• kukacos
    #230
    A közgazdaságtan matematika és pszichológia együtt, ezért nehéz formalizálni, de az itt tárgyalt témáknak létezik standard elmélete. Amikben te hiszel, azt áltudománynak hívják. Minden tudományban megjelenik: olvasgasd itt a fórumokat, pl. az összes fizikai témában van valaki, aki pontosan tudja, hogy kell megoldani a világ energiagondjait csapvízzel, vagy pontosan tudja, hogy az egész kvantummechanika szélhámosság. Miért pont a közgazdaságtan lenne kivétel?

    Az áltudomány az átlagember tudatlanságán élősködik: úgy pózol, mintha komoly tudomány lenne, és azt mondja, amit az átlagember hallani akar. Te azt akarod hallani, hogy lehetne olcsóbb is a lakáshiteled, a nullponti energia hívője meg azt, hogy lehetne ingyenes is a benzin. Tessék, a modern technika csodája: mindketten letölthettek az internetről egy egész komplett gondolatrendszert, ami kínálja a megoldást egy számodra hihető módon. Kereslet és kínálat találkozik. Pótszer valóság helyett. Biznisz ez is valakinek.

    Pedig itt sincs királyi út. Nem lehet egy letöltött kisfilmből két óra alatt megérteni és megoldani a modern világ gazdaságának nehéz kérdéseit. Aki ezt hiszi, az azt is elhiszi, hogy a reklámozott balzsamtól két perc alatt visszanő a haja. Pontosan ugyanaz a kategória.

    A valódi kérdésekhez mindig rengeteg tanulással, a téma mélyebb megismerésével lehet eljutni. Kérdezni, megtalálni a választ, újra kérdezni. Hidd el, az általad feszegetett kérdéseken a közgazdaságtan rég túl van. Pontosan tudják, hogy a kapitalista rendszer nem tökéletes, de senki sem tud egy véghez vihető alternatívát. Sok kis alternatíva van helyette: ötletek, amelyek javítanak a rendszeren, és valóban a fenntartható gazdaság felé vihetnék a világot. Nem az óriási léptékben van az összeesküvés, hanem a sok kicsiben: az a gáz, ha a sok kicsi változtatást buktatják el a hatalmasok. Mert, és ebben egyetértünk, a rendszerben óriási a tehetetlenség, mert az most a hatalmasoknak kedvez.