SG.hu

Laboratóriumban termesztett húsok kerülnek forgalomba az Egyesült Királyságban - kutyák számára

Kutya finomság készült laboratóriumban termesztett húsból az Egyesült Királyságban. A kutyáknak szánt csirkét egyetlen tojásból vett sejtmintából tenyésztették ki - állítja a gyártó, a Meatly.

Egy laboratóriumban termesztett húsból készült kutyacsemege került forgalomba a Pets at Home áruházban, ami a kiskereskedő állítása szerint világújdonság. A Chick Bites növényi alapanyagokból és tenyésztett húsból készül, amelyet sejtek növesztésével állítanak elő, és amelyhez nem szükséges állatok felnevelése vagy levágása. A gyártó, a Meatly szerint a csirkét egyetlen csirketojásból vett sejtmintából állították elő, amelyből annyi tenyésztett húst lehet előállítani, hogy „örökké” lehetne etetni a háziállatokat. Állításuk szerint a hús „ugyanolyan ízletes és tápláló, mint a hagyományos csirkemell”, és tartalmazza a háziállatok egészségéhez szükséges aminosavakat, zsírsavakat, ásványi anyagokat és vitaminokat.

Júliusban az Egyesült Királyság lett az első európai ország, amely engedélyezte a kedvtelésből tartott állatok eledelében felhasználható tenyésztett hús előállítását, miután a Meatly által előállított csirkehúst a Környezetvédelmi, Élelmiszerügyi és Vidékügyi Minisztérium (Defra) és az Állat- és Növényegészségügyi Ügynökség jóváhagyta. A Pets at Home szerint ők a világon az első olyan vállalat, amely tenyésztett húst árul állateledelként. A Chick Bites korlátozott mennyiségben került forgalomba a nyugat-londoni Brentfordban található Pets at Home üzletben.


A Meatly szerint a rágcsálnivaló tápláló, egészséges és fenntartható alternatívája a hagyományos kutyakajáknak. A cég a következő három-öt évben tervezi, hogy forrásokat gyűjt a termelés bővítéséhez és csirkéjének szélesebb körben történő elérhetővé tételéhez, valamint további együttműködéseket tervez a növényi alapanyagokat biztosító The Pack és a Pets at Home cégekkel. A Meatly alapító vezérigazgatója, Owen Ensor elmondta: „Két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy ennek bonyolultsága a Holdra szállással egyenlő, de most megvalósítottuk. Ez egy óriási lépés előre, az egészséges, fenntartható és a bolygónkhoz és más állatokhoz kíméletes húsok piaca felé.”

A Pets at Home operatív igazgatója, Anja Madsen elmondta: „Ez az innováció képes jelentősen csökkenteni a kedvtelésből tartott állatok eledelének környezeti hatását, és az iparágban is változást hozhat. A termesztett hús ízletes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású és egészséges fehérjeforrást kínál, amely képes lehet arra, hogy a tenyésztett állatokat kiszorítsa a kedvtelésből tartott állatok étrendjéből.”

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • manypet #28
    Egy ismerősömnek meg olyan macskája született, amelyik vak volt.
    Tehát mire akarsz ezzel kilyukadni?
  • Tetsuo #27
    Nyilván ez nem egy normális állapot. Most akkor?
  • cateran #26
    Nem tolem tudod, de a haverom kutyaja nem tudja megemeszteni az allati feherjet...(Boxer) Magyaran nem kap(hat) hust...Most akkor?
  • manypet #25
    1. Mit értünk szociális élet alatt?
    2. Mit értünk jó (jobb) szociális élet alatt?
    3. Milyen mértékben befolyásolja az érelmeszesedést a szociális élet? (És milyen mértékben teszi ezt a táplálkozás?)
    Utoljára szerkesztette: manypet, 2025.02.18. 00:09:44
  • dyra #24
    Ezek összetett dolgok és nem lehet csak egy dologra azt mondani, hogy azért mert sok halat esznek. A szociális életük is mérföldekkel jobb. Annak pedig nem sok köze van a táplálkozáshoz.
    Utoljára szerkesztette: dyra, 2025.02.17. 09:25:09
  • manypet #23
    "hanem ahogy ezt a mai húshoz jutás kezeljük"
    Teljesen egyetértek.
  • ximix #22
    #17 manypet
    Na igen amimkor écsanya megkérdezte, hogy a maradék kutya kajával mi csináljon, mondom adja a tyúkoknak, elcsodálkozott, de mondtam több mint a fele gabona és növényi származék, bajuk biztos nem lesz tőle.
    A kutya meg úgy volt vele, hogy amikor volt friss farhát nem nagyon érdekelték a bármiféle tápok, konzervek, szalámik csak a legyek döngtek körülütők.

