kukacos#72
Idézet a wikipedia-ból: "In cosmology, dark matter refers to hypothetical matter particles, of unknown composition, that do not emit or reflect enough electromagnetic radiation to be detected directly, but whose presence can be inferred from gravitational effects on visible matter such as stars and galaxies."
Szóval nincs igazad, de mondjuk ezen kár vitatkozni, mert csak taxonómiai kérdés, de szerintem logikus, hogy a sötét anyag kifejezésben a "sötét" jelző arra utal, hogy nem bocsát ki fényt, és ezért csak máshogy lehet megfigyelni. Gravitációja van, tehát teljesen közönséges, pozitív tömegű anyagról van szó, a megjelenési formája az, ami kétséges. Nem hiszem, hogy bárki valaha úgy definiálná, hogy "kizárólag gravitációs hatásán keresztül megfigyelhető anyag", ezt mondjuk "kizárólag gravitáló anyagnak" hívnám - egyébként kétlem, hogy ilyen anyag létezik.
Mindenesetre jelenleg ezen két csatorna (gravitációs effektusok illetve EM kibocsátás) kivételével más eszközünk nem igazán van az Univerzum megfigyelésére, tehát az nagyjából igaz, hogy a két kategória egybeesik.
Ismétlem, mai napig nem tudtuk bebizonyítani, hogy biztosan nem például sötét törpecsillagokból vagy kisméretű fekete lyukakból áll a sötét anyag.
Azt viszont alighanem rosszul tudod, hogy a sötét anyag "nem növeli ütközéssel a tömegét", pontosabban ezzel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre megfigyelések se pro, se kontra. Egyébként a Nap sem szokta általában (értsd: csillagászatilag megfigyelhető méretekben) ütközéssel növelni a tömegét, mégis egész jól beleesik a "közönséges anyag" kategóriába, nem igaz?
Én is úgy értettem, hogy a gravitációs lencse effektust használták fel a sötét anyag feltérképezésére.