SG.hu·

Szökőár söpörte el az európai Atlantiszt

Szökõár söpörte el az európai Atlantiszt
A Brit-szigeteket a kontinenssel összekötő területet norvégiai földcsúszások által keltett szökőár söpörte el.

A régiót kutató szakemberek körében meglehetősen jól ismert a Doggerland név, amely a Brit-szigetektől keletre található egykori földterületet jelzi. Ez évezredekkel ezelőtt összekötötte a szigeteket az európai kontinenssel, a vízszint emelkedésével azonban idővel eltűnt, mostanra pedig egyáltalán nem látható, hiszen teljes mértékben víz alatt van. Tudósok szerint megtalálták az okát annak, hogy lakosai végül miért döntöttek a távozás mellett.


Korábban kézenfekvőnek tűnt a feltételezés, miszerint a jégkorszak végével, illetve a vízszint fokozatos emelkedésével a terület elmocsarasodott, így az ott élő mezolitikus törzsek nem is maradhattak volna helyükön. Ahhoz sem fért sok kétség, miszerint a régió valóságos földi paradicsom lehetett mintegy 10 ezer évvel ezelőtt, a halászat-vadászat terén elsőrendű forrásként szolgálva az ott élőknek, bőséges édesvíz-készlettel, amelyet többek között a Temze táplált. 8 ezer évvel ezelőtt azonban a mai Északi-tenger déli része egyre inkább mocsárhoz kezdett hasonlítani, a fokozatos elköltözés után pedig a maradék lakosság is eltűnt.

A szakértők szerint az utolsó drámai változás a Storegga-földcsúszás eredménye volt, pontosabban ez szolgált annak kiinduló pontjaként. Nyugat-Norvégia partjainál egy 400 km-es víz alatti szikla a kontinentális kőzet peremén összeomlott, a törmelék pedig egy nagyjából Skócia méretéhez fogható területen szóródott szét. A földmozgás által keltett hullámok magassága elérhette az 5 métert, így a 2004-es cunamihoz hasonló szökőár indult útjára, amely gyakorlatilag teljesen letarolta a Doggerland felszínét, menekülésre kényszerítve a túlélőket. A tenger mélyéről előkerült leletek közül egyetlen darab sem datálható a fenti eseményt követő időszakra, így logikusnak tűnik a feltételezés, hogy ezen túlélők soha nem is tértek vissza.


Meggyilkolt nők - a tengerszint emelkedésével nagy harc lehetett az erőforrásokért

A számítógépes szimuláción jól látható, hogy az árhullám nemcsak a szigetek és Norvégia közötti területet, de az észak-atlanti régió minden egyes részét érintette, Észak-Skócia partvonala például 14 méteres hullámokkal dacolhatott, bár az nem világos, hogy ez a terület ekkor lakott volt-e - ennek fényében azonban nem tűnik túl merésznek az állítás, miszerint Atlantisz legendája ezen eseményből fakadhatott.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Józsibácsi2014. 10. 10.. 22:31||#74
Ha ez bizonyos tény, akkor tényleg kézenfekvő, hogy ez indukálhatta az Atlantisz mítoszt.. Akkor ügy lezárva?
© PriTek2014. 09. 18.. 09:30||#73
https://www.youtube.com/watch?v=EOvkFLK1fn0
© Vol Jin2014. 05. 17.. 18:23||#72
Hát én nem úgy látom, hogy trollkodtam volna. Sõt azt sem látom, hogy sértegettelek volna. Sõt igazából azt sem látom, hogy valami elrugaszkodott baromságot írtam volna. Sõt, azt sem látom, hogy bármit cáfoltál volna. A lépcsõs piramisokon buktál így ki?
© teddybear2014. 05. 17.. 16:55||#71
A végén el fogsz jutni oda, hogy az ufók emeltékbe antigravitációs lebegõ daruval....<#mf2>

Na a továbbiakban nem érdekel a sok baromság, amit összehordasz a témában. Apropó menj vissza az elektromos repülõgépes topikba! T2K megint odaböfögött valamit! Kellemes trollkodást mindkettõtöknek.<#taps>
© Vol Jin2014. 05. 17.. 15:58||#70
" Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévõ üregre, különlegesen meg kell erõsíteni."

Nem csak szabvány kockákat használnak, hanem hosszúkás hasábokat is. Ekkor a folyosót ezekkel hidalják át. Mondjuk két kocka széles a folyosó és három kocka széles hasábokat is feltolnak. Az egész folyosó meg 5-6 kockányival van a piramis szélétõl. Ilyen mértékben nem hiányos a piramis oldala, hogy látszódjon, de mivel a végén betömték a folyosót, nincs is minek látszania. De ha látszana is, az nem lenne több, mint annyi, hogy van a szokásosnál hosszabb hasáb is. Ha ezek 1:1:2 arányú hasábok, akkor lenne benne 1:1:3 arányú hasáb is. minden negyedik sorban. Se ez is 5-6 kocka mélységben. Ennyi pedig nem hiányzik, és a hasábok sem szabvány egyformák, Baromira meg kellene bontani az építményt, és tudatosan keresni a nyomát. Aki nem tudatosan keresne, az észre sem venné a nyomát.

