor processing unitokon (TPU-kon) képezték, amelyeket a cég másoknak is árul az Nvidia grafikus processzoraihoz (GPU-ihoz) képest jóval olcsóbb alternatívaként.
A múlt hónapban az Anthropic bejelentette, hogy akár 1 millió Google TPU-t fog használni egy - állítólag több tízmilliárd dollár értékű - megállapodás keretében. Azok a jelentések pedig, amelyek szerint a Meta szintén tárgyalásokat folytat arról, hogy 2027-re Google-chipeket használjon adatközpontjaiban, azt okozták, hogy az Nvidia tőzsdei értéke két nap alatt több, mint 100 milliárd dollárral esett. Ez nagyjából 3%-a a teljes értékének. Az Nvidia ügyfeleinek erős ösztönzőjük van arra, hogy olcsóbb alternatívákat keressenek. A Bernstein befektetési cég becslése szerint a GPU-k adják egy tipikus MI-szerverrack költségének több mint kétharmadát. A Google TPU-i feleannyiba, sőt akár tizedannyiba kerülnek, mint egy egyenértékű Nvidia-chip. Ezek a megtakarítások összegződnek. A Bloomberg Intelligence, egy másik kutatócsoport azt várja, hogy a Google tőkekiadásai jövőre elérik a 95 milliárd dollárt, és ennek közel háromnegyedét MI-modellek tanítására és futtatására fordítják.
Más technológiai óriások, köztük az Amazon, a Meta és a Microsoft is fejlesztenek egyedi processzorokat, és a múlt hónapban az OpenAI is bejelentette saját együttműködését a Broadcommal, egy chiptervező vállalattal egy saját szilícium fejlesztésére. De egyikük sem jutott olyan messzire, mint a Google. A cég több mint egy évtizede kezdte meg saját chipjeinek tervezését. Akkoriban a Google mérnökei úgy becsülték, hogy ha a felhasználók csak néhány percet töltenek naponta egy új hangalapú keresési funkció használatával a telefonjukon, a vállalatnak meg kellene dupláznia adatközponti kapacitását. Ez a felismerés ösztönözte egy hatékonyabb, a Google igényeire szabott processzor kifejlesztését. A vállalat ma már a TPU-k hetedik generációjánál tart. A Jefferies befektetési bank úgy véli, a Google jövőre mintegy 3 millió ilyen chipet fog gyártani, ami majdnem fele az Nvidia által előállított mennyiségnek.
Az Nvidia más ügyfelei számára azonban nem lesz egyszerű átállni a Google chipjeire. Az Nvidia előnye részben a CUDA-ban rejlik, abban a szoftverplatformban, amely segít a programozóknak kihasználni a GPU-k képességeit. A MI-fejlesztők hozzászoktak ehhez. És míg a TPU-khoz kapcsolódó szoftvert a Google saját termékeihez igazítva hozták létre, addig a CUDA-t úgy tervezték, hogy az alkalazások lehető legszélesebb körét szolgálja ki. Ráadásul Jay Goldberg, a Seaport Research Partners iparági elemzője szerint korlátozott lehet, mennyire hajlandó a Google eladni a TPU-it, mert neki az az érdeke, hogy inkább a saját, igen jövedelmező felhőszolgáltatásához terelje a potenciális ügyfeleket. Hogy keresztbe tegyen MI-versenytársainak, a Google-nak az is csábító lehet, hogy magas szinten tartsa a chipjei árát.
Mindez megmagyarázhatja, miért nem tűnik különösebben aggódónak Jensen Huang, az Nvidia vezetője. A Google-t „egy nagyon különleges esetnek” nevezte, tekintve hogy a vállalat jóval a jelenlegi MI-hullám előtt kezdte el chipjeinek fejlesztését, és a többi próbálkozást „szuper imádnivalónak és egyszerűnek” ítéli. A rugalmasságban is bízik, mert a mai MI-modellek alapját képező transzformer-architektúra még mindig fejlődésben van. A GPU-kat eredetileg videójátékokhoz fejlesztették, és rendkívül alkalmazkodóképesek, lehetővé téve az MI-kutatóknak az új megközelítések tesztelését. Az Nvidia már nem tűnik olyan sebezhetetlennek, mint korábban, de erejét nem szabad alábecsülni.
Egyetlen vállalat sem profitált annyit a mesterségesintelligencia-őrületből, mint az Nvidia, amely napjainkban a világ legértékesebb cége. Az elmúlt három évben a befektetők a cég részvényeit az egekbe emelték azon hit alapján, hogy dominanciája az MI-chipek piacán megkérdőjelezhetetlen. A rivális chipgyártók és startupok egyaránt próbáltak betörni az üzletébe, kevés sikerrel.
