Szökőár söpörte el az európai Atlantiszt

Ha ez bizonyos tény, akkor tényleg kézenfekvő, hogy ez indukálhatta az Atlantisz mítoszt.. Akkor ügy lezárva?

https://www.youtube.com/watch?v=EOvkFLK1fn0

Hát én nem úgy látom, hogy trollkodtam volna. Sõt azt sem látom, hogy sértegettelek volna. Sõt igazából azt sem látom, hogy valami elrugaszkodott baromságot írtam volna. Sõt, azt sem látom, hogy bármit cáfoltál volna. A lépcsõs piramisokon buktál így ki?

A végén el fogsz jutni oda, hogy az ufók emeltékbe antigravitációs lebegõ daruval....<#mf2>

Na a továbbiakban nem érdekel a sok baromság, amit összehordasz a témában. Apropó menj vissza az elektromos repülõgépes topikba! T2K megint odaböfögött valamit! Kellemes trollkodást mindkettõtöknek.<#taps>

" Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévõ üregre, különlegesen meg kell erõsíteni."

Nem csak szabvány kockákat használnak, hanem hosszúkás hasábokat is. Ekkor a folyosót ezekkel hidalják át. Mondjuk két kocka széles a folyosó és három kocka széles hasábokat is feltolnak. Az egész folyosó meg 5-6 kockányival van a piramis szélétõl. Ilyen mértékben nem hiányos a piramis oldala, hogy látszódjon, de mivel a végén betömték a folyosót, nincs is minek látszania. De ha látszana is, az nem lenne több, mint annyi, hogy van a szokásosnál hosszabb hasáb is. Ha ezek 1:1:2 arányú hasábok, akkor lenne benne 1:1:3 arányú hasáb is. minden negyedik sorban. Se ez is 5-6 kocka mélységben. Ennyi pedig nem hiányzik, és a hasábok sem szabvány egyformák, Baromira meg kellene bontani az építményt, és tudatosan keresni a nyomát. Aki nem tudatosan keresne, az észre sem venné a nyomát.

Amúgy a koraii piramisok lépcsõsek voltak. Ott adott az épület rámpakénti használata. A következõ piramismodell, aminek háromszög az oldallapja, már fel sem merül a kérdés, hogy az épület legyen a rámpa, és teljesen logikus döntés, hogy mellé is építenek, és így keletkezik egy belsõ spirális folyosó. Tehát még mérnöki brainstorm sem kell, hogy fiúk ezt hogyan csináljuk, mert pont ugyanúgy csinálják, mint addig, csak oldalt a rámpa mellett is építkeznek. Tehát ez nem egy meglepõ mérnöki ötletesség, hanem mindig is így építkeztek, csak korábban nyitott volt a folyosó, és ezért terasz volt, és késõbb zárttá tették, így kialakult egy belsõ spirális folyosó. Nem is tehették volna másként, mert ez volt nekik a hagyományos, korábban is így építették, és ha valaki kitalálja, hogy töltsük fel az egészet homokkal, mindegyik mérnök lehurrogta volna, hogy minek bonyolítanák, és nehezítenék az egészet fölösleges földmunkával, amikor így is baromi lassan haladnak.

"De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a csúcskõ, illetve a külsõ burkolat hogyan is kerül a piramis tetejére?"

Mit nem magyaráz meg? Az oldalburkolatot menet közben is felvihetik, és mindig belógatják az aktuális felsõ szinten oldalra. A csúcskövet meg felvitték az elején, és mindig emeltek rajta egy szintet. Amikor már nagyon a végén voltak, egy oszlopra helyezték, amiben egy homok pneumatika volt. Kihúzták a dugót, és a helyére süllyedt, amikor mindent alápakoltak.

"Szóval eddig amatõr találgatások voltak, míg az építészek nem gondolták úgy, hogy na ebbõl elég, mi megmutatjuk, hogyan oldhatták meg korabeli eszközökkel."

Igen, jött egy amatõr, a francia építész, akinek semmilyen egyiptológiai képzettsége sincs. Megtámogatták egy 14 fõs mérnökcsoporttal a Dassault Mûvekbõl, de egyiknek sem volt annyi esze, hogy odaszóljon a fõnöknek: Hé komám! Ez egy akkora ostobaság, mint a végbeleden keresztül fogat húzni!

