Gyurkity Péter
Összeállhat a rák elleni vakcina
Hosszú évek óta tartó munka lehet végre eredményes, ám a helyzet igencsak bonyolult.
A gyógyszerkutatás területén belül nem is olyan rég a mesterséges intelligencia növekvő szerepéről írtunk, eközben azonban folyamatosan zajlanak a kutatások, amelyek a pandémia kapcsán kaptak új, némileg módosított irányt. Most egy jól ismert cég közölte, hogy saját vakcinájuk eredményes lehet a rák egyes változataival szemben.
A Bloomberg számolt be még az év legvégén arról, hogy a Moderna saját mRNS-vakcinája kapcsán komoly előrelépésről adott hírt. A kutatók egy meglehetősen kicsi, összesen 157 személy bevonásával lezajlott kutatás előzetes eredményeit tették közzé, ezek pedig azt mutatták, hogy a bőrrák (melanoma) egyes típusainál kifejezetten jó számokat értek el. Kiderült, hogy a Merck Keytruda névre keresztelt, igencsak drága immunterápiás kezelésével kombinálva, a műtét utáni fázisban, a cég vakcinájának bevetésével 44 százalékkal javultak a páciens esélyei, ennyivel csökkent ugyanis a rák kiújulásának és a beteg elhalálozásának veszélye. Úgy tűnik tehát, hogy a nagyjából egy évtizede, eredetileg is a rák ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák valóban hatékonyak lehetnek, a helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb.
Sok múlik ugyanis azon, hogy milyen rákos megbetegedéssel állunk szemben, az úgynevezett „meleg”, vagyis a komoly immunreakciót kiváltó példányok (így például a bőrrák vagy a tüdőrák) esetén a vakcina valóban megtaníthatja immunsejtjeinket arra, hogy felismerjék a veszélyes fehérjéket, a „hideg” változatoknál (mint amilyen a végbélrák) azonban erre nincs igazán esély. Legalább ilyen fontos részlet, hogy csak a műtét után van értelme beadni az mRNS-vakcinát (amely tulajdonképpen génterápiás kezelést jelent, hiszen a „vakcina” elnevezés csak a pandémia kapcsán született meg, a tömegek megnyugtatása érdekében), ez ugyanis kizárólag a rákos sejtek, nem pedig a daganat ellen küzd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiújulás, nem pedig az első megjelenés ellen kaphatunk némi védelmet.
A kezelés biopsziával indul, a minta kiértékelése után lehet ugyanis csak beadni a megfelelően módosított anyagot, amely egyelőre a fent említett immunterápiával együtt dolgozik a rák ellen. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi meglehetősen drága (a tengerentúlon évente 185 ezer dollárba kerül), az előrelépés mindenki érdeke lenne – meglátjuk, hogy a további agresszív befektetéseket tervező Moderna mire jut majd a fejlesztéssel.
A gyógyszerkutatás területén belül nem is olyan rég a mesterséges intelligencia növekvő szerepéről írtunk, eközben azonban folyamatosan zajlanak a kutatások, amelyek a pandémia kapcsán kaptak új, némileg módosított irányt. Most egy jól ismert cég közölte, hogy saját vakcinájuk eredményes lehet a rák egyes változataival szemben.
A Bloomberg számolt be még az év legvégén arról, hogy a Moderna saját mRNS-vakcinája kapcsán komoly előrelépésről adott hírt. A kutatók egy meglehetősen kicsi, összesen 157 személy bevonásával lezajlott kutatás előzetes eredményeit tették közzé, ezek pedig azt mutatták, hogy a bőrrák (melanoma) egyes típusainál kifejezetten jó számokat értek el. Kiderült, hogy a Merck Keytruda névre keresztelt, igencsak drága immunterápiás kezelésével kombinálva, a műtét utáni fázisban, a cég vakcinájának bevetésével 44 százalékkal javultak a páciens esélyei, ennyivel csökkent ugyanis a rák kiújulásának és a beteg elhalálozásának veszélye. Úgy tűnik tehát, hogy a nagyjából egy évtizede, eredetileg is a rák ellen kifejlesztett mRNS-vakcinák valóban hatékonyak lehetnek, a helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb.
Sok múlik ugyanis azon, hogy milyen rákos megbetegedéssel állunk szemben, az úgynevezett „meleg”, vagyis a komoly immunreakciót kiváltó példányok (így például a bőrrák vagy a tüdőrák) esetén a vakcina valóban megtaníthatja immunsejtjeinket arra, hogy felismerjék a veszélyes fehérjéket, a „hideg” változatoknál (mint amilyen a végbélrák) azonban erre nincs igazán esély. Legalább ilyen fontos részlet, hogy csak a műtét után van értelme beadni az mRNS-vakcinát (amely tulajdonképpen génterápiás kezelést jelent, hiszen a „vakcina” elnevezés csak a pandémia kapcsán született meg, a tömegek megnyugtatása érdekében), ez ugyanis kizárólag a rákos sejtek, nem pedig a daganat ellen küzd. Ez egyben azt is jelenti, hogy a kiújulás, nem pedig az első megjelenés ellen kaphatunk némi védelmet.
A kezelés biopsziával indul, a minta kiértékelése után lehet ugyanis csak beadni a megfelelően módosított anyagot, amely egyelőre a fent említett immunterápiával együtt dolgozik a rák ellen. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi meglehetősen drága (a tengerentúlon évente 185 ezer dollárba kerül), az előrelépés mindenki érdeke lenne – meglátjuk, hogy a további agresszív befektetéseket tervező Moderna mire jut majd a fejlesztéssel.