Gyurkity Péter
Marsi folyók lenyomatát tanulmányozzák
Ezek pedig több szempontból hasonlítanak a Földön ma megtalálható társaikra.
A Mars felszínének kutatása nem kizárólag a NASA Curiosity névre hallgató marsjárója révén folyik, ebben ugyanis több, a bolygó körül keringő űrszonda is segítő kezet nyújt a kutatóknak. Az ezen szondák által készített nagy felbontású képek elemzése most a régvolt folyók lenyomatát, ezen keresztül pedig a vízmennyiség változását mutatja meg a szakembereknek.
Ebben a hónapban tettek közzé egy új tanulmányt, amely a képek alapján vázolja fel az egykori folyók medrének fontosabb jellemzőit, illetve az itt végbement, mai szemmel is látható változásokat. Az Aeolis Dorsa névre keresztelt régióban az eddig látott legsűrűbb lerakódásokat figyelték meg, ezek pedig betekintést nyújtanak az elmúlt 3,5 milliárd évben lezajlott eseményekbe. A „topografikus inverzió” révén jól kimutathatók a lerakódások, illetve a víz által formált taréjok, ezekből pedig (a műholdas képek és a topografikus adatok kombinálásával) következtetéseket vonhatunk le arra nézve, hogy miként alakult a vízszint, egybevetve az eredményeket a Földön látható folyamatokkal.
Az üledékes rétegek a partvonal alakulásával módosultak, többek között ennek felhasználásával is megállapítható a folyók egykori iránya. A tengerszint változásával völgyek egész rendszere telhetett meg vízzel, majd pedig veszíthette el ezt a vízmennyiséget, az evolúcióra pedig az említett taréjok is utalnak, hiszen ezek mérete (magassága) egyes esetekben 50 méterrel ugrott meg. A vízszint fluktuációja és a völgyekből ma hiányzó víz alapján párhuzamot vonhatunk a két bolygó között (hiszen a Földön is bőven találunk olyan völgyeket, amelyek ma éppen nem tartalmaznak vizet), ez a Mars evolúciós ciklusainak jobb felvázolásában is segíthet, a partvonal változásai pedig az állandó áradásokat mutatják meg nekünk.
Itt persze az élet megjelenése és hosszabb ideig tartó jelenléte is felmerül, mint lehetőség, amely akár a jövőbeni gyarmatosítás és megtelepedés kérdése kapcsán is fontos szempont lehet. A jövőben további tanulmányokra számíthatunk, amelyek ezzel a témával foglalkoznak majd.
A Mars felszínének kutatása nem kizárólag a NASA Curiosity névre hallgató marsjárója révén folyik, ebben ugyanis több, a bolygó körül keringő űrszonda is segítő kezet nyújt a kutatóknak. Az ezen szondák által készített nagy felbontású képek elemzése most a régvolt folyók lenyomatát, ezen keresztül pedig a vízmennyiség változását mutatja meg a szakembereknek.
Ebben a hónapban tettek közzé egy új tanulmányt, amely a képek alapján vázolja fel az egykori folyók medrének fontosabb jellemzőit, illetve az itt végbement, mai szemmel is látható változásokat. Az Aeolis Dorsa névre keresztelt régióban az eddig látott legsűrűbb lerakódásokat figyelték meg, ezek pedig betekintést nyújtanak az elmúlt 3,5 milliárd évben lezajlott eseményekbe. A „topografikus inverzió” révén jól kimutathatók a lerakódások, illetve a víz által formált taréjok, ezekből pedig (a műholdas képek és a topografikus adatok kombinálásával) következtetéseket vonhatunk le arra nézve, hogy miként alakult a vízszint, egybevetve az eredményeket a Földön látható folyamatokkal.
Az üledékes rétegek a partvonal alakulásával módosultak, többek között ennek felhasználásával is megállapítható a folyók egykori iránya. A tengerszint változásával völgyek egész rendszere telhetett meg vízzel, majd pedig veszíthette el ezt a vízmennyiséget, az evolúcióra pedig az említett taréjok is utalnak, hiszen ezek mérete (magassága) egyes esetekben 50 méterrel ugrott meg. A vízszint fluktuációja és a völgyekből ma hiányzó víz alapján párhuzamot vonhatunk a két bolygó között (hiszen a Földön is bőven találunk olyan völgyeket, amelyek ma éppen nem tartalmaznak vizet), ez a Mars evolúciós ciklusainak jobb felvázolásában is segíthet, a partvonal változásai pedig az állandó áradásokat mutatják meg nekünk.
Itt persze az élet megjelenése és hosszabb ideig tartó jelenléte is felmerül, mint lehetőség, amely akár a jövőbeni gyarmatosítás és megtelepedés kérdése kapcsán is fontos szempont lehet. A jövőben további tanulmányokra számíthatunk, amelyek ezzel a témával foglalkoznak majd.