SG.hu·
A T-sejtek jelentik a megoldást a rák ellen?
Márciusban egy rákkutató arról számolt be, hogy öt akut limfoblasztos leukémiában (ALL) szenvedő beteg állapotán sikerült javítania egy általa kifejlesztett kezeléssel. Azóta további 11 ember részesült kezelésben, szinte ugyanilyen eredménnyel, miközben a rák más válfajai ellen folytatott kísérletei is reményt keltőek.
Michael Sadelain, a New Yorki Sloan-Kettering Rákközpont munkatársa páciensei véréből származó, genetikailag módosított immunsejtjeivel vette fel a harcot a leukémia ezen típusával. Az egyik kísérleti alany daganatai 8 nap alatt eltűntek. A módszer lényege, hogy a test saját immunrendszere öli meg a rákos sejteket, eddig ugyanis általában gyógyszereket vagy sugárzást alkalmaztak, melyeknek komoly mellékhatásai voltak és az egészséges sejtek is megszenvedték azokat. Sadelain technikája genetikailag módosított immun T-sejteket vet be, ami elsősorban a ráksejteket támadja, az egészségeseket viszonylag érintetlenül hagyva.
A T-sejtek normál esetben a testben cirkulálva megtisztítják szervezetünket a beteg vagy fertőzött sejtektől, a rákos sejtek azonban időnként elkerülik a figyelmüket, mivel receptorokat aktiválnak a felszínükön, melyek lefújják a T-sejtek támadását. Az ALL - a leggyakoribb gyerekkori rák - egy másik immunsejt-típust, a B-sejteket befolyásolja, ezért Sadelain betegei véréből a T-sejteket úgy módosította, hogy azok felismerjék a B-sejtek egyik felszíni proteinjét, a CD19-et, legyen az rákos vagy egészséges. Miután a vérből kinyert, majd a módosításon átesett T-sejteket visszajuttatta a véráramba, az újraprogramozott sejtek elpusztították a páciens testében az összes B-sejtet, az ALL ugyanis kizárólag a B-sejteket fertőzi meg. Vagyis minden rákos sejt elpusztult, emellett azonban pótolni kell az elvesztett B-sejteket, ami egy csontvelő átültetéssel oldható meg, újjáépítve az immunrendszerüket.
A Pennsylvania Egyetem csapata is hasonló eredményeket ért el ugyanezzel a technikával, miközben előrelépésekről számoltak be a B-sejtes krónikus limfocitás leukémia kezelésében is; ez a leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia. Más csapatok ennél is célzottabb immunterápiás megoldásokon dolgoznak, melyekkel a T-sejtek csak a ráksejtek által hordozott markereket tudják azonosítani. A T-sejtek nagy előnye, hogy nem csupán a sejtfelszíni, de a sejtek belsejében végbemenő folyamatokat is képesek felismerni, a sejtekben ugyanis a proteinek természetüknél fogva bomlanak, parányi törmelékeket, úgynevezett peptideket eredményezve, melyeket a humán leukocita antigének (HLA) a sejt felszínére szállítanak. Ezeket a peptideket veszik szemügyre az elhaladó T-sejtek, lehetővé teszi az immunrendszernek a sejtek belsejében zajló folyamatok ellenőrzését, ami így nagymértékben bővíti a potenciális célpontok körét.
Ha egy peptid-töredék normálisnak tűnik, a T-sejt nyugtázza és tovább halad, ha valami azonban abnormális, például egy vírusfertőzés, vagy egy rákos elváltozás miatt, akkor a T-sejt megsemmisíti a sejtet. Néha azonban - ismeretlen okból - a mutálódott rákos peptidek egészségesnek tűnnek a T-sejteknek, ezért figyelmen kívül hagyják. Éppen ezért a kutatók úgy próbálják átprogramozni a T-sejteket, hogy csak a rák jegyeit magukon hordozó peptidekre reagáljanak.
A brit Adaptimmune cég által kidolgozott, az NY-ESO peptidre irányuló megoldás 20 mieloid leukémiában szenvedő betegből 16 esetében eredményezett javulást, illetve két szinoviális szarkómával küzdő beteg egyikénél is enyhítette a megbetegedést, először érve el bármilyen pozitív eredményt ennél a ráktípusnál. A NY-ESO sok más ráknál, köztük a melanómánál, a máj-, prosztata-, mell-, petefészek- és tüdőráknál is jelen van. Az Adaptimmune az év korábbi részében a petefészekrákkal kezdett klinikai kísérleteket.
Mindezek mellett számos más peptid is célba vehető. Az Adaptimmune és egy másik brit cég, az Immunocore eddig 25 rákos sejtre jellemző peptidet azonosított. A nagy gyógyszergyárak is odafigyelnek ezekre az eredményekre, a Genentech és a GlaxoSmithKline megállapodásokat írt alá az Immunocore célpontjainak alkalmazására irányuló kezelések kifejlesztéséről.
