Ötvös Tibor
Kötelező élmény lett az Avatar: A víz útja
James Cameron új filmje az Év szenzációjának indult és részben be is váltotta az ígéreteket. Sajnos azonban vannak negatívumok is.
Tizenhárom évvel ezelőtt James Cameron ismét megmutatta, hogy mekkora rocksztár. Az Avatar első része szó szerint berobbant a mozikba és maga mögé utasított mindent, amit addig láthattunk. A digitális effektek újraírtak mindent, amit a CGI-ról addig tudhattunk - vagy tudni véltünk. Az Avatar hivatkozási alap lett (szigorúan a látványról beszélve) és éppen ezért voltak hatalmas elvárások A víz útjával kapcsolatban is.
Tegyük a kezünkre a szívünket, bújjon ki mindenki a fan-boy pulcsijából és valljuk be, hogy az Avatar története messze nem hozott újdonságot a filmek világába. A látvány azonban simán elvitte a hátán ezt a sokak által Pocahontas-koppintásnak nevezett sztorit. És persze az eltelt 13 évben kaptunk látványos filmeket is, így azt várhattuk, hogy a tökéletes CGI mellett most már a történet is lép egy szintet (mint az történt például a Terminator 2-nél).
Jake Sully és Neytiri élik nyugodt hétköznapjaikat Pandorán, családjuk társaságában. A családban a saját gyermekeiken felül egy örökbefogadott ember is helyet kapott, akit valóban sajátjukként nevelnek. Az idill évek óta tart, de 20 perccel a film kezdete után véget is ér, méghozzá egy olyan látványos jelenetsorral, mely ismét hivatkozási alapot szolgáltat majd a filmeseknek. Az emberek visszatértek, de tanulva a korábbi hibájukból, ezúttal már hadsereggel. Élükön pedig, az első részben megismert Miles Quaritch, aki sokkal de sokkal gonoszabb mint az előző kaland során. Jake pedig a legnagyobb áruló, akit valaha is látott, így bosszúhadjárata nem ismer határokat.
Kezdjük azzal, ami miatt az Avatar: A víz útja is hivatkozási alapnak számít majd a jövőben: az ilyen filmekre találták ki a mozit! A 3D itt nem extra, hanem a film szerves része. Ezt a filmet nem érdemes sima vetítésen nézni, egész egyszerűen látszik, hogy az IMAX vásznaira tervezték minden egyes pillanatát. A vizes környezet ráadásul nagyon passzol az egészbe, új utat nyitva meg ezzel az áll-leejtés előtt. Cameron pedig használja is az effekteket; látszik minden egyes filmre költött dollár. A látvány ismét gigászi, tökéletes és új etalon, főleg a képregény-filmek számára. Egy Black Adam vagy akár a Bosszúállók még a lábnyomát se csókolhatja meg Cameron művének.
És most jöjjön a feketeleves. A víz útja története ismét gyenge lett. A bosszú, mint vezérlőelem egyszerűen nem bírja el az eposzi hosszúságú, 192 perces játékidőt. És maga a forgatókönyv sem tartja nagyon feszesen a gyeplőt. Nem számoltam, de érzésre biztosan van legalább háromnegyed óra National Geographic a filmben, mely simán kimaradhatott volna. Cameron azonban ismét beleszerelmesedett a saját elképzeléseibe és persze ki a fene szólna rá Hollywood legnagyobb mágusára? Pedig nem ártott volna egy keményebb kontroll felette és egy tökös vágó, aki jelzi számára, hogy ezek a jelenetek jók lesznek extrának az otthoni kiadásokba. De sajnos nem, így szájbarágós jeleneteket kapunk a család és a természet fontosságáról és hasonlók.
A karakterek közül talán a Tarzan-koppintásnak is tekinthető embergyermek az, aki a leginkább kilóg a sorból. Egész egyszerűen idegesítő és nagyon nehéz mit kezdeni a jelenlétével. Szerencsére a többiek viszik a hátukon a filmet, Jake és Neytiri között érződik a CGI-kémia, de a legérdekesebb mégis az egyik gyermekük.
Kiri kapcsolata a családdal és a bolygóval nagyon érdekes, főleg mert ő Dr. Grace Augistine leszármazottja, Cameron láthatóan rá fordította a legtöbb figyelmet. Mindezek ellenére az Avatar: A víz útja sajnos nem lett egy Terminátor 2 - Az Ítélet Napja. A látvány ugyan fejlődött és a sztori szintjén is látni előrelépéseket, de összességében ismét előbbi adja el a filmet. De még így is állítom, hogy az Avatar folytatása kötelező mozis élmény. A hibái ellenére képes a székhez szögezni az embert, még ha azért közben rá-rápillantunk az óránkra. Ha a film sikeres lesz, akkor jön még jó pár film. Ha nem, akkor csak a trilógia záródarabját kapjuk meg. Én az elsőben bízom, hátha már a történet is több figyelmet kap Camerontól. 7,5/10
Tizenhárom évvel ezelőtt James Cameron ismét megmutatta, hogy mekkora rocksztár. Az Avatar első része szó szerint berobbant a mozikba és maga mögé utasított mindent, amit addig láthattunk. A digitális effektek újraírtak mindent, amit a CGI-ról addig tudhattunk - vagy tudni véltünk. Az Avatar hivatkozási alap lett (szigorúan a látványról beszélve) és éppen ezért voltak hatalmas elvárások A víz útjával kapcsolatban is.
