SG.hu
Malajzia fékezi az adatközpontok növekedését, mert már nincs elég víz és áram
Malajzia az adatközpontok egyik fellegvára, de fékezni kénytelen azok terjeszkedésének ütemét. A döntés iparági szakértők és elemzők szerint megnehezíti Kína törekvéseit, hogy hozzáférjen a mesterséges intelligencia képességeinek fejlesztéséhez elengedhetetlenül szükséges nagy teljesítményű chipekhez.
A délkelet-ázsiai ország az elmúlt években vonzotta az olyan amerikai technológiai óriások adatközponti beruházásait, mint a Microsoft, az Amazon, a Google és kínai társaik, a Tencent, a Huawei és az Alibaba, amit az olcsó telek- és villamosenergia-költségek, valamint a helyi mesterséges intelligencia iránti erős kereslet kilátásai ösztönöztek. A DC Byte adatközponti tanácsadó cég adatai szerint a délkelet-ázsiai öt fő piacon épülő adatközpontok kapacitásának több mint kétharmada Malajziában található. A drágább Szingapúrból áttérő cégek több adatközpontot hoztak létre a szomszédos malajziai Johor államban. Az adatközpontok fellendülése azonban lassulni kezdett, mivel Malajzia az áramhálózat kapacitásának és a vízkészletek korlátaival küzd, valamint Washington nyomásával, hogy ne engedje a kínai vállalatoknak, hogy a régiót hátsó ajtóként használják az exportkorlátozás alá tartozó, amerikai gyártmányú mesterséges intelligencia chipekhez való hozzáféréshez.
Malajzia Kína legnagyobb kereskedelmi partnere Délkelet-Ázsiában. A helyi kormány júliusban bejelentette, hogy engedélyt követel minden amerikai gyártmányú nagy teljesítményű chip, például az Nvidia által gyártott chipek exportjára, átrakodására és tranzitjára. Az amerikai chipek helyettesítésére szolgáló kínai gyártmányú chipek még mindig nem felelnek meg a legmodernebb kínai mesterséges intelligencia modellek és alkalmazások tréningezésére és működtetéséhez. Az új korlátozások szabályozási mozgásteret hagynak a kínai adatközpontoknak az amerikai chipek belföldi felhasználásra történő importjára. A szakértők szerint azonban ezeknek a projekteknek a vizsgálata biztosan fokozódni fog, mivel Malajzia megpróbálja véglegesíteni a kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Kínán kívüli adatközpontok mesterséges intelligencia chipeket vásárolhatnak mesterséges intelligencia modellek kiképzésére Kínában, többek között katonai célokra is – mondta Collmann Griffin, a Miller & Chevalier ügyvédi iroda ügyvédje, aki korábban az amerikai kormány szankciós politikai tanácsadója volt. Kína külföldi terjeszkedése nem sokkal azután kezdődött, hogy 2021-ben közzétette a kínai adatközpont-üzemeltetők számára szóló hároméves cselekvési tervét, amelyben felszólította a vállalatokat, hogy terjeszkedjenek külföldön, különösen azokban az országokban, amelyek aláírták Hszi Csin-ping zászlóshajója, az új kínai Selyemút, azaz a Belt and Road Initiative külföldi fejlesztési kezdeményezést, amelynek Malajzia is része.
Hszi áprilisi malajziai látogatásának végén a két ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben megerősítették az „adatkapcsolatok”, az 5G-infrastruktúra és a mesterséges intelligencia terén való együttműködés fokozását, rámutatva a Kína malajziai adatközponti kapacitásbővítését alátámasztó növekvő politikai lendületre. A GDS Holdings, Kína egyik legnagyobb adatközpont-üzemeltetője két évvel ezelőtt kezdte meg egy hiperméretű adatközpont-campus üzemeltetését Johorban,. A hatalmas projekt, amely még mindig bővítés alatt áll. De mivel az Egyesült Államok korlátozza Kína mesterséges intelligencia képességeit, a GDS fokozatosan csökkentette részesedését a szingapúri székhelyű leányvállalatában, amely a külföldi adatközpontjait irányította, és januárban leválasztotta azt egy DayOne nevű független entitásba.
