SG.hu
Az uniós versenyhatóság a Google szétválasztását tartja az egyetlen megoldásnak
A keresőóriásnak pár nap múlva be kell számolnia arról, hogyan szándékozik megfelelni az Európai Bizottság szeptemberi megállapításnak, miszerint jogsértően tartotta fenn dominanciáját az online reklámok mögötti technológiai infrastruktúra fölött. A döntés már eddig is 2,95 milliárd eurós
bírsággal járt, de Brüsszel ennél tovább megy: strukturális megoldásokat, akár üzletrészek eladását is elképzelhetőnek tartja, és ha kell, kényszerítheti a Google-t erre.
Ez a helyzet nagyon ritka az európai joggyakorlatban. A strukturális intézkedések - vagyis egy cég üzleti tevékenységeinek vagy eszközeinek eladása - szokatlanul súlyos elvárásnak számítanak. Ahogy Anne Witt, az EDHEC jogi versenyképesség professzora fogalmazott, ez „valóban a nagy kalapács”. A Bizottság a szeptemberi döntésében szokatlan lépésre szánta el magát: ahelyett, hogy rögtön kényszerintézkedést hozott volna, arra kérte a Google-t, hogy maga dolgozza ki a helyzet megoldását. Ugyanakkor Teresa Ribera, a Bizottság versenyjogi ügyekért felelős alelnöke világossá tette, hogy a konfliktus hatékony megszüntetéséhez „strukturális jogorvoslat”, például az adtech-üzletág egy részének eladása tűnik a járható útnak.
A háttérben egy 2021-ben indult és éveken át tartó vizsgálat áll, miután kiadók és hirdetők folyamatosan panaszkodtak amiatt, hogy a Google egyre nagyobb kontrollt szerzett azon az infrastruktúrán, ahol a hirdetői csomagokat és megjelenési lehetőségeket egyeztetik. A Bizottság párhuzamot vont a pénzügyi piacokkal, és arra hívta fel a figyelmet: egy olyan helyzet jött létre, mintha egyetlen bank birtokolná a New York-i tőzsdét. A jelenség különösen súlyosan érintette az újságírást, mert a kiadók - egyéb pénzügyi nehézségeik miatt - egyre nagyobb részt veszítenek az online reklámbevételekből, és sokan attól tartanak, hogy mindez a sajtó függetlenségét és sokszínűségét veszélyezteti. „Ez nem csupán egy versenyjogi ügy, ez az újságírás jövőjéről szól” - mondta Alexandra Geese német zöldpárti EP-képviselő.
Mindeközben Kanadában és az Egyesült Államokban is per folyik ebben az ügyben. A szövetségi kormány 2023-ban hasonló vádakat emelt, és idén áprilisban egy szövetségi bíró megállapította, hogy a Google jogsértően tartja fenn monopolhelyzetét a reklámpiac egyes területein. A virginiai perben szeptemberben tartották a jogorvoslati tárgyalást, és a Trump-kormányzat szintén részek eladására és a Google 2008-as DoubleClick-felvásárlásának visszacsinálására tett javaslatot. A bírói záróérveket november 17-én hallgatják meg, a döntés utána néhány hónappal várható. A párhuzamos amerikai és európai eljárások ritka összhangban vannak. "Ha most, amikor az Egyesült Államok ugyanazon az úton jár, nem lehet strukturális jogorvoslatot elérni, akkor valószínűleg soha nem fogják megtenni” - véli Cori Crider, a Future of Tech Institute ügyvezető igazgatója, aki a szétdarabolás mellett érvel. A kritikusok szerint az időzítés és a tartalom különleges lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy erőteljes lépést tegyen.
A Google visszautasítja a vádakat és azt az állítást, hogy strukturális intézkedések szükségesek. Lee-Anne Mulholland, a cég szabályozási ügyekért felelős alelnöke egy blogbejegyzésben úgy érvelt: semmi versenyellenes nincs abban, hogy a Google hirdetőknek és kiadóknak is szolgáltatásokat nyújt, és szerinte „több alternatíva van, mint valaha”. A vállalat fellebbezni készül a Bizottság döntése ellen. Források szerint a Google ugyan felvetett már eszköz-értékesítési ötleteket az eljárás során, de nem tervezi az reklámrészleg teljes eladását.
