SG.hu
A Google új stratégiával hódítja meg az MI piacot
Felhőhitelekkel, technikai támogatással és nyitott infrastruktúrával igyekeznek megnyerni a jövő MI-unikornisait.
Az Nvidia és az OpenAI között nemrég bejelentett 100 milliárd dolláros partnerség átalakítja az MI-infrastruktúra tájat. A megállapodás szavazati joggal nem rendelkező részvényeket tartalmaz, amelyek hatalmas chipvásárlásokhoz és több mint 5 millió háztartás számára elegendő számítási teljesítményhez kapcsolódik, mélyítve ezzel a két legerősebb MI-szereplő közötti kapcsolatot. Eközben a Google Cloud teljesen más irányba halad. Míg az iparág legnagyobb szereplői egyre szorosabb partnerségeket kötnek (gondoljunk csak a mai AMD-OpenAI üzletre), a Google Cloud elszántan igyekszik megkaparintani a következő generációs MI-vállalatokat, mielőtt azok túl nagyokká válnának ahhoz, hogy megkörnyékezzék őket.
Francis deSouza, a vállalat operatív igazgatója több nézetben is szemtanúja volt az MI-forradalomnak. Az Illumina genomikai óriásvállalat korábbi vezérigazgatójaként látta, hogyan alakítja át a gépi tanulás a gyógyszerkutatás területét. A két éve alapított MI-startup, a Synth Labs társalapítójaként pedig az egyre erősebb modellek biztonsági kihívásaival küzdött. Januárban pedig csatlakozott a Google Cloud vezetőségéhez, ezzel hatalmas tétben fogad az MI második hullámára. Ez egy olyan történet, amelyet deSouza szeret számokkal illusztrálni. Kiemeli, hogy a 10 legnagyobb MI-laboratórium közül 9 a Google infrastruktúráját használja. Azt is elmondja, hogy szinte az összes generatív MI-unikornis a Google Cloudon fut, hogy a világ összes gen MI-startupjának 60%-a a Google-t választotta felhőszolgáltatójának, és hogy a vállalat 58 milliárd dollár bevételi kötelezettségvállalást kötött a következő két évre, ami több mint kétszerese a jelenlegi éves rátának.
De lényeg ismeretlen: arra a kérdésre, hogy a Google Cloud bevételeinek hány százaléka származik MI-vállalatoktól, azt válaszolja, hogy „az MI átalakítja a felhőpiacot, és a Google Cloud élen jár ebben, különösen a startupok esetében”.
Az Nvidia és az OpenAI közötti megállapodás jól példázza az MI-infrastruktúrát átható konszolidáció mértékét. A Microsoft eredeti 1 milliárd dolláros OpenAI-befektetése mára közel 14 milliárd dollárra nőtt. Az Amazon 8 milliárd dolláros befektetéssel győzte meg az Anthropic-ot, biztosítva a mélyreható hardveres testreszabást, amely lényegében az MI-képzést az Amazon infrastruktúrájához igazítja. Az Oracle is meglepetésszerű győztesként került ki a versenyből, 30 milliárd dolláros felhőmegállapodást kötött az OpenAI-jal, majd 2027-től kezdődően elképesztő, 300 milliárd dolláros ötéves kötelezettségvállalást biztosított magának.
Még a Meta is, annak ellenére, hogy saját infrastruktúrát épít, 10 milliárd dolláros szerződést kötött a Google Clouddal, miközben 600 milliárd dolláros amerikai infrastrukturális kiadást tervez 2028-ig. A Trump-kormány 500 milliárd dolláros „Stargate” projektje - amelyben a SoftBank, az OpenAI és az Oracle is részt vesz - újabb réteget ad ezekhez az egymásba fonódó partnerségekhez. Ezek a gigantikus üzletek fenyegetőnek tűnhetnek a Google számára, tekintve, hogy az OpenAI és az Nvidia máshol is szorosabbra fogják a partnereiket. Nagyon úgy tűnik, hogy a Google őrült nagy üzletekből marad ki.