Ez sem kisebb hülyeség, mit az ufókra fogni az építkezést....

"Arra ugye figyeltél, amikor azt mondtam, hogy az építkezés végén feltöltötték a belsõ rámpát. Mint ahogy ma elviszik a toronydarut a végén."

Ami nincs, azt nem kell eltüntetni, és nem is marad semmi nyoma.
Különben teljesen fölösleges az egész folyosót betömni(ráadásul alulról felfele!), bõvel elég az elejét-végét vastagon befalazni.

De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a csúcskõ, illetve a külsõ burkolat hogyan is kerül a piramis tetejére?

Egyiptom belsõ társadalmi rendje enyhén szólva is más volt, mint Észak-Korea. Egetverõ ostobaság a kettõt egy kalap alá venni.

A Fáraó egy földreszállt isten volt, akinek a piramisán dolgozni legalább olyan szent feladat volt, mint most egy mohamedánnak elzarándokolni Mekkába. Cserébe a Fáraó ellátta a munkásait a többiek által megtermelt élelmiszerrel hogy tudjanak dolgozni.

"A belsõ rámpát utólag feltöltötték, hiszen az nem része az épületnek ugyanúgy, mint ahogy ma sem hagyják a toronydarut és az állványzatot egy pláza mellett mementónak, hogy az utókor ne elmélkedjen feleslegesen, hogyan is építették."

Az egész hibás. Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévõ üregre, különlegesen meg kell erõsíteni. Ahogy a Nagy Piramisok belsõ folyosóit. Viszont ennek a megerõsítésnek mindenképp nyomának kell hogy maradjon, márpedig ilyen nincs.
Az említett cikkben a lefényképezett modell sarokélén jókora kihagyások vannak, minden folyosófordulónál egy. Ennek sincs egyetlen piramisban nyoma.
Csak a többé-kevésbé monoton rendben, sorban lerakott kõkockákat lehet megtalálni az összes piramisban. Ezt nem lehet belsõ folyosóval összehozni.

Piramisba csak a fáraók temetkeztek, hisz õk voltak egyszerre a világi és vallási vezetõk. Az alacsonyabb rangúaknak ilyesmi nem járt.

Viszont a gazdagabb és elõkelõbb réteg sírkamrába temetkezett, aminek a falán nem csak hieroglifákból álló szent szövegek voltak felfestve, hanem a halott életébõl vett jelenetek.
Jó pár építész-pap is akadt közöttük, úgyhogy vannak az építkezésekrõl festett freskók.

"Viszont belebontottak a piramisokba, mert kincset akartak."

Arra ugye figyeltél, amikor azt mondtam, hogy az építkezés végén feltöltötték a belsõ rámpát. Mint ahogy ma elviszik a toronydarut a végén.

"Húsz év azért kissé sok idõ, és ez a felépítéshez szükséges idõ alsó becslése. Egy egész ország dolgozott vagy közvetlenül, vagy közvetve az egészen. Ha nem a követ faragták, húzták akkor élelmet termeltek a piramison dolgozóknak."

Az akkori társadalom olyan volt, mint ma Észak-Jorea, csak monarchikus, és engedélyezett egyéni vállalkozókkal. Magyarán minden termõföld az uralkodóé volt, minden termény, ami rajta termett, és a parasztok állami bérmunkások voltak. Behordták a termést az állami közraktárba, és bisszakaptak belõle valamennyit. Na most a mezõgazdaság idõszakos, és vannak holtidõk, amikor nincs meló. EZért bérért ebben az idõben kimentek kötelezõen dlgozni a piramisokra. Van aki vissza se ment a földekre, mert nem szívta fel a teljes munkaerõpiacot a mezõgazdaság. Tehát, aki nem a földet mûvelte, nem volt kereskedõ, kézmûves, katona, pap, annak jól jött ez a közmunkaprogram. Szóval nem az egész ország dolgozott ott kényszerbõl korbácsokkal fenyítve, hanem így kötötte le az állam a feles munkaerõt, így biztosított megélhetést a lakosságnak, amit az tett lehetõvé, hogy az öntözés miatt jelentõsen nagyobb lakosságot tudtak élelmezni, mint akik a földeken dolgoztak. Tehát egy fejlõdõ társadalmat teremtett ez az építkezési hullám, és jólétet biztosított az országnak. Tudták növelni a lakosságot, a gazdaságot. Tehát ez nem felesleges pénzkidobás volt, hanem a fejlõdésük motorja.

