SG.hu
Egy stockholmi kórházban MI segítségével becslik meg a mellrák kockázatát
A SMART elnevezésű új tanulmány jövő év áprilisában indul, és 70 ezer 40 és 74 év közötti nő bevonásával zajlik majd, akik Södersjukhusesben, Stockholm egyik legnagyobb sürgősségi ellátó kórházában vesznek részt mellrákszűrésen.
A klinikai gyakorlatban tesztelnek egy svédországi kórházban egy új, mesterséges intelligencián alapuló modellt, amely képes megjósolni a női mellrák kockázatát. "Teljesen egyedülálló lesz, mivel mesterséges intelligencia alapú kockázati modelleket emlőrák szűrésekben még sehol a világon nem teszteltek klinikai környezetben" - mondta Per Hall, a svéd Karolinska Institutet sugárepidemiológiai professzora. A résztvevők közül 35 ezer emberen kétévente fognak szűrést végezni, a szokásos intervallumnak megfelelően. A másik, 35 000 nőből álló csoportot szintén ugyanígy fogják szűrni, de az MI-modell alapján kockázatértékelést is felajánlanak nekik. "Azokat a nőket, akiknél az általános kockázatúakhoz képest legalább háromszoros mellrákkockázatot állapítunk meg, kontrasztanyaggal megerősített mammográfiás szűrővizsgálatra hívjuk fel" - magyarázza Per Hall.
Napjainkban számos kialakult emlőrák-kockázati modell az életmódbeli és genetikai tényezőkön alapul, mint például a családi anamnézis, a gyermekek száma, a szoptatás időtartama, a dohányzási és alkoholfogyasztási szokások, valamint a testtömegindex. Az elmúlt mintegy nyolc évben azonban Hall és kutatócsoportja olyan mesterséges intelligencia alapú modelleken dolgozott, amelyek az egyéni mellrákkockázat előrejelzésére szolgálnak, azzal a céllal, hogy a nők szűrését és kezelését az egyéni mellrákkockázatuk alapján testre szabják. "Kicsit furcsa, hogy a kockázatot nem igazán veszik figyelembe a mai általános mammográfiás programokban, mert egyes nőknél magas, másoknál pedig alacsony a mellrák kockázata" - mondta.
A készülő tanulmány egy olyan validációs vizsgálat új eredményeire épül, amely egy képalapú MI-kockázati modellt használ, amelyet a svéd PhD kutató, Mikael Eriksson, Per Hall csoportjának tagja, a svéd egyetem munkatársa fejlesztett ki. Eriksson tanulmányában a mesterséges intelligencia komponenst azzal a feladattal bízták meg, hogy több mint 8500, 2009 és 2020 között emlőrákszűrésen részt vevő, 45-69 éves spanyol, olasz és német nő mammográfiás felvételeiből számítsa ki az emlőrák kockázatát. Az MI-t arra képezték ki, hogy megtalálja és elemezze a nők mammográfiás képein az apró változásokat vagy új szerkezeti mintákat. "Több ezer tényezőt mérlegelnek együtt. A mesterséges intelligencia képes olyan mintákat találni, amelyek egyenként gyenge indikátorok, de amelyeket a mesterséges intelligencia -eszköz képes kombinálni. Ezután az MI képes arra is, hogy értékelést készítsen arról, hogy a jövőben várhatóan hogyan fog alakulni a mell" - mondja Eriksson.
Kezdetben minden nő negatív eredményt kapott. Ezután megjósolták a mellrák kétéves abszolút kockázatát, és két évvel később, az utóvizsgálatok alkalmával értékelték őket. A Lancet Regional Health című folyóiratban nemrégiben közzétett eredmények azt jósolták, hogy a nők 4,7 százalékának a rák kockázata hétszer magasabb volt, mint az általános kockázati csoporté. A mesterséges intelligencia modell a magas kockázatú nőknél a klinikailag releváns II. és magasabb stádiumú emlőrákok közül közel minden harmadik esetet képes volt felismerni.
A következő lépés az MI-alapú kockázati modell klinikai értékelése a Södersjukhusetnél. Per Hall szerint ezúttal a kockázati modellt kiegészítik azzal, hogy az egyéni életmódbeli kockázati tényezőket is hozzáadják az emlőrák kockázatának kiszámításához. Optimista a kockázat alapján végzett szűrések jövőbeli módját illetően. "Amit igazán remélünk, az az, hogy a rákot korai stádiumban találjuk meg, amikor a rák még apró vagy kicsi, és ezért könnyebben gyógyítható. Nem azt várjuk, hogy kevesebb daganatot találunk, hanem azt, hogy kevesebb agresszív daganatot" - mondta.