De a vállalati óriás nem ül tétlenül. A Google Cloud olyan kisebb vállalatokat, mint a Loveable és a Windsurf - amelyeket deSouza „következő generációs vállalatoknak” nevez - „elsődleges számítástechnikai partnerekként” szerződtet, jelentős előzetes beruházások nélkül. Ez a megközelítés egyszerre tükrözi a lehetőségeket és a szükségszerűséget. Egy olyan piacon, ahol a vállalatok „nagyon rövid idő alatt startupokból több milliárd dolláros vállalatokká válhatnak”, ahogy deSouza fogalmaz, a jövőbeli egyszarvúak megszerzése még mielőtt azok kiforrottá válnának, értékesebbnek bizonyulhat, mint a mai óriásokért folytatott küzdelem.
A stratégia túlmutat az egyszerű ügyfélszerzésen. A Google 350 000 dollár értékű felhőalapú krediteket, technikai csapataikhoz való hozzáférést és piacra lépési támogatást kínál az MI-startupoknak. A Google Cloud emellett olyan „kompromisszummentes” MI-stacket is biztosít – a chipektől a modellekig és az alkalmazásokig -, amelyet deSouza „nyitott szellemiségűnek” nevez, és amely minden rétegben választási lehetőséget biztosít az ügyfeleknek. "A vállalatok imádják, hogy hozzáférhetnek az MI-stackünkhöz, és hogy kapcsolatba léphetnek a csapatainkkal, hogy megértsék, merre tart a technológiáink” - mondja deSouza. "Azt is imádják, hogy hozzáférhetnek a gépeinkhez.”
A Google infrastruktúra-stratégiája a közelmúltban még ambiciózusabbá vált, miután jelentések napvilágra hozták a vállalat háttérmunkáját, amelynek célja az MI chipek üzletágának bővítése. A Google most először kötött megállapodásokat tensor processzorok (TPU-k) más felhőszolgáltatók adatközpontjaiba való elhelyezéséről, többek között a londoni Fluidstackkel, amelynek keretében akár 3,2 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújt egy New York-i létesítményhez.
Az MI-vállalatokkal való közvetlen versenyben való részvétel és egyidejűleg az infrastruktúra biztosítása másoknak finom egyensúlyérzéket igényel. A Google Cloud TPU chipeket biztosít az OpenAI számára, és a Vertex AI platformján keresztül tárolja az Anthropic Claude modelljét, még akkor is, ha a saját Gemini modelljei mindkettővel közvetlenül versenyeznek. (A Google Cloud anyavállalata, az Alphabet, az Anthropic 14%-os részesedésével is rendelkezik.) A Google megpróbálja Svájc szerepét betölteni, miközben saját céljait is előmozdítja, és rengeteg gyakorlata van ebben. Ez a megközelítés a Google nyílt forráskódú hozzájárulásain alapul, a Kubernetestől kezdve az alapvető „Attention is All You Need” (Csak a figyelemre van szükség) című tanulmányig, amely lehetővé tette a legtöbb modern MI alapját képező transzformátor architektúrát. A közelmúltban a Google közzétett egy Agent-to-Agent (A2A) nevű nyílt forráskódú protokollt az ügynökök közötti kommunikációhoz, hogy ezzel is bizonyítsa elkötelezettségét a nyitottság iránt.