"Csak néhány kérdést:
Miért nincs ennek a technikának semmilyen korábbi és késõbbi nyoma?"

Miért lenne? Vallási eseményekrõl, uralkodói tettekrõl vannak feliratok, és ebbõl ered a tudásunk a korról. Nem hiszem, hogy bármelyik épületre felfestették valaha is a tervrajzokat, építési technológiát.

"Miért nincsenek a cikkben a piramisról készített bizonyító felvételek?"

A belsõ rámpát utólag feltöltötték, hiszen az nem része az épületnek ugyanúgy, mint ahogy ma sem hagyják a toronydarut és az állványzatot egy pláza mellett mementónak, hogy az utókor ne elmélkedjen feleslegesen, hogyan is építették.

"Miért kellene a más bevált külsõ rámpáról áttérni egy gyökeresen új technikára?"

Mert eleve a belsõ rámpa volt az eredeti technológia.

"És hogyan pakolták fel a külsõ burkolatot, ha nem volt semmi, amin felvihették volna?"

Azt az építkezés közben a belsõ rámpán is felvihették. Föltolják addig a szintig, ahol éppen tartanak, és az oldalán a helyére lógatják.

"A külsõ töltésrõl maguk az egyiptomiak rengetek falfestményt, és feljegyzést készítettek, más ókori útleírásokban is szerepelt."

Én eddig úgy tudtam, hogy nem nagyon maradtak fent festmények az építkezésrõl, mert nem is nagyon képábrázoltak akkoriban, hanem ilyen sematikus kifordult nyakú alakokat rajzolgattak csupán, és pont ezért jött a sok UFO-szakkörös kitaláció, hogy levitáltatták, meg UFO-k építették, stb.

Szóval eddig amatõr találgatások voltak, míg az építészek nem gondolták úgy, hogy na ebbõl elég, mi megmutatjuk, hogyan oldhatták meg korabeli eszközökkel.

Viszont belebontottak a piramisokba, mert kincset akartak.

Húsz év azért kissé sok idõ, és ez a felépítéshez szükséges idõ alsó becslése. Egy egész ország dolgozott vagy közvetlenül, vagy közvetve az egészen. Ha nem a követ faragták, húzták akkor élelmet termeltek a piramison dolgozóknak.

Addig kupacolod a földet, amíg akarod. Nincs magassági határ.... Pl. a dél-afrikai aranybányák meddõhányói sokkal nagyobb térfogatúak, mint az összes piramis.

Azért a burkolatot leszedni sokkal egyszerûbb, mint felrakni. Még rámpára sincs szükség, elég legurítani a kifeszegetett követ a piramis oldalán.

Még egyszer, hátha most el is olvasod!
Semmi sincs ami bizonyítaná! Nincs falfestmény, nincs szerkezeti maradvány, nincs semmi! Ráadásul értelmetlen is az egész elmélet.

Van két alak, aki viszont bizonyítékokat nem tud felmutatni! Csak az általuk készített makettrõl készített képet.

1. Oh, oké. Kicsit benéztem és figyelmen kívül hagytam, gondoltam a nyolc-tizedik századi arabok nem rámpákat kerestek meg nincs is nekik gravitometrikus mérõeszközük...

3. Ezt ne nekem magyarázd, én is nagyon jól tudom, ezzel érveltem egy oldallal lejjebb én is. De azért:
"vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett"
vs
"nincs magassági határa, csak a munkaerõ és építési idõ korlátai."
Ezzel pont ugyanazt mondtad, mint én. Fogalmam sincs, mennyi a gazdaságosság magassági határa, fõleg ókori viszonyok közt, de simán elképzelhetõ, hogy a ~150 méter túl van rajta.

4. De hát látod, hogy a burkolatot elhordták, a falat meg nem. Akkor nyilván a burkolatot könnyebb volt leszedni és elvinni. Így nyilván építeni is. Nagy számokkal meg nem fogsz megijeszteni, ja, néhány mázsásak, a fal kövei meg két tonnásak, akkor az pont engem támaszt alá, hogy a burkoló kövek "kicsik".