    Anno, láttam valami északi népeket akik ép szarvasra vadásztak ott a se fa, se fű világában, amikor sikerült elejteni egyet ott helyben felnyitották és a friss nyers májat a szarvas gyomrában lévő zuzmópépbe (ott csak az terem) mártogatva falatoztak, majd a szarvas tetemére köveket hordtak a ragadozók miatt, és majd később elmentek érte.

    Ez olyasmi, mint a ragadozóknál is van, egy bagoly nem fog a fűben magvak után kutatni és növényeket csipegetni, hanem pl. az egérben van benne minden vitamin és növényi rész ami kel.

    Szerintem az ember problémája összetett, több tényezős, egyszer a "fejlődés" miatt nagyon kényelmes levenni a polcról a húst vagy a húskészítményeket, akár minden nap, majd elfogyasztani jó esetben, de itt kezdődik egy második probléma a pazarlás, sok készítmény megy a szemétbe, ha az embernek magának kéne elvágni a hőn szerettet pecsenye torkát rögtön kevesebb volna a "minden nap húst eszünk" és a "ez most nem kell dobd ki".
    Tehát szerintem nem azzal van a gond, hogy húst eszik valaki, hanem ahogy ezt a mai húshoz jutás kezeljük.

  • nlght #21
    "Ugyanis az érszűkület már kialakult, ergo visszacsinálni nem lehet. Tudod, az omega-3 az megelőzi, nem meggyógyítja!"

    Vissza lehet csinálni. Heti 1-2 böjtnapot kell tartani, amikor csak vizet iszol, ez beindítja a belső karbantartást. A nem böjt napokon is egészségesen kell étkezni.
    Natto-t vagy nattokináz enzimet kell fogyasztani minden nap 2-szer, mert ez az enzim 4-szer hatékonyabban bontja le a fibrineket, mint a máj által termelhető plazmin.
  • Armagedown #20
    Ha valaki az úgynevezezett fenntarthatóságot szeretné, az inkább ne tartson egy teljesen haszontalan állatot.
  • manypet #19
    Betegeket vizsgáltak. Remek! Kár, hogy a halolaj nem gyógyítja a szív- és érrendszeri betegségeket. Ugyanis az érszűkület már kialakult, ergo visszacsinálni nem lehet. Tudod, az omega-3 az megelőzi, nem meggyógyítja! Rohadt nagy a különbség. Így a tanulmányod szart sem ér. Azt kellett volna vizsgálni, hogy olyan emberek, akik gyerekkorul óta ahalat esznek, meg akik nem, őközöttük mekkora arányban vannak ilyen problémák. És lám, mit látunk? Hát azt, hogy azok a nemzetek, akik azonos életszínvonalon élnek és hasonló táplálékot fogyasztanak, de az egyik eszik sok halat, az egészségesebb.
    Pl. az olaszok ugyanúgy sok alkoholt isznak, mint a magyarok, keveset mozognak, és temérdek lisztből készült ételt esznek (tészták, pizzák, stb.,). Mégis sokkal kevesebb a szív- és érrendszeri problémájuk, mint nekünk. Miért? mert sok halat is esznek. Szóval nem már beteg embereket kellene vizsgálni, hogy javít-e az állapotukon az omega-3 meg a halolaj. Mert az erős csúsztatás.