„Az évek során kifejezetten úgy döntöttünk, hogy a stack minden rétegében nyitottak leszünk. Tudjuk, hogy ez azt jelenti, hogy a vállalatok teljes mértékben felhasználhatják a technológiánkat, és azzal versenytársat építhetnek a következő rétegben” - ismeri el deSouza. "Ez már évtizedek óta így van. Ezzel nincs problémánk.” A Google Cloud startupok iránti érdeklődése egy különösen érdekes pillanatban történik. Pár hete Amit Mehta szövetségi bíró árnyalt ítéletet hozott egy öt éve folyó keresési monopólium ügyben, megkísérelve korlátozni a Google dominanciáját anélkül, hogy gátolná mesterséges intelligencia terén támasztott ambícióit. Bár a Google elkerülte a Igazságügyi Minisztérium legszigorúbb büntetési javaslatait, beleértve a Chrome böngésző kényszerű elidegenítését, az ítélet hangsúlyozta a szabályozó hatóságok aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a vállalat keresési monopóliumát kihasználva uralja az MI-t. A kritikusok érthető módon attól tartanak, hogy a Google hatalmas keresési adatbázisa tisztességtelen előnyt biztosít az MI-rendszerek fejlesztésében, és hogy a vállalat ugyanazokat a monopóliumot biztosító taktikákat alkalmazhatja, amelyekkel keresési dominanciáját biztosította.
deSouza viszont inkább a pozitív eredményekre koncentrál. "Úgy gondolom, hogy lehetőségünk van megérteni néhány olyan súlyos betegséget, amelyeket ma még nem ismerünk elég jól” - mondja deSouza, és felvázol egy jövőképét, amelyben a Google Cloud segíti az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és az éghajlati technológiák kutatását. "Keményen fogunk dolgozni azért, hogy biztosítsuk, hogy úttörő szerepet töltünk be az ezt lehetővé tevő technológiák fejlesztésében.”
A kritikusokat nem lesz könnyű megnyugtatni, de le a kalappal a cég taktikája előtt. A Google Cloud azzal, hogy nyitott platformként pozícionálja magát, amely a következő generációs MI-vállalatokat támogatja, ahelyett, hogy ellenőrizné őket, azt mutathatja a szabályozóknak, hogy elősegíti a versenyt, ahelyett, hogy gátolná azt, miközben kapcsolatokat épít ki olyan startupokkal, amelyek segíthetnek a Google-nak, ha a szabályozók fokozzák a nyomást.
Az Nvidia és az OpenAI között nemrég bejelentett 100 milliárd dolláros partnerség átalakítja az MI-infrastruktúra tájat. A megállapodás szavazati joggal nem rendelkező részvényeket tartalmaz, amelyek hatalmas chipvásárlásokhoz és több mint 5 millió háztartás számára elegendő számítási teljesítményhez kapcsolódik, mélyítve ezzel a két legerősebb MI-szereplő közötti kapcsolatot. Eközben a Google Cloud teljesen más irányba halad. Míg az iparág legnagyobb szereplői egyre szorosabb partnerségeket kötnek (gondoljunk csak a mai AMD-OpenAI üzletre), a Google Cloud elszántan igyekszik megkaparintani a következő generációs MI-vállalatokat, mielőtt azok túl nagyokká válnának ahhoz, hogy megkörnyékezzék őket.
Francis deSouza, a vállalat operatív igazgatója több nézetben is szemtanúja volt az MI-forradalomnak. Az Illumina genomikai óriásvállalat korábbi vezérigazgatójaként látta, hogyan alakítja át a gépi tanulás a gyógyszerkutatás területét. A két éve alapított MI-startup, a Synth Labs társalapítójaként pedig az egyre erősebb modellek biztonsági kihívásaival küzdött. Januárban pedig csatlakozott a Google Cloud vezetőségéhez, ezzel hatalmas tétben fogad az MI második hullámára. Ez egy olyan történet, amelyet deSouza szeret számokkal illusztrálni. Kiemeli, hogy a 10 legnagyobb MI-laboratórium közül 9 a Google infrastruktúráját használja. Azt is elmondja, hogy szinte az összes generatív MI-unikornis a Google Cloudon fut, hogy a világ összes gen MI-startupjának 60%-a a Google-t választotta felhőszolgáltatójának, és hogy a vállalat 58 milliárd dollár bevételi kötelezettségvállalást kötött a következő két évre, ami több mint kétszerese a jelenlegi éves rátának.