Na még egyszer mondom: BELÜL töltötték fel vízzel. Maga a külsõ fal a gát.

"1. Miért, nincs? Vizsgáltak más piramist ezzel a módszerrel a nagyon kívül?"

Idézem:"A 8.-10. században a zsákmányra éhes arab uralkodók több piramist leromboltak, másokat megfúrtak illetve volt olyan is, amelyet függõleges vágattal teljesen ketté vágtak, vagy mélyen belemetszettek. Így a szerkezetük, a kövek lerakási rendje teljesen tanulmányozható. Semmi nyoma egyikben sem a belsõ rámpának."

"2. Mert szar a cikk." Ezzel egyet kell értenem. De szerintem nem csak ezért.


"3. Lehet, hogy akkora rámpa már tényleg nem állékony, vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett."

Ez alapján minden hegynek le kell dõlnie néhányszáz méteres magasság után. Vannak ugyan határok, de az több kilométeres értékek. Ha a földhányás oldalszöge elég kicsi, akkor nincs magassági határa, csak a munkaerõ és építési idõ korlátai.

"4. Azok kisebb kövek voltak, csak fél hasábok. Nem kell rájuk annyira rákészülni, könnyebb simán emelgetni õket. Ezt elég jól alátámasztja az, hogy azokat elhordták, a nagyobb, szerkezeti köveket meg nem."

Valahogy azoknak is fel kell kerülniük, és összességükben jelentõs tömeget képviselnek. Ami pedig magukat a burkolóköveket illeti láttál ilyet egyáltalán?



Valahogy így néz ki a megmaradt borítás a Hafre(Khufu) piramisán. Kissé nehéz lenne ezt a sok követ felpakolni külsõ rámpa nélkül.



Ráadásul azok a "kicsi" kövek enyhén szólva is minimum több mázsások.

A belsõ rámpának nincs sehol nyoma, és ezeken a franciákon kívül senki sem tételezte fel a létezését. Csak most sokan azt hiszik, hogy létezett.

A vízzel történõ feltöltéshez.

Mibõl építették a gátakat? Pláne 144 méter magasra? Ez még ma is piszok komoly feladat lenne a mostani mûszaki lehetõségekkel.

1. Miért, nincs? Vizsgáltak más piramist ezzel a módszerrel a nagyon kívül?
2. Mert szar a cikk.
3. Lehet, hogy akkora rámpa már tényleg nem állékony, vagy hirtelen meredeken emelkedni kezd a munkaigénye egy bizonyos magasság felett.
4. Azok kisebb kövek voltak, csak fél hasábok. Nem kell rájuk annyira rákészülni, könnyebb simán emelgetni õket. Ezt elég jól alátámasztja az, hogy azokat elhordták, a nagyobb, szerkezeti köveket meg nem.

Én sem vagyok rajongója a belsõ rámpának, de ha van nyoma, hát van nyoma...

"Ezt sem támasztotta alá semmilyen tény, de még mindig van aki hisz benne."

Ez meg azért van, mert az egyiptomi hatóságok nem engedtek mintát venni a piramisból, és azóta sem engedik. Úgy nehéz bizonyítékot találni...

Egyik évfolyamtársam apja írt könyvet arról, hogy belül feltöltötték vízzel, úgy építették. Segít a szintezésben, meg könnyíti az emelést.

Ezek egyébként mind plauzibilis építési módok, hogy ezek közül valójában melyik volt, az meg nem fog kiderülni soha, többek közt azért, mert Egyiptomnak nem érdeke, hogy kiderüljön. Sokkal jobb neki, ha továbbra is özönlenek a "szakértõk" megnézni a piramisokat, hogy felállítsák a saját elméleteiket, és addig is pörgetik a turizmust.

Csak néhány kérdést:
Miért nincs ennek a technikának semmilyen korábbi és késõbbi nyoma?
Miért nincsenek a cikkben a piramisról készített bizonyító felvételek?
Miért kellene a más bevált külsõ rámpáról áttérni egy gyökeresen új technikára?
És hogyan pakolták fel a külsõ burkolatot, ha nem volt semmi, amin felvihették volna?