Lee Ting Han, Johor állam adatközpont-fejlesztési koordinációs alelnöke szerint a kínai cégek „rebrandingje” valószínűleg ügyfélkörük diverzifikálását célozza, „mert nagyon jól tudják, mi történik, a kereskedelmi feszültségek tartósak”. A DayOne első adatközpontjának júliusban történt szingapúri alapkőletételén Jamie Khoo vezérigazgató elmondta, hogy a vállalatnak mindig is szándékában állt leválasztani üzleti tevékenységét a kínai anyavállalatról, mivel a két cég különböző szabályozási rendszerek alatt működik. Szingapúrban 2022 januárjáig hároméves moratórium volt érvényben az új adatközpontok építésére az energia- és vízhiány miatt, majd tavaly bejelentették, hogy „a közeljövőben” mindössze 300 megawatt (MW) adatközponti kapacitást fognak felszabadítani. 2024 decemberében Johorban 12 adatközpont volt, amelyek együttes becsült kapacitása 369,9 MW volt, és további 28-at terveztek a jövőbeni fejlesztésekhez, ami becsült kapacitásában 898,7 MW-ot jelent.
Johor Malajzia vezető adatközponti befektetési központjává vált, 42 darab, 164,45 milliárd ringgit (39 milliárd dollár) értékű projektjével, amelyek 2025 második negyedévében kerültek jóváhagyásra, és az ország működő IT-kapacitásának 78,6%-át teszik ki – jelentette be a állam miniszterelnöke a múlt hónapban. Szingapúrhoz való közelsége miatt Johor előnyös helyzetben van, mivel alacsonyabb késleltetésű kapcsolatokkal rendelkezik a városállam többi adatközpontjához. Johor azonban elkezdett fékezni, és tavaly létrehozott egy adatközponti projektekkel foglalkozó vizsgálóbizottságot, amely 2024 végéig a kérelmek mintegy 30%-át elutasította, mert azok nem bizonyították a víz- és energiafelhasználás terén a fenntartható gyakorlatot – mondta Lee. Hozzátette, hogy a kérelmezők egyre jobban megismerik a folyamatot, ezért a jóváhagyási arány emelkedett.
Vivian Wong, a DC Byte vezető elemzője szerint a délkelet-ázsiai országok, például Malajzia, földrajzi közelségük, viszonylag alacsonyabb politikai feszültségük és növekvő digitális infrastruktúra-igényük miatt vonzó piacok a kínai adatközpontok terjeszkedése számára. "Mivel azonban Délkelet-Ázsia egyre nagyobb ellenőrzésnek és vámoknak van kitéve, ez potenciálisan kevesebb sikert hozhat, mint a korábbi években, különösen azokon a piacokon, amelyekről ismert, hogy kínai támogatású tevékenységeket folytatnak, és amelyek a Trump-kormányzat célpontjai is” - mondta.
A délkelet-ázsiai ország az elmúlt években vonzotta az olyan amerikai technológiai óriások adatközponti beruházásait, mint a Microsoft, az Amazon, a Google és kínai társaik, a Tencent, a Huawei és az Alibaba, amit az olcsó telek- és villamosenergia-költségek, valamint a helyi mesterséges intelligencia iránti erős kereslet kilátásai ösztönöztek. A DC Byte adatközponti tanácsadó cég adatai szerint a délkelet-ázsiai öt fő piacon épülő adatközpontok kapacitásának több mint kétharmada Malajziában található. A drágább Szingapúrból áttérő cégek több adatközpontot hoztak létre a szomszédos malajziai Johor államban. Az adatközpontok fellendülése azonban lassulni kezdett, mivel Malajzia az áramhálózat kapacitásának és a vízkészletek korlátaival küzd, valamint Washington nyomásával, hogy ne engedje a kínai vállalatoknak, hogy a régiót hátsó ajtóként használják az exportkorlátozás alá tartozó, amerikai gyártmányú mesterséges intelligencia chipekhez való hozzáféréshez.
Malajzia Kína legnagyobb kereskedelmi partnere Délkelet-Ázsiában. A helyi kormány júliusban bejelentette, hogy engedélyt követel minden amerikai gyártmányú nagy teljesítményű chip, például az Nvidia által gyártott chipek exportjára, átrakodására és tranzitjára. Az amerikai chipek helyettesítésére szolgáló kínai gyártmányú chipek még mindig nem felelnek meg a legmodernebb kínai mesterséges intelligencia modellek és alkalmazások tréningezésére és működtetéséhez. Az új korlátozások szabályozási mozgásteret hagynak a kínai adatközpontoknak az amerikai chipek belföldi felhasználásra történő importjára. A szakértők szerint azonban ezeknek a projekteknek a vizsgálata biztosan fokozódni fog, mivel Malajzia megpróbálja véglegesíteni a kereskedelmi megállapodást az Egyesült Államokkal.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Kínán kívüli adatközpontok mesterséges intelligencia chipeket vásárolhatnak mesterséges intelligencia modellek kiképzésére Kínában, többek között katonai célokra is – mondta Collmann Griffin, a Miller & Chevalier ügyvédi iroda ügyvédje, aki korábban az amerikai kormány szankciós politikai tanácsadója volt. Kína külföldi terjeszkedése nem sokkal azután kezdődött, hogy 2021-ben közzétette a kínai adatközpont-üzemeltetők számára szóló hároméves cselekvési tervét, amelyben felszólította a vállalatokat, hogy terjeszkedjenek külföldön, különösen azokban az országokban, amelyek aláírták Hszi Csin-ping zászlóshajója, az új kínai Selyemút, azaz a Belt and Road Initiative külföldi fejlesztési kezdeményezést, amelynek Malajzia is része.