De lényeg ismeretlen: arra a kérdésre, hogy a Google Cloud bevételeinek hány százaléka származik MI-vállalatoktól, azt válaszolja, hogy „az MI átalakítja a felhőpiacot, és a Google Cloud élen jár ebben, különösen a startupok esetében”.
Az Nvidia és az OpenAI közötti megállapodás jól példázza az MI-infrastruktúrát átható konszolidáció mértékét. A Microsoft eredeti 1 milliárd dolláros OpenAI-befektetése mára közel 14 milliárd dollárra nőtt. Az Amazon 8 milliárd dolláros befektetéssel győzte meg az Anthropic-ot, biztosítva a mélyreható hardveres testreszabást, amely lényegében az MI-képzést az Amazon infrastruktúrájához igazítja. Az Oracle is meglepetésszerű győztesként került ki a versenyből, 30 milliárd dolláros felhőmegállapodást kötött az OpenAI-jal, majd 2027-től kezdődően elképesztő, 300 milliárd dolláros ötéves kötelezettségvállalást biztosított magának.
Még a Meta is, annak ellenére, hogy saját infrastruktúrát épít, 10 milliárd dolláros szerződést kötött a Google Clouddal, miközben 600 milliárd dolláros amerikai infrastrukturális kiadást tervez 2028-ig. A Trump-kormány 500 milliárd dolláros „Stargate” projektje - amelyben a SoftBank, az OpenAI és az Oracle is részt vesz - újabb réteget ad ezekhez az egymásba fonódó partnerségekhez. Ezek a gigantikus üzletek fenyegetőnek tűnhetnek a Google számára, tekintve, hogy az OpenAI és az Nvidia máshol is szorosabbra fogják a partnereiket. Nagyon úgy tűnik, hogy a Google őrült nagy üzletekből marad ki.
De a vállalati óriás nem ül tétlenül. A Google Cloud olyan kisebb vállalatokat, mint a Loveable és a Windsurf - amelyeket deSouza „következő generációs vállalatoknak” nevez - „elsődleges számítástechnikai partnerekként” szerződtet, jelentős előzetes beruházások nélkül. Ez a megközelítés egyszerre tükrözi a lehetőségeket és a szükségszerűséget. Egy olyan piacon, ahol a vállalatok „nagyon rövid idő alatt startupokból több milliárd dolláros vállalatokká válhatnak”, ahogy deSouza fogalmaz, a jövőbeli egyszarvúak megszerzése még mielőtt azok kiforrottá válnának, értékesebbnek bizonyulhat, mint a mai óriásokért folytatott küzdelem.
A stratégia túlmutat az egyszerű ügyfélszerzésen. A Google 350 000 dollár értékű felhőalapú krediteket, technikai csapataikhoz való hozzáférést és piacra lépési támogatást kínál az MI-startupoknak. A Google Cloud emellett olyan „kompromisszummentes” MI-stacket is biztosít – a chipektől a modellekig és az alkalmazásokig -, amelyet deSouza „nyitott szellemiségűnek” nevez, és amely minden rétegben választási lehetőséget biztosít az ügyfeleknek. "A vállalatok imádják, hogy hozzáférhetnek az MI-stackünkhöz, és hogy kapcsolatba léphetnek a csapatainkkal, hogy megértsék, merre tart a technológiáink” - mondja deSouza. "Azt is imádják, hogy hozzáférhetnek a gépeinkhez.”
A Google infrastruktúra-stratégiája a közelmúltban még ambiciózusabbá vált, miután jelentések napvilágra hozták a vállalat háttérmunkáját, amelynek célja az MI chipek üzletágának bővítése. A Google most először kötött megállapodásokat tensor processzorok (TPU-k) más felhőszolgáltatók adatközpontjaiba való elhelyezéséről, többek között a londoni Fluidstackkel, amelynek keretében akár 3,2 milliárd dolláros pénzügyi támogatást nyújt egy New York-i létesítményhez.