A klinikai gyakorlatban tesztelnek egy svédországi kórházban egy új, mesterséges intelligencián alapuló modellt, amely képes megjósolni a női mellrák kockázatát. "Teljesen egyedülálló lesz, mivel mesterséges intelligencia alapú kockázati modelleket emlőrák szűrésekben még sehol a világon nem teszteltek klinikai környezetben" - mondta Per Hall, a svéd Karolinska Institutet sugárepidemiológiai professzora. A résztvevők közül 35 ezer emberen kétévente fognak szűrést végezni, a szokásos intervallumnak megfelelően. A másik, 35 000 nőből álló csoportot szintén ugyanígy fogják szűrni, de az MI-modell alapján kockázatértékelést is felajánlanak nekik. "Azokat a nőket, akiknél az általános kockázatúakhoz képest legalább háromszoros mellrákkockázatot állapítunk meg, kontrasztanyaggal megerősített mammográfiás szűrővizsgálatra hívjuk fel" - magyarázza Per Hall.
Napjainkban számos kialakult emlőrák-kockázati modell az életmódbeli és genetikai tényezőkön alapul, mint például a családi anamnézis, a gyermekek száma, a szoptatás időtartama, a dohányzási és alkoholfogyasztási szokások, valamint a testtömegindex. Az elmúlt mintegy nyolc évben azonban Hall és kutatócsoportja olyan mesterséges intelligencia alapú modelleken dolgozott, amelyek az egyéni mellrákkockázat előrejelzésére szolgálnak, azzal a céllal, hogy a nők szűrését és kezelését az egyéni mellrákkockázatuk alapján testre szabják. "Kicsit furcsa, hogy a kockázatot nem igazán veszik figyelembe a mai általános mammográfiás programokban, mert egyes nőknél magas, másoknál pedig alacsony a mellrák kockázata" - mondta.
A készülő tanulmány egy olyan validációs vizsgálat új eredményeire épül, amely egy képalapú MI-kockázati modellt használ, amelyet a svéd PhD kutató, Mikael Eriksson, Per Hall csoportjának tagja, a svéd egyetem munkatársa fejlesztett ki. Eriksson tanulmányában a mesterséges intelligencia komponenst azzal a feladattal bízták meg, hogy több mint 8500, 2009 és 2020 között emlőrákszűrésen részt vevő, 45-69 éves spanyol, olasz és német nő mammográfiás felvételeiből számítsa ki az emlőrák kockázatát. Az MI-t arra képezték ki, hogy megtalálja és elemezze a nők mammográfiás képein az apró változásokat vagy új szerkezeti mintákat. "Több ezer tényezőt mérlegelnek együtt. A mesterséges intelligencia képes olyan mintákat találni, amelyek egyenként gyenge indikátorok, de amelyeket a mesterséges intelligencia -eszköz képes kombinálni. Ezután az MI képes arra is, hogy értékelést készítsen arról, hogy a jövőben várhatóan hogyan fog alakulni a mell" - mondja Eriksson.
Kezdetben minden nő negatív eredményt kapott. Ezután megjósolták a mellrák kétéves abszolút kockázatát, és két évvel később, az utóvizsgálatok alkalmával értékelték őket. A Lancet Regional Health című folyóiratban nemrégiben közzétett eredmények azt jósolták, hogy a nők 4,7 százalékának a rák kockázata hétszer magasabb volt, mint az általános kockázati csoporté. A mesterséges intelligencia modell a magas kockázatú nőknél a klinikailag releváns II. és magasabb stádiumú emlőrákok közül közel minden harmadik esetet képes volt felismerni.
A következő lépés az MI-alapú kockázati modell klinikai értékelése a Södersjukhusetnél. Per Hall szerint ezúttal a kockázati modellt kiegészítik azzal, hogy az egyéni életmódbeli kockázati tényezőket is hozzáadják az emlőrák kockázatának kiszámításához. Optimista a kockázat alapján végzett szűrések jövőbeli módját illetően. "Amit igazán remélünk, az az, hogy a rákot korai stádiumban találjuk meg, amikor a rák még apró vagy kicsi, és ezért könnyebben gyógyítható. Nem azt várjuk, hogy kevesebb daganatot találunk, hanem azt, hogy kevesebb agresszív daganatot" - mondta.