SG.hu

Klímaváltozási kockázattá váltak a szerverparkok

A kormányok világszerte fokozzák az adatközpontok építésének ellenőrzését, mivel attól tartanak, hogy a hatalmas energiafelhasználásuk túlzott nyomást gyakorol a nemzeti éghajlati célokra és a villamosenergia-hálózatokra. Írország, Németország, Szingapúr és Kína, valamint egy amerikai megye és Amszterdam városa is korlátozásokat vezetett be az új adatközpontokra vonatkozóan, hogy megfeleljenek a szigorú környezetvédelmi követelményeknek.

Az új projekteket fenyegető veszély Írországban a legnagyobb, mert az ország a felhőalapú számítástechnikai vállalatok - például a Google és a Microsoft által épített szerverfarmok - egyik legkedveltebb helyszíne. A szigeten alacsony az adókulcs, és könnyen hozzáférhetők a nagy kapacitású tenger alatti kábelek, amelyeken keresztül a globális internetforgalom jórésze bonyolódik. Most kezdi éreztetni a hatását az ország energia- és vízügyi szabályozó hatóságának 2021-ben hozott döntése, amely az elektromos hálózatra kötéseket szabályozza: a Vantage, az EdgeConneX és az Equinix adatközpont-üzemeltetők új dublini projektjeire vonatkozó engedélyeket tavaly elutasították a helyi hatóságok. A helyzet az országban kírivó: a Nemzetközi Energiaügynökség múlt havi előrejelzése szerint az írországi adatközpontok 2026-ban a nemzeti villamosenergia-szükséglet 32 százalékát fogják kitenni.

Az adatközpontok - a milliók adatainak online tárolására szolgáló szervereket tároló hatalmas létesítmények - környezeti hatása világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Németország és az amerikai Virginia államban található Loudoun megye a közelmúltban olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek korlátozzák az adatközpontok engedélyezését a lakott területeken, vagy előírják, hogy megújuló energiát szolgáltassanak a hálózatba és újrahasznosítsák a hulladékhőt. A Barclays elemzői arra figyelmeztetnek, hogy a kormányok még nem vették figyelembe a növekvő internethasználat villamosenergia-hálózatra gyakorolt hatásait, és az elkövetkező években máshol is hasonló "súlyosságú és gyakoriságú" korlátozások várhatóak.

Ez nyomást gyakorolhat az adatközpontok és felhőszolgáltatók 220 milliárd dolláros üzletágára, amely az Industry ARC piackutató csoport szerint az évtized végére várhatóan 418 milliárd dollárra nő, mivel a globális adatigény megugrik. A Dell'Oro piackutató csoport eközben úgy becsüli, hogy az adatközpontokra fordított globális tőkekiadások 2027-ben meghaladják az 500 milliárd dollárt. Az IEA szerint az adatközpontok energiafelhasználása az Egyesült Államokban és Kínában is gyorsan növekszik - előbbiben a világ 8000 adatközpontjának egyharmada, utóbbiban pedig tizede található. "Világszerte sok olyan energiahálózat van, amely nem képes kezelni ezeket a terheket." - nyilatkozta a Barclays szakértője, aki szerint könnyű mondani, de nehéz zöldnek lenni. Hozzátette, hogy a jövőben "az adatközpontok üzemeltetőinek és a technológiai vállalatoknak aktívabb szerepet kell játszaniuk az energiapiacon", például több megújuló energia előállításával és energiahatékonysági intézkedéseken való munkával.


A Microsoft, a Google és az Amazon, a világ legnagyobb adatközpont-komplexumai mögött álló cégek a fenntarthatósági célok elérése érdekében a szél- és napenergiába fektetnek be, de más energiaforrások felé is kacsingatnak. A Microsoft tavaly közölte, hogy nukleáris energiát vásárolna egyik virginiai adatközpontja energiaszükségletének akár 35 százalékának fedezésére, amikor a szél- és napenergia nem áll rendelkezésre. Az adatközpontok tartalékgenerátorainak energiaellátását jellemzően dízelüzemanyaggal oldják meg, és ennek helyettesítése szintén kihívást jelent. Az Amazon azt tervezi, hogy az összes európai adatközpontjában - először Írországban és Svédországban - fáradt olajból előállított bioüzemanyagra áll át a tartalékgenerátorok működtetéséhez.