Tegyük a kezünkre a szívünket, bújjon ki mindenki a fan-boy pulcsijából és valljuk be, hogy az Avatar története messze nem hozott újdonságot a filmek világába. A látvány azonban simán elvitte a hátán ezt a sokak által Pocahontas-koppintásnak nevezett sztorit. És persze az eltelt 13 évben kaptunk látványos filmeket is, így azt várhattuk, hogy a tökéletes CGI mellett most már a történet is lép egy szintet (mint az történt például a Terminator 2-nél).
Jake Sully és Neytiri élik nyugodt hétköznapjaikat Pandorán, családjuk társaságában. A családban a saját gyermekeiken felül egy örökbefogadott ember is helyet kapott, akit valóban sajátjukként nevelnek. Az idill évek óta tart, de 20 perccel a film kezdete után véget is ér, méghozzá egy olyan látványos jelenetsorral, mely ismét hivatkozási alapot szolgáltat majd a filmeseknek. Az emberek visszatértek, de tanulva a korábbi hibájukból, ezúttal már hadsereggel. Élükön pedig, az első részben megismert Miles Quaritch, aki sokkal de sokkal gonoszabb mint az előző kaland során. Jake pedig a legnagyobb áruló, akit valaha is látott, így bosszúhadjárata nem ismer határokat.
Kezdjük azzal, ami miatt az Avatar: A víz útja is hivatkozási alapnak számít majd a jövőben: az ilyen filmekre találták ki a mozit! A 3D itt nem extra, hanem a film szerves része. Ezt a filmet nem érdemes sima vetítésen nézni, egész egyszerűen látszik, hogy az IMAX vásznaira tervezték minden egyes pillanatát. A vizes környezet ráadásul nagyon passzol az egészbe, új utat nyitva meg ezzel az áll-leejtés előtt. Cameron pedig használja is az effekteket; látszik minden egyes filmre költött dollár. A látvány ismét gigászi, tökéletes és új etalon, főleg a képregény-filmek számára. Egy Black Adam vagy akár a Bosszúállók még a lábnyomát se csókolhatja meg Cameron művének.
És most jöjjön a feketeleves. A víz útja története ismét gyenge lett. A bosszú, mint vezérlőelem egyszerűen nem bírja el az eposzi hosszúságú, 192 perces játékidőt. És maga a forgatókönyv sem tartja nagyon feszesen a gyeplőt. Nem számoltam, de érzésre biztosan van legalább háromnegyed óra National Geographic a filmben, mely simán kimaradhatott volna. Cameron azonban ismét beleszerelmesedett a saját elképzeléseibe és persze ki a fene szólna rá Hollywood legnagyobb mágusára? Pedig nem ártott volna egy keményebb kontroll felette és egy tökös vágó, aki jelzi számára, hogy ezek a jelenetek jók lesznek extrának az otthoni kiadásokba. De sajnos nem, így szájbarágós jeleneteket kapunk a család és a természet fontosságáról és hasonlók.
A karakterek közül talán a Tarzan-koppintásnak is tekinthető embergyermek az, aki a leginkább kilóg a sorból. Egész egyszerűen idegesítő és nagyon nehéz mit kezdeni a jelenlétével. Szerencsére a többiek viszik a hátukon a filmet, Jake és Neytiri között érződik a CGI-kémia, de a legérdekesebb mégis az egyik gyermekük.
Kiri kapcsolata a családdal és a bolygóval nagyon érdekes, főleg mert ő Dr. Grace Augistine leszármazottja, Cameron láthatóan rá fordította a legtöbb figyelmet. Mindezek ellenére az Avatar: A víz útja sajnos nem lett egy Terminátor 2 - Az Ítélet Napja. A látvány ugyan fejlődött és a sztori szintjén is látni előrelépéseket, de összességében ismét előbbi adja el a filmet. De még így is állítom, hogy az Avatar folytatása kötelező mozis élmény. A hibái ellenére képes a székhez szögezni az embert, még ha azért közben rá-rápillantunk az óránkra. Ha a film sikeres lesz, akkor jön még jó pár film. Ha nem, akkor csak a trilógia záródarabját kapjuk meg. Én az elsőben bízom, hátha már a történet is több figyelmet kap Camerontól. 7,5/10
|
Avatar: A víz útja (Avatar: The Way of Water) szinkronizált, amerikai fantasztikus akciófilm, kalandfilm, 192 perc, 2022 16 éven aluliak számára nem ajánlott! Rendező: James Cameron Forgatókönyvíró: James Cameron, Josh Friedman, Shane Salerno Producer: James Cameron, Jon Landau Operatőr: Russell Carpenter Sam Worthington (Jake Sully) Kate Winslet (Ronal) Zoe Saldana (Neytiri) Sigourney Weaver (Dr. Grace Augustine) David Thewlis (Peylak) Stephen Lang (Miles Quaritch) |