Jogilag és politikailag azonban a bontás nem könnyű menet. Az uniós jogi precedenst és a bizonyítási követelményeket tekintve a Bizottságnak komoly akadályokat kell leküzdenie, ha erőltetett eladást akarna kikényszeríteni. Az Egyesült Államok jogrendszere ugyanakkor hagyományosan hajlamosabb a szerkezeti beavatkozásokra, és ott a bíróságok viszonylag széles mozgástérrel rendelkeznek a piaci károk orvoslására. Lazar Radic, az IE University jogi adjunktusa ugyanakkor megjegyezte, hogy a bírák az utóbbi hónapokban inkább szkeptikusak a strukturális megoldásokkal kapcsolatban, így a viselkedésre (behavioural remedies) alapozó alternatívák továbbra is napirenden maradnak.
A Bizottság lépésének politikai vetülete is fontos: Brüsszel vélhetően össze akar hangolódni az amerikai eljárással. Damien Geradin, az Európai Kiadók Tanácsának jogi tanácsadója szerint ha a virginiai bíróság az amerikai igazságügyi minisztérium oldalára áll és komolyabb szerkezeti megoldást hoz, az megkönnyítené az EU lépését. Ha viszont az amerikai ítélet gyengébb, akkor Brüsszelnek még erőteljesebben kell cselekednie: "Ez az az ügy, ahol szükség lesz néhány strukturális megoldásra. Nem hiszem, hogy a Bizottság kevesebbel beéri.”
A Google helyzete rendkívül kényes, mert a cég reklámtechnológiai üzletága termeli az anyavállalat, az Alphabet bevételeinek mintegy 90 százalékát. Az EU a szeptember 5-én közzétett döntés kézhezvételétől számítva 60 napos határidőt adott arra, hogy a Google benyújtsa a saját javaslatát a jogorvoslatra. A gyorsan változó nemzetközi jogi és politikai környezet miatt mindkét oldal számára stratégiai jelentőségű lesz, mi történik ezután. Ha a Bizottság nem fogadja el a Google önkéntes korrekcióját, Brüsszel először megpróbálhatja kikényszeríteni a strukturális lépést; ha ez is elmarad, a vita hosszú jogi csatározásba torkollhat, amely egyszerre formálja majd a digitális piacok jövőjét és az európai antitröszt-politika határait.
Ez a helyzet nagyon ritka az európai joggyakorlatban. A strukturális intézkedések - vagyis egy cég üzleti tevékenységeinek vagy eszközeinek eladása - szokatlanul súlyos elvárásnak számítanak. Ahogy Anne Witt, az EDHEC jogi versenyképesség professzora fogalmazott, ez „valóban a nagy kalapács”. A Bizottság a szeptemberi döntésében szokatlan lépésre szánta el magát: ahelyett, hogy rögtön kényszerintézkedést hozott volna, arra kérte a Google-t, hogy maga dolgozza ki a helyzet megoldását. Ugyanakkor Teresa Ribera, a Bizottság versenyjogi ügyekért felelős alelnöke világossá tette, hogy a konfliktus hatékony megszüntetéséhez „strukturális jogorvoslat”, például az adtech-üzletág egy részének eladása tűnik a járható útnak.
A háttérben egy 2021-ben indult és éveken át tartó vizsgálat áll, miután kiadók és hirdetők folyamatosan panaszkodtak amiatt, hogy a Google egyre nagyobb kontrollt szerzett azon az infrastruktúrán, ahol a hirdetői csomagokat és megjelenési lehetőségeket egyeztetik. A Bizottság párhuzamot vont a pénzügyi piacokkal, és arra hívta fel a figyelmet: egy olyan helyzet jött létre, mintha egyetlen bank birtokolná a New York-i tőzsdét. A jelenség különösen súlyosan érintette az újságírást, mert a kiadók - egyéb pénzügyi nehézségeik miatt - egyre nagyobb részt veszítenek az online reklámbevételekből, és sokan attól tartanak, hogy mindez a sajtó függetlenségét és sokszínűségét veszélyezteti. „Ez nem csupán egy versenyjogi ügy, ez az újságírás jövőjéről szól” - mondta Alexandra Geese német zöldpárti EP-képviselő.
