teddybear#55
"1. Miért, nincs? Vizsgáltak más piramist ezzel a módszerrel a nagyon kívül?"
Idézem:"A 8.-10. században a zsákmányra éhes arab uralkodók több piramist leromboltak, másokat megfúrtak illetve volt olyan is, amelyet függőleges vágattal teljesen ketté vágtak, vagy mélyen belemetszettek. Így a szerkezetük, a kövek lerakási rendje teljesen tanulmányozható. Semmi nyoma egyikben sem a belső rámpának."
"2. Mert szar a cikk." Ezzel egyet kell értenem. De szerintem nem csak ezért.
"3. Lehet, hogy akkora rámpa már tényleg nem állékony, vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett."
Ez alapján minden hegynek le kell dőlnie néhányszáz méteres magasság után. Vannak ugyan határok, de az több kilométeres értékek. Ha a földhányás oldalszöge elég kicsi, akkor nincs magassági határa, csak a munkaerő és építési idő korlátai.
"4. Azok kisebb kövek voltak, csak fél hasábok. Nem kell rájuk annyira rákészülni, könnyebb simán emelgetni őket. Ezt elég jól alátámasztja az, hogy azokat elhordták, a nagyobb, szerkezeti köveket meg nem."
Valahogy azoknak is fel kell kerülniük, és összességükben jelentős tömeget képviselnek. Ami pedig magukat a burkolóköveket illeti láttál ilyet egyáltalán?
Valahogy így néz ki a megmaradt borítás a Hafre(Khufu) piramisán. Kissé nehéz lenne ezt a sok követ felpakolni külső rámpa nélkül.
Ráadásul azok a "kicsi" kövek enyhén szólva is minimum több mázsások.
A belső rámpának nincs sehol nyoma, és ezeken a franciákon kívül senki sem tételezte fel a létezését. Csak most sokan azt hiszik, hogy létezett.