Itt azt írják, hogy van nyoma

Mondjuk építészek, az is igaz. Néha azért õk tudnak cifrákat gondolni.

Márpedig kitaláció.

A belsõ rámpa elméletét alig pár éve találták ki. Ezzel szemben:

A külsõ töltésrõl maguk az egyiptomiak rengetek falfestményt, és feljegyzést készítettek, más ókori útleírásokban is szerepelt. A belsõ rámpát sehol sem említik.
A 8.-10. században a zsákmányra éhes arab uralkodók több piramist leromboltak, másokat megfúrtak illetve volt olyan is, amelyet függõleges vágattal teljesen ketté vágtak, vagy mélyen belemetszettek. Így a szerkezetük, a kövek lerakási rendje teljesen tanulmányozható. Semmi nyoma egyikben sem a belsõ rámpának.

Nem kell elhinni minden kitalációt. Volt olyan elmélet is, hogy a piramis köveit úgy öntötték ki mint a modern betont. Ezt sem támasztotta alá semmilyen tény, de még mindig van aki hisz benne.

"Félek, hogy a belsõ rámpa csak kitaláció. Amikor Gízában jártunk semmit sem mondtak róla, csak a szokásos földhányásról beszéltek.
Ami azt illeti én sem láttam semmi nyomát, pedig még a külsõ borítás nyomait is szépen ki lehet venni az egyik piramis tetején."

A belsõ rámpának miért lenne nyoma kívülrõl? A belsõ nyoma is eltûnik, ha a végén felülrõl lefelé elbontják, és kövekkel betömködik. Ez egy építész megvalósítási tanulmánya volt, és a röntgenes vizsgálatok szerint utal valami egy belsõ spirálra, amit betömtek.

"Mindenképp többen férnek hozzá egy kõhöz a töltésen, mint amennyien egy szûk folyosón. Ráadásul a folyosó betömésekor alulról kéne odailleszteni minden követ a folyosó végéhez, ami egyszerûen piszok nehéz."

A folyosó nem annyira szûk, hanem három kocka széles, és egy olajjal széttaknyolt állványzaton csigával fölhúzzák. Vagy görgõket dobnak alá.


"Nincs is olyan nyom, ami igazolná az ötletet. Amúgy hogy is rakják fel a belsõ folyosó esetén a piramis csúcskövét?"

Azt a vége elõtt jóval felviszik, középen készítenek egy oszlopot. felcsücsültetik rá, ha kell akkor egy egyszer használható homok pneumatikát raknak alá, és a végén kiengedve a homokot besûllyed a helyére. Mondjuk lesüllyed fél métert és a helyére kerül.

Félek, hogy a belsõ rámpa csak kitaláció. Amikor Gízában jártunk semmit sem mondtak róla, csak a szokásos földhányásról beszéltek.
Ami azt illeti én sem láttam semmi nyomát, pedig még a külsõ borítás nyomait is szépen ki lehet venni az egyik piramis tetején.

De állítólag van nyoma. Lentebb linkeltem, engem is meglepett. Azt írják, hogy a piramis alsó 70%-a külsõ, a maradék belsõ rámpás.

Térfogatában nagyobb, de pl végezhetik nõk és gyerekek is, mert fizikailag meg milliomodrészt megterhelõ vödörben homokot pakolni, mint kéttonnás követ.

Mindenképp többen férnek hozzá egy kõhöz a töltésen, mint amennyien egy szûk folyosón. Ráadásul a folyosó betömésekor alulról kéne odailleszteni minden követ a folyosó végéhez, ami egyszerûen piszok nehéz.
Nincs is olyan nyom, ami igazolná az ötletet. Amúgy hogy is rakják fel a belsõ folyosó esetén a piramis csúcskövét?

A töltést ugyan több föld(és nem csak futóhomok!) alkotja, de egyszerû lelapátolni a külsõ lejtõn. Felhalmozni meg nem egyszerre kell, hanem csak szépen fokozatosan, ahogy a piramis épül.