Az MI-vállalatokkal való közvetlen versenyben való részvétel és egyidejűleg az infrastruktúra biztosítása másoknak finom egyensúlyérzéket igényel. A Google Cloud TPU chipeket biztosít az OpenAI számára, és a Vertex AI platformján keresztül tárolja az Anthropic Claude modelljét, még akkor is, ha a saját Gemini modelljei mindkettővel közvetlenül versenyeznek. (A Google Cloud anyavállalata, az Alphabet, az Anthropic 14%-os részesedésével is rendelkezik.) A Google megpróbálja Svájc szerepét betölteni, miközben saját céljait is előmozdítja, és rengeteg gyakorlata van ebben. Ez a megközelítés a Google nyílt forráskódú hozzájárulásain alapul, a Kubernetestől kezdve az alapvető „Attention is All You Need” (Csak a figyelemre van szükség) című tanulmányig, amely lehetővé tette a legtöbb modern MI alapját képező transzformátor architektúrát. A közelmúltban a Google közzétett egy Agent-to-Agent (A2A) nevű nyílt forráskódú protokollt az ügynökök közötti kommunikációhoz, hogy ezzel is bizonyítsa elkötelezettségét a nyitottság iránt.
„Az évek során kifejezetten úgy döntöttünk, hogy a stack minden rétegében nyitottak leszünk. Tudjuk, hogy ez azt jelenti, hogy a vállalatok teljes mértékben felhasználhatják a technológiánkat, és azzal versenytársat építhetnek a következő rétegben” - ismeri el deSouza. "Ez már évtizedek óta így van. Ezzel nincs problémánk.” A Google Cloud startupok iránti érdeklődése egy különösen érdekes pillanatban történik. Pár hete Amit Mehta szövetségi bíró árnyalt ítéletet hozott egy öt éve folyó keresési monopólium ügyben, megkísérelve korlátozni a Google dominanciáját anélkül, hogy gátolná mesterséges intelligencia terén támasztott ambícióit. Bár a Google elkerülte a Igazságügyi Minisztérium legszigorúbb büntetési javaslatait, beleértve a Chrome böngésző kényszerű elidegenítését, az ítélet hangsúlyozta a szabályozó hatóságok aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy a vállalat keresési monopóliumát kihasználva uralja az MI-t. A kritikusok érthető módon attól tartanak, hogy a Google hatalmas keresési adatbázisa tisztességtelen előnyt biztosít az MI-rendszerek fejlesztésében, és hogy a vállalat ugyanazokat a monopóliumot biztosító taktikákat alkalmazhatja, amelyekkel keresési dominanciáját biztosította.
deSouza viszont inkább a pozitív eredményekre koncentrál. "Úgy gondolom, hogy lehetőségünk van megérteni néhány olyan súlyos betegséget, amelyeket ma még nem ismerünk elég jól” - mondja deSouza, és felvázol egy jövőképét, amelyben a Google Cloud segíti az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és az éghajlati technológiák kutatását. "Keményen fogunk dolgozni azért, hogy biztosítsuk, hogy úttörő szerepet töltünk be az ezt lehetővé tevő technológiák fejlesztésében.”
A kritikusokat nem lesz könnyű megnyugtatni, de le a kalappal a cég taktikája előtt. A Google Cloud azzal, hogy nyitott platformként pozícionálja magát, amely a következő generációs MI-vállalatokat támogatja, ahelyett, hogy ellenőrizné őket, azt mutathatja a szabályozóknak, hogy elősegíti a versenyt, ahelyett, hogy gátolná azt, miközben kapcsolatokat épít ki olyan startupokkal, amelyek segíthetnek a Google-nak, ha a szabályozók fokozzák a nyomást.