A német TeGenero "szuperantitestének" katasztrófába torkolló kísérlete után a cégek igen óvatosan közelítenek az új eljárások felé, a T-sejtek azonban a megfelelő irányt képviselhetik, hangsúlyozta Bent Jacobsen, az Adaptimmune vezérigazgatója. "A T-sejtek okos, élő gyógyszerek" - tette hozzá Sadelain, aki jövőre a prosztata- és a tüdőrákkal szemben is bevetné az átprogramozott sejteket. "Úgy vélem nagyon izgalmas évtizednek nézünk elébe, melyben a ráktípusok egyre növekvő sorát vesszük célba"
Michael Sadelain, a New Yorki Sloan-Kettering Rákközpont munkatársa páciensei véréből származó, genetikailag módosított immunsejtjeivel vette fel a harcot a leukémia ezen típusával. Az egyik kísérleti alany daganatai 8 nap alatt eltűntek. A módszer lényege, hogy a test saját immunrendszere öli meg a rákos sejteket, eddig ugyanis általában gyógyszereket vagy sugárzást alkalmaztak, melyeknek komoly mellékhatásai voltak és az egészséges sejtek is megszenvedték azokat. Sadelain technikája genetikailag módosított immun T-sejteket vet be, ami elsősorban a ráksejteket támadja, az egészségeseket viszonylag érintetlenül hagyva.
A T-sejtek normál esetben a testben cirkulálva megtisztítják szervezetünket a beteg vagy fertőzött sejtektől, a rákos sejtek azonban időnként elkerülik a figyelmüket, mivel receptorokat aktiválnak a felszínükön, melyek lefújják a T-sejtek támadását. Az ALL - a leggyakoribb gyerekkori rák - egy másik immunsejt-típust, a B-sejteket befolyásolja, ezért Sadelain betegei véréből a T-sejteket úgy módosította, hogy azok felismerjék a B-sejtek egyik felszíni proteinjét, a CD19-et, legyen az rákos vagy egészséges. Miután a vérből kinyert, majd a módosításon átesett T-sejteket visszajuttatta a véráramba, az újraprogramozott sejtek elpusztították a páciens testében az összes B-sejtet, az ALL ugyanis kizárólag a B-sejteket fertőzi meg. Vagyis minden rákos sejt elpusztult, emellett azonban pótolni kell az elvesztett B-sejteket, ami egy csontvelő átültetéssel oldható meg, újjáépítve az immunrendszerüket.A Pennsylvania Egyetem csapata is hasonló eredményeket ért el ugyanezzel a technikával, miközben előrelépésekről számoltak be a B-sejtes krónikus limfocitás leukémia kezelésében is; ez a leggyakrabban előforduló felnőttkori leukémia. Más csapatok ennél is célzottabb immunterápiás megoldásokon dolgoznak, melyekkel a T-sejtek csak a ráksejtek által hordozott markereket tudják azonosítani. A T-sejtek nagy előnye, hogy nem csupán a sejtfelszíni, de a sejtek belsejében végbemenő folyamatokat is képesek felismerni, a sejtekben ugyanis a proteinek természetüknél fogva bomlanak, parányi törmelékeket, úgynevezett peptideket eredményezve, melyeket a humán leukocita antigének (HLA) a sejt felszínére szállítanak. Ezeket a peptideket veszik szemügyre az elhaladó T-sejtek, lehetővé teszi az immunrendszernek a sejtek belsejében zajló folyamatok ellenőrzését, ami így nagymértékben bővíti a potenciális célpontok körét.
Ha egy peptid-töredék normálisnak tűnik, a T-sejt nyugtázza és tovább halad, ha valami azonban abnormális, például egy vírusfertőzés, vagy egy rákos elváltozás miatt, akkor a T-sejt megsemmisíti a sejtet. Néha azonban - ismeretlen okból - a mutálódott rákos peptidek egészségesnek tűnnek a T-sejteknek, ezért figyelmen kívül hagyják. Éppen ezért a kutatók úgy próbálják átprogramozni a T-sejteket, hogy csak a rák jegyeit magukon hordozó peptidekre reagáljanak.
A brit Adaptimmune cég által kidolgozott, az NY-ESO peptidre irányuló megoldás 20 mieloid leukémiában szenvedő betegből 16 esetében eredményezett javulást, illetve két szinoviális szarkómával küzdő beteg egyikénél is enyhítette a megbetegedést, először érve el bármilyen pozitív eredményt ennél a ráktípusnál. A NY-ESO sok más ráknál, köztük a melanómánál, a máj-, prosztata-, mell-, petefészek- és tüdőráknál is jelen van. Az Adaptimmune az év korábbi részében a petefészekrákkal kezdett klinikai kísérleteket.Mindezek mellett számos más peptid is célba vehető. Az Adaptimmune és egy másik brit cég, az Immunocore eddig 25 rákos sejtre jellemző peptidet azonosított. A nagy gyógyszergyárak is odafigyelnek ezekre az eredményekre, a Genentech és a GlaxoSmithKline megállapodásokat írt alá az Immunocore célpontjainak alkalmazására irányuló kezelések kifejlesztéséről.
A német TeGenero "szuperantitestének" katasztrófába torkolló kísérlete után a cégek igen óvatosan közelítenek az új eljárások felé, a T-sejtek azonban a megfelelő irányt képviselhetik, hangsúlyozta Bent Jacobsen, az Adaptimmune vezérigazgatója. "A T-sejtek okos, élő gyógyszerek" - tette hozzá Sadelain, aki jövőre a prosztata- és a tüdőrákkal szemben is bevetné az átprogramozott sejteket. "Úgy vélem nagyon izgalmas évtizednek nézünk elébe, melyben a ráktípusok egyre növekvő sorát vesszük célba"