Akkor most egy kis matekot végezzél el fejben, hogy mekkora földmunkára is lenne szükség egy olyan megfelelõ lejtésû dombocskához, ami nem csúszik meg, és akkora, mint a piramis! Nagyobb meló lenne, mint maga a piramis. Ha meg a belsejében létrehozol egy belsõ spirális lépcsõházat, akkor soha nem kell pár méternél magasabb állványzat. És ha nem tetszik, hogy ez megmarad a szerkezetben, még be is tömheted a munka végén. Egy, egyszerûbb, kettõ, könnyebb, három, gyorsabb.

Jártál már Gízában?
A piramisok körül nem csak futóhomok van, hanem agyagos, köves, kõtörmelékes talaj. Nem omlik, tart az nagyon is. Alatta meg ott van az a mészkõ, amibõl a piramisok belsejét, meg a Szfinxet faragták ki.
Ha ahhoz a vályogföldhöz adsz egy kis vizet, olyan formába döngölheted, amilyenbe akarod. Viszont lapátolni mindenképp kell. Sokat.

De nem omlik le. Te meg egy széles rámpát nem tudsz elképzelni, a jelek szerint. SZÉÉÉLES. Érted, szélesebb, mint amilyen magas. És az oldala is rézsûs, nem függõleges. Egy mesterséges domb. A dombok sem omlanak le, a rámpa sem.

"Szerintem meg a legegyszerûbb a piramis köré épített ideiglenes spiráltöltés-út, amit a végsõ burkoláskor szépen, fokozatosan elhordtak."

Ez leomlana a picsába. Ebbõl pár méter magasat lehet csinálni, de ami körbespirálozza a piramist, az leomlik a faszba. Egyszer próbáld ki egy homokozóban, hogy milyen lejtõ az, ami homokból nem omlik össze a legkisebb terhelésre vagy önmagától.

"Az meg, hogy ez a te kedvenc módszered, az egy dolog, de akkor sem mûködik. Totál elhanyagolod, hogy
1. nincs bejárat, amin hordhatnád a követ
2. lehet, hogy sokáig egyszerû, de a piramis térfogatának utolsó 10%-án 140 métert emelni a kéttonnás köveket. "

Oké, világos. Félreértetted, vagy nem értetted, vagy nem tudom mit értettél, de nem azt, amit írtam. Valahol leírtam a konkrét metódust a pöcsöm tuggya hányadik kommentben. Ha visszakeresed, akkor olvasás közben rajzold le. Nem szivatásból mondom, mert tényleg nehéz kibogozni, mert elég egyedi és rendhagyó módszer, és rajz nélkül nehéz megérteni. Csodálkoztam is, hogy elsõre vágtad, de ezek szerint nem.

Tömörség kérdése. Van homok, amit csákánnyal tudsz csak fejteni. Ha meg kéttonnás kõtömböket cipelsz rajta, akkor betömörödik hamar. Az elején kisebb kõtömböket kell vinni, vagy táncversenyt rendezni rajta az építõmunkásoknak, és kész.

Szerintem meg a legegyszerûbb a piramis köré épített ideiglenes spiráltöltés-út, amit a végsõ burkoláskor szépen, fokozatosan elhordtak. A számítások és modellkísérletek szerint ez kívánja a legkevesebb munkát.
A vízen szállított köveket egy csatorna segítségével áradáskor egészen a piramisok térségébe tudták szállítani, ennek sok nyoma van.

Amikor ottjártam, a talaj nagyobbrészt inkább csontszáraz és elporlott földnek nézett ki, nem közönséges homoknak. Sok helyen meg kõkeményre taposott agyagos vályognak. Meg teli volt kõtörmelékkel is.
Másrészt a töltést meg is lehet erõsíteni, döngöléssel vagy valamilyen egyéb anyag hozzáadásával, pl. nádrétegekkel. Valahogy úgy, ahogy a sumer zikkuratokban.

Igen olvastam, de azt is tudom, hoyg a vizes homokba ha elkezded mozgatni a lábad, akkor úgy belesüllyed, mint a fene 😊 Még szárazba sem süllyed bele annyira. Én ezzel úgy vagyok, hogyhiszem, ha látom. Nem képzelem, hogy varázsolták a köveket a piramishoz, csak még nem láttam meggyõzõ módszert, mint pl a húsvét sigeti szobrok mozgatására. Ott megmutatták, hogy a magas szobrot állítva, döntögetve, kihasználva hogy lejt a terep igenis lehet mozgatni. A piraminál nem láttam még ilyet. De ha tudsz róla, szívesen venném a linket mert egyébként marhára érdekel. A rámpás módszert a saját hétköznapi tapasztalataim alapján nem hiszem. Homokkertben odébbtenni nagy súlyokat marhanehéz. Nemhogy tonnákat.