Mindeközben Kanadában és az Egyesült Államokban is per folyik ebben az ügyben. A szövetségi kormány 2023-ban hasonló vádakat emelt, és idén áprilisban egy szövetségi bíró megállapította, hogy a Google jogsértően tartja fenn monopolhelyzetét a reklámpiac egyes területein. A virginiai perben szeptemberben tartották a jogorvoslati tárgyalást, és a Trump-kormányzat szintén részek eladására és a Google 2008-as DoubleClick-felvásárlásának visszacsinálására tett javaslatot. A bírói záróérveket november 17-én hallgatják meg, a döntés utána néhány hónappal várható. A párhuzamos amerikai és európai eljárások ritka összhangban vannak. "Ha most, amikor az Egyesült Államok ugyanazon az úton jár, nem lehet strukturális jogorvoslatot elérni, akkor valószínűleg soha nem fogják megtenni” - véli Cori Crider, a Future of Tech Institute ügyvezető igazgatója, aki a szétdarabolás mellett érvel. A kritikusok szerint az időzítés és a tartalom különleges lehetőséget ad az EU-nak arra, hogy erőteljes lépést tegyen.
A Google visszautasítja a vádakat és azt az állítást, hogy strukturális intézkedések szükségesek. Lee-Anne Mulholland, a cég szabályozási ügyekért felelős alelnöke egy blogbejegyzésben úgy érvelt: semmi versenyellenes nincs abban, hogy a Google hirdetőknek és kiadóknak is szolgáltatásokat nyújt, és szerinte „több alternatíva van, mint valaha”. A vállalat fellebbezni készül a Bizottság döntése ellen. Források szerint a Google ugyan felvetett már eszköz-értékesítési ötleteket az eljárás során, de nem tervezi az reklámrészleg teljes eladását.
Jogilag és politikailag azonban a bontás nem könnyű menet. Az uniós jogi precedenst és a bizonyítási követelményeket tekintve a Bizottságnak komoly akadályokat kell leküzdenie, ha erőltetett eladást akarna kikényszeríteni. Az Egyesült Államok jogrendszere ugyanakkor hagyományosan hajlamosabb a szerkezeti beavatkozásokra, és ott a bíróságok viszonylag széles mozgástérrel rendelkeznek a piaci károk orvoslására. Lazar Radic, az IE University jogi adjunktusa ugyanakkor megjegyezte, hogy a bírák az utóbbi hónapokban inkább szkeptikusak a strukturális megoldásokkal kapcsolatban, így a viselkedésre (behavioural remedies) alapozó alternatívák továbbra is napirenden maradnak.
A Bizottság lépésének politikai vetülete is fontos: Brüsszel vélhetően össze akar hangolódni az amerikai eljárással. Damien Geradin, az Európai Kiadók Tanácsának jogi tanácsadója szerint ha a virginiai bíróság az amerikai igazságügyi minisztérium oldalára áll és komolyabb szerkezeti megoldást hoz, az megkönnyítené az EU lépését. Ha viszont az amerikai ítélet gyengébb, akkor Brüsszelnek még erőteljesebben kell cselekednie: "Ez az az ügy, ahol szükség lesz néhány strukturális megoldásra. Nem hiszem, hogy a Bizottság kevesebbel beéri.”
A Google helyzete rendkívül kényes, mert a cég reklámtechnológiai üzletága termeli az anyavállalat, az Alphabet bevételeinek mintegy 90 százalékát. Az EU a szeptember 5-én közzétett döntés kézhezvételétől számítva 60 napos határidőt adott arra, hogy a Google benyújtsa a saját javaslatát a jogorvoslatra. A gyorsan változó nemzetközi jogi és politikai környezet miatt mindkét oldal számára stratégiai jelentőségű lesz, mi történik ezután. Ha a Bizottság nem fogadja el a Google önkéntes korrekcióját, Brüsszel először megpróbálhatja kikényszeríteni a strukturális lépést; ha ez is elmarad, a vita hosszú jogi csatározásba torkollhat, amely egyszerre formálja majd a digitális piacok jövőjét és az európai antitröszt-politika határait.