Amúgy a koraii piramisok lépcsõsek voltak. Ott adott az épület rámpakénti használata. A következõ piramismodell, aminek háromszög az oldallapja, már fel sem merül a kérdés, hogy az épület legyen a rámpa, és teljesen logikus döntés, hogy mellé is építenek, és így keletkezik egy belsõ spirális folyosó. Tehát még mérnöki brainstorm sem kell, hogy fiúk ezt hogyan csináljuk, mert pont ugyanúgy csinálják, mint addig, csak oldalt a rámpa mellett is építkeznek. Tehát ez nem egy meglepõ mérnöki ötletesség, hanem mindig is így építkeztek, csak korábban nyitott volt a folyosó, és ezért terasz volt, és késõbb zárttá tették, így kialakult egy belsõ spirális folyosó. Nem is tehették volna másként, mert ez volt nekik a hagyományos, korábban is így építették, és ha valaki kitalálja, hogy töltsük fel az egészet homokkal, mindegyik mérnök lehurrogta volna, hogy minek bonyolítanák, és nehezítenék az egészet fölösleges földmunkával, amikor így is baromi lassan haladnak.
© Vol Jin2014. 05. 17.. 15:36||#69
"De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a csúcskõ, illetve a külsõ burkolat hogyan is kerül a piramis tetejére?"

Mit nem magyaráz meg? Az oldalburkolatot menet közben is felvihetik, és mindig belógatják az aktuális felsõ szinten oldalra. A csúcskövet meg felvitték az elején, és mindig emeltek rajta egy szintet. Amikor már nagyon a végén voltak, egy oszlopra helyezték, amiben egy homok pneumatika volt. Kihúzták a dugót, és a helyére süllyedt, amikor mindent alápakoltak.
© teddybear2014. 05. 17.. 03:28||#68
"Szóval eddig amatõr találgatások voltak, míg az építészek nem gondolták úgy, hogy na ebbõl elég, mi megmutatjuk, hogyan oldhatták meg korabeli eszközökkel."

Igen, jött egy amatõr, a francia építész, akinek semmilyen egyiptológiai képzettsége sincs. Megtámogatták egy 14 fõs mérnökcsoporttal a Dassault Mûvekbõl, de egyiknek sem volt annyi esze, hogy odaszóljon a fõnöknek: Hé komám! Ez egy akkora ostobaság, mint a végbeleden keresztül fogat húzni!

Ez sem kisebb hülyeség, mit az ufókra fogni az építkezést....
© teddybear2014. 05. 17.. 03:22||#67
"Arra ugye figyeltél, amikor azt mondtam, hogy az építkezés végén feltöltötték a belsõ rámpát. Mint ahogy ma elviszik a toronydarut a végén."

Ami nincs, azt nem kell eltüntetni, és nem is marad semmi nyoma.
Különben teljesen fölösleges az egész folyosót betömni(ráadásul alulról felfele!), bõvel elég az elejét-végét vastagon befalazni.

De ez még mindig nem magyarázza meg, hogy a csúcskõ, illetve a külsõ burkolat hogyan is kerül a piramis tetejére?
© teddybear2014. 05. 17.. 03:18||#66
Egyiptom belsõ társadalmi rendje enyhén szólva is más volt, mint Észak-Korea. Egetverõ ostobaság a kettõt egy kalap alá venni.

A Fáraó egy földreszállt isten volt, akinek a piramisán dolgozni legalább olyan szent feladat volt, mint most egy mohamedánnak elzarándokolni Mekkába. Cserébe a Fáraó ellátta a munkásait a többiek által megtermelt élelmiszerrel hogy tudjanak dolgozni.
© teddybear2014. 05. 17.. 03:14||#65
"A belsõ rámpát utólag feltöltötték, hiszen az nem része az épületnek ugyanúgy, mint ahogy ma sem hagyják a toronydarut és az állványzatot egy pláza mellett mementónak, hogy az utókor ne elmélkedjen feleslegesen, hogyan is építették."

Az egész hibás. Ahhoz, hogy egy ilyen folyosó teteje rá ne szakadjon az alatta lévõ üregre, különlegesen meg kell erõsíteni. Ahogy a Nagy Piramisok belsõ folyosóit. Viszont ennek a megerõsítésnek mindenképp nyomának kell hogy maradjon, márpedig ilyen nincs.
Az említett cikkben a lefényképezett modell sarokélén jókora kihagyások vannak, minden folyosófordulónál egy. Ennek sincs egyetlen piramisban nyoma.
Csak a többé-kevésbé monoton rendben, sorban lerakott kõkockákat lehet megtalálni az összes piramisban. Ezt nem lehet belsõ folyosóval összehozni.