Egyébként ahogy nézem, legjobb tipp szerint a kettõ kombinációja. Elején külsõ rámpa, aztán belsõ. És van nyoma a belsõ spiráloknak, errõl nem tudtam.
http://epiteszforum.hu/megoldottak-a-talanyt-mikent-epulhetett-fel-a-nagy-piramis

Múlt heti hír, hogy annyi a megoldás, hogy locsolták a homokot. Azzal a bónusszal is jár, hogy vizesen nem fújja szét a szél.

Legjobb tudomásom szerint azt már letesztelték, hogy az ott található talajon görgõkön vagy csúszófelületen hogyan mozognak a több tonnás súlyok és kiderült, hogy sehogy, belesüllyed a mozgatástól és a súlytól abba a talajba. Valami más módszert használtak a mozgatásra szerintem.

De mit dönt be? Építesz egy teljes oldalhossz szélességû rámpát. 250 méter széleset. Körülbelül mondjuk egy kilométer hosszon. Az egy nagy lapos valami, nem dõl sehová. A rámpa széle is rézsûs, nem csúszik az sem sehová.

Igen, iszonyatos mennyiség, de csak homok, lehet vödörben hordani. Nem tétel, csak sok munka.

Az meg, hogy ez a te kedvenc módszered, az egy dolog, de akkor sem mûködik. Totál elhanyagolod, hogy
1. nincs bejárat, amin hordhatnád a követ
2. lehet, hogy sokáig egyszerû, de a piramis térfogatának utolsó 10%-án 140 métert emelni a kéttonnás köveket.

Természetesen ha elhanyagoljuk, hogy gyakorlatban megvalósíthatatlan az ötleted, és semmi nyoma annak, hogy ez a verzió lenne igaz, úgy persze teljesen megállja a helyét.

Persze, jó módszer, mert a piramis 90%-ára könnyû felhordani a köveket. Ja, csak a maradék 10-re meg lehetetlen. Komolyan, ennyi erõvel minek a rámpa? Ha pont a legnehezebb fázisban tudják függõlegesen emelni, akkor az összes addiginál is tudják, mert az mind könnyebb a kisebb magasság miatt.
Gyakorlatilag önmagát cáfolja a felvetésed.

Egy 140 m-s piramisra? Ha nem deszkázod be, az elsõ kisebb szellõ ledönti. Megcsúszik, mint egy lavina. Bezsaluznád? Semmit nem ér. AMi nem csûszik meg, annak alacsony a lejtése. Megint ott tartunk, hogy iszonyatos mennyiséget kellene felhalmozni, ami nagyobb bravúr lenne, mint a piramis. A belsõ csigarendszerá lépcsõház a legpraktikusabb. Csak ötletelsz, hogy miként lehetne másként, de mindegyik nehezebb.

Lehetséges homokból rámpát építeni, ma is ezt csinálják az összes építkezésen, ahol rámpa kell az autódarunak vagy a betonpumpáknak. Ne mondd már, hogy nem lehet, mert körberöhöglek...

Belegondoltál, hogy mekkora tartása van egy ferde homokfalnak?
Semekkora. A belsõ csigavonallal meg sima ügy az utolsó 10 métert leszámítva.

Platón a seggébõl rántotta elõ Atlantiszt, hogy egy általa felvázolt hangsúlyozottan _fiktív_ szituációt bemutasson.

A vizes-felhajtóerõs megoldásnál ha jól sejtem belülre van elképzelve a víz.

De azzal is, meg a belsõ csigavonalas dologgal is az az alapvetõ baj, hogy a végén nem marad helyed a csigavonalnak, és akkor a teljes magasságon emelni kell az utsó párszáz tömböt, és ráadásul nagyon magasra.

Külsõ rámpához meg csak hely kell és kitartás, akár a csúcsáig be lehet temetni ideiglenesen az egész piramist, hogy csak egy enyhe dombon kelljen felcibálni a köveket.