Az IEA múlt havi jelentése szerint 2022 és 2026 között az adatközpontok, a kriptovaluták és a mesterséges intelligencia térnyerése globálisan megduplázhatja a villamosenergia-fogyasztást. A Morgan Stanley elemzői arra számítanak, hogy a 2022-es számok alapján a generatív mesterséges intelligencia 2027-ben a globális adatközpontok áramigényének több mint háromnegyedét teszi ki. Eközben az adatközpont-üzemeltetőkre nagy nyomás nehezedik, hogy megmutassák a szabályozó hatóságoknak, hogy nem csak a kínálatot teszik zöldebbé, hanem az energiaigényt is mérséklik.


Londonban 2022-ben észlelték, hogy az üvegszálas kábelek közelében lévő adatközpontok növekedése nyomást gyakorol az otthonok számára rendelkezésre álló villamos energiára. Adatközpontokkal foglalkozó munkacsoportot hoztak létre az energiaügyi és tervezési válaszok fővárosi koordinálására, mert az adatközpontok további vonzása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a brit főváros "globális technológiai központ maradjon és bővüljön, valamint a feltörekvő technológiák és a mesterséges intelligencia elfogadásához" - mondta Theo Blackwell, aki a londoni polgármesternek dolgozik, mint a város digitális vezetője. Ennek ellenére "a tervezőket aggasztják a várostervezési kérdések, az, hogy az adatközpont hogyan illeszkedik a településbe és az externáliák, például az energiafogyasztás".

A Google kísérleti jelleggel csökkenteni fogja az adatközpontjai energiafelhasználását Oregonban, Nebraskában és az Egyesült Államok délkeleti részén, amikor az általuk használt villamosenergia-hálózatok kapacitáskorlátozásokkal szembesülnek, többek között a hőhullámok és a téli viharok idején. Ilyen például a nem sürgős számítástechnikai feladatok - például a Translate fordítóprogram szókincsének frissítése - elhalasztása, vagy átadása más helyszíneken lévő adatközpontoknak.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • t_robert #1
    Azért a dolog nem teljesen fekete-fehér. Távolról se igaz, hogy egy szerverfarm=klima változás. Ott a dolog másik oldala. teljesítmény arányosan mennyi energiát igényelne, ha a cégnél kell üzemeltetni szervereket. vagy ott van valami féle elektronikus űgyintézés. Például ki kell fizetni egy csekket. Nem léteznek elektronikus megoldások. erre fognom kéne a papír alapú csekket és mondjuk 10 km-t elautózni egy postára...... Mekkora az energia igénye fajlagosan egy banki elektronikus tranzakciónak ahhoz képest ha más módon végzem el. Vagy ott a home office. otthonról dolgozom vagy naponta be kell járnom 15 km-t oda vissza a munkahelyre, ahol irodát kell fűteni energiát kell felhasználni. stb. Aztán persze az is kérdés, hogy a digitálisan végzett tevékenységek melyik része fontos egyáltalán és értelmes. Mondjuk megtekinteni 1784 darab kiscicás videót nem feltétlenül. Persze ott a vásárlás. jobb, ha elmegyek valahová személyes, időt pénzt és energiát rááldozva vagy egy netes webáruházból rendelek????? Vagy ott van magának az információhoz jutás kérdése. Én még akkoriban voltam gyerek. mikor távolban se volt internet és akármi. Mondjuk kellett volna valamihez információ. Ja volt néhány lexikon otthon lehetőleg 30 éves információval. Na ha abban nem volt információ max el lehetet menni egy könyvtárba rászánva pár órát hátha talál valamit az ember. ami hasznos. A dolog természetesen szinte kivitelezhetetlen volt. Nem lehetett naponta egy tucatszor könyvtárba rohanni Nyitva se volt a könyvtár és meg se érte a ráfordított erőfeszítést és energiát. így 100 esetből 99-szer feladta az ember a gondolatot. Hamvába hullt minden. De igaz a dolog a szórakozásra és a kulturára. gyerekkoromba ha filmet akart látni az ember a 1,5 TV adó mellett.. akkor elment moziba. Ma megnézek szinte mindent streamingen. Eszembe jut, hogy megnézem és 2 perc múlva már nézem. Gyakorlatilag akárhol akármikor. Ezekhez a digitális lehetőségekhez persze szerverek és szerverfarmok szükségesek. Persze kérdés, ha mindent analóg módon végeznénk és intéznénk, mint 40 éve az mennyi környezeti terhelést és energia felhasználást okozna?????
    Utoljára szerkesztette: t_robert, 2024.02.13. 12:12:18