Most azonban az Nvidia egyik legnagyobb ügyfele a legádázabb versenytársává vált. Ebben a hónapban a Google - amely úttörője volt a jelenlegi MI-hullámot megalapozó "transzformer" algoritmusoknak - elindította a Gemini 3-at, egy csúcskategóriás modellt, amely a legtöbb benchmarkon felülmúlja legnagyobb riválisait, köztük az OpenAI modelljeit is. Ami döntő jelentőségű: a Gemini 3-at teljes egészében a Google saját chipjein, az úgynevezett tensor processing unitokon (TPU-kon) képezték, amelyeket a cég másoknak is árul az Nvidia grafikus processzoraihoz (GPU-ihoz) képest jóval olcsóbb alternatívaként.
A múlt hónapban az Anthropic bejelentette, hogy akár 1 millió Google TPU-t fog használni egy - állítólag több tízmilliárd dollár értékű - megállapodás keretében. Azok a jelentések pedig, amelyek szerint a Meta szintén tárgyalásokat folytat arról, hogy 2027-re Google-chipeket használjon adatközpontjaiban, azt okozták, hogy az Nvidia tőzsdei értéke két nap alatt több, mint 100 milliárd dollárral esett. Ez nagyjából 3%-a a teljes értékének. Az Nvidia ügyfeleinek erős ösztönzőjük van arra, hogy olcsóbb alternatívákat keressenek. A Bernstein befektetési cég becslése szerint a GPU-k adják egy tipikus MI-szerverrack költségének több mint kétharmadát. A Google TPU-i feleannyiba, sőt akár tizedannyiba kerülnek, mint egy egyenértékű Nvidia-chip. Ezek a megtakarítások összegződnek. A Bloomberg Intelligence, egy másik kutatócsoport azt várja, hogy a Google tőkekiadásai jövőre elérik a 95 milliárd dollárt, és ennek közel háromnegyedét MI-modellek tanítására és futtatására fordítják.
Más technológiai óriások, köztük az Amazon, a Meta és a Microsoft is fejlesztenek egyedi processzorokat, és a múlt hónapban az OpenAI is bejelentette saját együttműködését a Broadcommal, egy chiptervező vállalattal egy saját szilícium fejlesztésére. De egyikük sem jutott olyan messzire, mint a Google. A cég több mint egy évtizede kezdte meg saját chipjeinek tervezését. Akkoriban a Google mérnökei úgy becsülték, hogy ha a felhasználók csak néhány percet töltenek naponta egy új hangalapú keresési funkció használatával a telefonjukon, a vállalatnak meg kellene dupláznia adatközponti kapacitását. Ez a felismerés ösztönözte egy hatékonyabb, a Google igényeire szabott processzor kifejlesztését. A vállalat ma már a TPU-k hetedik generációjánál tart. A Jefferies befektetési bank úgy véli, a Google jövőre mintegy 3 millió ilyen chipet fog gyártani, ami majdnem fele az Nvidia által előállított mennyiségnek.
Az Nvidia más ügyfelei számára azonban nem lesz egyszerű átállni a Google chipjeire. Az Nvidia előnye részben a CUDA-ban rejlik, abban a szoftverplatformban, amely segít a programozóknak kihasználni a GPU-k képességeit. A MI-fejlesztők hozzászoktak ehhez. És míg a TPU-khoz kapcsolódó szoftvert a Google saját termékeihez igazítva hozták létre, addig a CUDA-t úgy tervezték, hogy az alkalazások lehető legszélesebb körét szolgálja ki. Ráadásul Jay Goldberg, a Seaport Research Partners iparági elemzője szerint korlátozott lehet, mennyire hajlandó a Google eladni a TPU-it, mert neki az az érdeke, hogy inkább a saját, igen jövedelmező felhőszolgáltatásához terelje a potenciális ügyfeleket. Hogy keresztbe tegyen MI-versenytársainak, a Google-nak az is csábító lehet, hogy magas szinten tartsa a chipjei árát.
Mindez megmagyarázhatja, miért nem tűnik különösebben aggódónak Jensen Huang, az Nvidia vezetője. A Google-t „egy nagyon különleges esetnek” nevezte, tekintve hogy a vállalat jóval a jelenlegi MI-hullám előtt kezdte el chipjeinek fejlesztését, és a többi próbálkozást „szuper imádnivalónak és egyszerűnek” ítéli. A rugalmasságban is bízik, mert a mai MI-modellek alapját képező transzformer-architektúra még mindig fejlődésben van. A GPU-kat eredetileg videójátékokhoz fejlesztették, és rendkívül alkalmazkodóképesek, lehetővé téve az MI-kutatóknak az új megközelítések tesztelését. Az Nvidia már nem tűnik olyan sebezhetetlennek, mint korábban, de erejét nem szabad alábecsülni.