Hszi áprilisi malajziai látogatásának végén a két ország közös nyilatkozatot adott ki, amelyben megerősítették az „adatkapcsolatok”, az 5G-infrastruktúra és a mesterséges intelligencia terén való együttműködés fokozását, rámutatva a Kína malajziai adatközponti kapacitásbővítését alátámasztó növekvő politikai lendületre. A GDS Holdings, Kína egyik legnagyobb adatközpont-üzemeltetője két évvel ezelőtt kezdte meg egy hiperméretű adatközpont-campus üzemeltetését Johorban,. A hatalmas projekt, amely még mindig bővítés alatt áll. De mivel az Egyesült Államok korlátozza Kína mesterséges intelligencia képességeit, a GDS fokozatosan csökkentette részesedését a szingapúri székhelyű leányvállalatában, amely a külföldi adatközpontjait irányította, és januárban leválasztotta azt egy DayOne nevű független entitásba.
Lee Ting Han, Johor állam adatközpont-fejlesztési koordinációs alelnöke szerint a kínai cégek „rebrandingje” valószínűleg ügyfélkörük diverzifikálását célozza, „mert nagyon jól tudják, mi történik, a kereskedelmi feszültségek tartósak”. A DayOne első adatközpontjának júliusban történt szingapúri alapkőletételén Jamie Khoo vezérigazgató elmondta, hogy a vállalatnak mindig is szándékában állt leválasztani üzleti tevékenységét a kínai anyavállalatról, mivel a két cég különböző szabályozási rendszerek alatt működik. Szingapúrban 2022 januárjáig hároméves moratórium volt érvényben az új adatközpontok építésére az energia- és vízhiány miatt, majd tavaly bejelentették, hogy „a közeljövőben” mindössze 300 megawatt (MW) adatközponti kapacitást fognak felszabadítani. 2024 decemberében Johorban 12 adatközpont volt, amelyek együttes becsült kapacitása 369,9 MW volt, és további 28-at terveztek a jövőbeni fejlesztésekhez, ami becsült kapacitásában 898,7 MW-ot jelent.
Johor Malajzia vezető adatközponti befektetési központjává vált, 42 darab, 164,45 milliárd ringgit (39 milliárd dollár) értékű projektjével, amelyek 2025 második negyedévében kerültek jóváhagyásra, és az ország működő IT-kapacitásának 78,6%-át teszik ki – jelentette be a állam miniszterelnöke a múlt hónapban. Szingapúrhoz való közelsége miatt Johor előnyös helyzetben van, mivel alacsonyabb késleltetésű kapcsolatokkal rendelkezik a városállam többi adatközpontjához. Johor azonban elkezdett fékezni, és tavaly létrehozott egy adatközponti projektekkel foglalkozó vizsgálóbizottságot, amely 2024 végéig a kérelmek mintegy 30%-át elutasította, mert azok nem bizonyították a víz- és energiafelhasználás terén a fenntartható gyakorlatot – mondta Lee. Hozzátette, hogy a kérelmezők egyre jobban megismerik a folyamatot, ezért a jóváhagyási arány emelkedett.
Vivian Wong, a DC Byte vezető elemzője szerint a délkelet-ázsiai országok, például Malajzia, földrajzi közelségük, viszonylag alacsonyabb politikai feszültségük és növekvő digitális infrastruktúra-igényük miatt vonzó piacok a kínai adatközpontok terjeszkedése számára. "Mivel azonban Délkelet-Ázsia egyre nagyobb ellenőrzésnek és vámoknak van kitéve, ez potenciálisan kevesebb sikert hozhat, mint a korábbi években, különösen azokon a piacokon, amelyekről ismert, hogy kínai támogatású tevékenységeket folytatnak, és amelyek a Trump-kormányzat célpontjai is” - mondta.