SG.hu·
20 éve landolt az első NASA-marsjáró
Ez pedig 20 éves szünetet tört meg, megnyitva egy új korszakot.
A NASA megemlékezett arról, hogy 20 évvel ezelőtt landolt első marsjárójuk a szomszédos bolygón, mivel azonban magára a landolásra július 4-én került sor, a fontos évforduló csak ezekben a napokban érkezett el. A Pathfinder – amely nemrég egy mozifilmben is szerepelt – egy új korszak nyitánya volt.
Az 1997-es küldetés (amely az ezt megelőző decemberben startolt el, hogy 8 hónap alatt érje el a vörös bolygót) egy szintén két évtizedes szünetet tört meg, hiszen a Viking-1 és Viking-2 leszállóegységei még a hetvenese évek közepén érkeztek meg a helyszínre – ezeket pedig 1971-ben előzte meg két szovjet eszköz, amelyek azonban kudarcot vallottak, így akkor nem került sor a felszínen való közlekedésre. A Pathfinder és a hatkerekes Sojourner marsjáró a sikeres landolás után elkezdték ontani a képeket, amelyek az akkor még gyerekcipőben járó interneten rövid idő alatt 200 millió megtekintést eredményeztek. Mindkét egység 3 hónapon keresztül üzemelt, ami bőven meghaladta az illetékesek által remélt időtartamot (ez 1 hónap, illetve 1 hét volt), eközben pedig a klímával, a geológiával, valamint a légkörrel kapcsolatos adatokat is gyűjtöttek.
A küldetés elsősorban technikai demonstrációs célokat szolgálat, hasonlóan az ESA nemrég félsikert hozott ExoMars-expedíciójához. A 264 millió dollárt felemésztő projekt abszolút gyümölcsöző volt, ezt további programok követték, így a Spirit és az Opportunity (2004-ben), valamint a Phoenix leszállóegység (2008-ban) és a Curiosity (2012-ben), a bolygó körül pedig 4 szonda végezte munkáját (Mars Global Surveyor, Mars Odyssey, MRO, MAVEN), bár a kilencvenes évek végén útnak indított Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander nem érték el céljukat. Az Opportunity, a Curiosity, az Odyssey, az MRO és a MAVEN a mai napig használatban vannak, mint ahogy az európai Mars Express, az indiai Mars Orbiter Mission, illetve az európai-orosz Mars TGO is üzemképesek.
Hozzájuk csatlakozik a tervek szerint a NASA InSight 2018-ban, illetve egy amerikai és egy európai-orosz marsjáró, valamikor 2020-ban, hogy ezt követően egyre inkább az emberekkel végrehajtott küldetések kerüljenek a középpontba.
A NASA megemlékezett arról, hogy 20 évvel ezelőtt landolt első marsjárójuk a szomszédos bolygón, mivel azonban magára a landolásra július 4-én került sor, a fontos évforduló csak ezekben a napokban érkezett el. A Pathfinder – amely nemrég egy mozifilmben is szerepelt – egy új korszak nyitánya volt.
Az 1997-es küldetés (amely az ezt megelőző decemberben startolt el, hogy 8 hónap alatt érje el a vörös bolygót) egy szintén két évtizedes szünetet tört meg, hiszen a Viking-1 és Viking-2 leszállóegységei még a hetvenese évek közepén érkeztek meg a helyszínre – ezeket pedig 1971-ben előzte meg két szovjet eszköz, amelyek azonban kudarcot vallottak, így akkor nem került sor a felszínen való közlekedésre. A Pathfinder és a hatkerekes Sojourner marsjáró a sikeres landolás után elkezdték ontani a képeket, amelyek az akkor még gyerekcipőben járó interneten rövid idő alatt 200 millió megtekintést eredményeztek. Mindkét egység 3 hónapon keresztül üzemelt, ami bőven meghaladta az illetékesek által remélt időtartamot (ez 1 hónap, illetve 1 hét volt), eközben pedig a klímával, a geológiával, valamint a légkörrel kapcsolatos adatokat is gyűjtöttek.
A küldetés elsősorban technikai demonstrációs célokat szolgálat, hasonlóan az ESA nemrég félsikert hozott ExoMars-expedíciójához. A 264 millió dollárt felemésztő projekt abszolút gyümölcsöző volt, ezt további programok követték, így a Spirit és az Opportunity (2004-ben), valamint a Phoenix leszállóegység (2008-ban) és a Curiosity (2012-ben), a bolygó körül pedig 4 szonda végezte munkáját (Mars Global Surveyor, Mars Odyssey, MRO, MAVEN), bár a kilencvenes évek végén útnak indított Mars Climate Orbiter és a Mars Polar Lander nem érték el céljukat. Az Opportunity, a Curiosity, az Odyssey, az MRO és a MAVEN a mai napig használatban vannak, mint ahogy az európai Mars Express, az indiai Mars Orbiter Mission, illetve az európai-orosz Mars TGO is üzemképesek.
Hozzájuk csatlakozik a tervek szerint a NASA InSight 2018-ban, illetve egy amerikai és egy európai-orosz marsjáró, valamikor 2020-ban, hogy ezt követően egyre inkább az emberekkel végrehajtott küldetések kerüljenek a középpontba.