Berta Sándor

A nagyobb cégek saját 5G-mobilhálózatot építhetnek maguknak

A SPIEGEL információi alapján számos cég - így az Audi, a Daimler és a BMW is - tervezi a saját belső 5G-hálózata kiépítését, ezért a hálózatüzemeltetők attól tartanak, hogy elveszíthetik a fontos üzleti ügyfeleiket.

Az Audi gyártási laboratóriuma Gaimersheim közelében található, a szakemberek itt a jövő teljesen hálózatba kötött gyárainak termelési módszereit kutatják. A társaság ehhez többek között az Ericsson segítségével kísérletezik az 5G szabvány fejlesztésén és tökélesítésén. Arjen Kreis, az Audi karosszériaépítési automatizálástervezési vezetője elmondta, hogy kérvényezni fogják egy ipari licenc kiadását és egy belső üzemi 5G-hálózat kiépítését. Az utóbbi már csak azért is fontos lenne, hogy az üzleti titkaik és szabadalmaik védelme a saját kezükben maradjon. Az új infrastruktúra segítségével az ipari robotokat vezeték nélkül lehetne vezérelni és a szállítójárművek vagy a targoncák is vezető nélkül manőverezhetnének a csarnokokban.

A Daimler a hasonló projektjét azzal indokolta, hogy a jövőben az egyik üzemében körülbelül 6000 robotot fog alkalmazni és azoknak valós időben kell majd kommunikálniuk. A tervek között szerepel, hogy a járművek szoftverét is az 5G-hálózat segítségével telepítenék és frissítenék. Más szektorokból is regisztrálták magukat a nemzeti szabályozó hatóságnál, a Bundesnetzagenturnál, és kérelmezték helyi 5G frekvenciák kiosztását ipari alkalmazásaikhoz. Tehát saját maguk is hálózatüzemeltetőkké válnának.

A távközlési cégek egyáltalán nem örülnek az elképzeléseknek. Hannes Ametsreiter, a Vodafone Németország első embere hevesen bírálta a tervezett frekvenciakiosztást. A menedzser rámutatott, hogy a pályázatok nélküli elosztás is vitatható, még akkor is, ha a frekvenciákat átlátható, rögzített árakért értékesítenék. Ametsreiter hozzátette, hogy az ilyen lépések kevésbé vonzóvá, kalkulálhatóvá és jövőképessé teszik a számukra a befektetéseket ezen a területen.

Van még egy dolog, ami aggasztja a hálózatüzemeltetőket: könnyen lehet, hogy a frekvenciákat szerző gyártók maguk is szolgáltatókká, ezáltal a távközlési cégek vetélytársaivá válhatnak. Ez pedig teljesen ellentétes a telekommunikációs vállalatoknak korábban ígért dolgokkal. A Vodafone és a többi hálózatüzemeltető komplett csomagokkal próbálják meg magukhoz kötni az eddigi ügyfeleiket, emellett felajánlják a számukra a saját 5G-hálózatok kiépítését, üzemeltetését és azok karbantartását. Torsten J. Gerpott, a Duisburg-Esseni Egyetem technológiatervezési szakértője szerint viszont a hálózatüzemeltetők aggodalmai túlzóak. "Jelenleg évente 25 milliárd euró bevételük van az operátoroknak. A frekvenciatenderek 20 évre szólnak, azaz bevételük mindössze 1 százalékát fektetik az 5G szegmensek megvásárlásába. Nem tudok szimpatizálni a kifogásaikkal."

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Ayma #5
    kvp-vel egyetértve (az első kommentben is a 5g/wifi mizériával) én a raktári részhez tudok hozzászólni. Ahogyan a cikkben is volt róla szó, targoncák vezérlése, irányítása vagy a "humán vezerlésű" targoncákon a terminálok hozzáférése a raktárvezérlő programhoz. Ugyanez csukló/kézi terminálok raktárakban/üzletekben.

    Otthon én pl. inkább szétvésetem a falat a következő festés előtt:) Inkább kábel mint wifi.
  • kvp #4
    "Lehet én vagyok maradi, de egy üzemcsarnokban miért kell vezetéknélküli technologiát alkalmazni?"

    A mobil robotok miatt, amibol egyre tobb van a gyarakban. Altalaban a szallito es rakodo gepek ilyenek, meg a szemelyzet altal hasznalt kezi terminalok. Ha meg mar azok radios nettel mennek, akkor igazabol barmi mas is mehet azzal. Eleg sok kabelezest meg lehet sporolni ha csak tapot kell adni a gepeknek. Raadasul igy ha egy flex gyartosor atall masra, akkor csak odebb kell tolni a gepeket es nem kell oket ujrakabelezni. Ma mar eleg olcso a radios technologia, hogy a kabelezes koltsegevel osszemerheto legyen a kiadas.
  • Sith #3
    Lehet én vagyok maradi, de egy üzemcsarnokban miért kell vezetéknélküli technologiát alkalmazni?

    értem én hogy otthon nem akarja az ember szétvésni a falat a kábelezés miatt de egy üzemcsarnokban?
  • Cat #2
    Szerintem érthető mindkét oldal álláspontja. A távközlési szolgáltatók készítettek egy üzleti tervet, milyen bevétel és kiadás várható az 5G kapcsán, ez alapján sok milliárd eurót fizetnek a frekvenciáért. Magyarországon is 5 és 20 MHz közötti szegmenseket árulnak majd, várhatóan komoly bevétele lesz belőle az NMHH-nak.

    Ezek után közlik a hatóság közli a távközlési cégekkel, hogy nem csak ti hárman fogtok szolgáltatni, hanem a legnagyobb ügyfeleitek külön fizetnek nekünk, és önállósodnak. Tökre megértem hogy idegesek lettek, mert borul minden tervük. Ezt már a tendereztetés előtt közölni kellett volna, és akkor nyilván kevesebb pénzt ajánlanak.
  • kvp #1
    Azert nyomtak az 5G-t, hogy a wifi-t mindenhol le lehessen (es kelljen) valtani az uj 5G-s rendszerekkel. Amit persze direkt ugy terveztek, hogy ne lehessen helyi halozatokat kialakitani es ne lehessen ket helyi hotspot-ot azonos frekvencian mukodtetni (mint wifi eseten). Ezek utan csodalkoznak, hogy azok a cegek, ahol eddig jol lezart wifi-n ment a kommunikacio most sajat 5G-s lan-t szeretnenek? Komolyan gondoltak, hogy a ceges wifi-s halozatok helyett minden cegnel a belso halozatot csak siman kirakjak az 5G-s publikus halozatra es a folyamatiranyitas forgalma majd megy amerre tud, pl. Kinan at? Vagy minden intelligens villanykapcsolo es palackozogep sajat tuzfalat, vpn klienst es mogotte egyfos ipari lan-t kap? Ertem, hogy ez volt az uzleti modell, ahol minden intelligens villanyego is sajat telefonszammal es internetes elofizetessel rendelkezik, de amit a maganemberekre talan ra lehet eroltetni, az a nagyvallalatok eseten mar nehezebb lesz, ugyanis szamukra csak a profit a fontos, amit az ilyen fejlesztesek jelentosen rontananak. Mindezek melle kello lobbiero is tarsul, ami az atlagos EU-s lakosnak egyszeruen nincs meg (meg tomegesen sem, lasd a legutobbi szerzoi jogi torvenyt).