kukacos#345
A gazdasági ciklusok kérdése megint egy másik téma. Megint kisiklatod a beszélgetést arról az egyetlen tényről, amit eddig felvetettél (bankok kontrollfelhalmozása), a tényre vonatkozó vitát pedig nem folytatod. De ha már elkezdted, válaszolok.
"A jelenlegi válságban pl. nem is történt semmilyen jelentős reálgazdasági változás."
Aha, végül is csak legyártottak néhány millió felesleges lakást az USA-ban, potenciális vevő nélkül, sok száz milliárd dollárért. Teljesen valódi téglából és betonból. Ott vannak most is üresen. Semmiség.
"A pénzügyi válság MEGELŐZI a reálgazdasági válságot!! AZAZ AZ OKOZZA!!"
Nem igaz. A reálgazdaság és a pénzügyi szféra körkörös kapcsolatban áll egymással (circular causality). Nem lehet azt állítani, hogy az egyik okozza a másik változásait.
Te egyszerűen azt állítod, hogy amikor a pénzmennyiség nő, akkor a gonosz bankok csinálnak többet, mint indokolt lenne, amikor meg csökken, a gonosz bankok csinálnak kevesebbet, mint kellene. Hogyan tudna a bank egyáltalán jófiú lenni? Ha pénz csinál, az a baj, ha pénz semmisít meg, az a baj. Nem veszed észre, hogy zárt a világod?
A gazdaság oszcillációja elkerülhetetlen. Persze a legjobb az lenne, ha az oszcillációk megszűnnének, de *senki* sem tudja megmondani, mi lenne az ideális pénzmennyiség egy adott pillanatban. Így bármilyen rendszer elkerülhetetlenül folyamatosan túllő és alultervez. A korrekciót a rendszer mindig csak utólag tudja bevinni, amikor a reálgazdasági folyamatokból egyértelművé válik, hogy a folyamat fenntarthatatlan. Hogy is tudná máshogy? Bármilyen pénznyomtató szerv ugyanúgy oszcillációkat produkálna. Persze indokolatlanul negatív korrekciónál mindenki sír, hogy a rendszer rossz, indokolatlanul pozitív korrekciónál meg mindenki csöndben van és élvezi a kétszámjegyű növekedést. Pedig csak simán arról van szó, hogy cikkcakkban haladunk folytonos vonal helyett.
A jelenlegi probléma sokkal inkább az, hogy a bank nem tehet semmit az oszcilláció megelőzésére, még akkor sem, ha látja, hogy a folyamat fenntarthatatlanná fog válni. A bankok közötti verseny nem engedi, hogy valaki ne ugorjon fel az egyértelműen a szakadék felé tartó vonatra. Az a portfólió menedzser, aki 5% növekedést produkál, amikor körülötte mindenki 15%-ot, elveszíti az állását. Fogolydilemma-szituáció. Mindenki felugrik tehát a vonatra, és reménykedik, hogy sikerül majd a szakadék előtt kiugrania. No, ez a rendszer valódi problémája, és erről lenne értelme beszélni. De amíg szerinted a bankok között nincs verseny, számodra ez a valódi probléma nem is létezik.