14
-
Sequoyah #14 20-40%-os eves inflacio? Megis ezt mi alapjan mondod?
Osszesen van 25%-kal tobb penz a piacon, mint szokott. Szoval a tobblet inflacio elvi maximuma 25% OSSZESEN, es nem evente.
Ennek komoly reszet viszont fedezni fogja a gazdasagi novekedes, es hogynem mind nem fogyasztasra koltik, hanem megtakaritasokra es adossagok kifizetesere.
A tobblet penz csak akkor okoz inflaciot, ha ezt olyan fogyasztasi cikkekre koltik, amibol limitalt a kinalat, es nem tudnak tobbet gyartani. (Ezert van, hogy inflacios veszely foleg teljes foglalkoztatottsag kornyeken jellemzo, amikor a cegek mar nem tudnak uj embert folvenni hogy tobbet gyartsanak) -
Cat #13 Igazi pénzből játékpénzt nagyon egyszerű venni.
Annak is nézz utána, hogy játékpénzből hogyan veszel igazi pénzt. -
kvp #12 "Egyáltalán nem tartom jó dolognak ezt a szart, nem világmegváltás lesz hanem inkább gazdasági világháború, és a kormányok még mindig tétlenül nézik, mint a nácik fegyverkezését a szövetségesek."
Hat tomoren szolva igen. :-( Egyebkent amerikaban 20-40%-os eves inflacio varhato indenre, ha nem tudnak valamit csinalni nagyon gyorsan, de a kamatok mar igy is negativak, szoval erdekes lesz. En a kripto mellett ha nem arany vagy ezust, akkor meg a yuanra tippelek mint erteket tartani kepes penzre, viszont az meg nem valodi konvertibilis valuta, mint ahogy a szovjeteke sem volt az. Igazabol a yuan erteket csak es kizarolag a kinai nephadsereg es az allampart lete garantalja.
Ha mar tozsdek es valutak, akkor a dollar nagyon bajban van, csak az elmult masfel ev penzkibocsatasat nezve is. Kozben a japanok kb. az allamcsod kozeleben vannak mar evtizedek ota, Kina meg probalja a gazdasagat talpon tartani, egyelore sikeresebben mint a nyugat. (jo ugy konnyu, hogy legalabb a sajat politikusaik nem dolgoznak ellenuk)
A kriptokkal egyebkent az instabil arfolyamuk mellett a torvenyi szabalyozas a legnagyobb gond, mivel nagyon konnyu betiltani oket. Mondjuk az USA-ban az arany birtoklasat is tiltottak mar be korabban, szoval az sem 100%-os, de azt legalabb el lehet asni es nem romlik meg, mig a kripto csak addig er valamit amig kereskednek vele, tehat olyanok mint a fizikai toketulajdon nelkuli vallalatok reszvenyei. -
uwu2020 #11 Hülye kérdés volt, revoluton simán lehet venni. -
uwu2020 #10 Egyébként a POS szenzációs találmány, de veszélyesnek tűnik. Én azért akarok Ethert venni, mert ha a 2.0-t megcsinálják és nem csak reklám, akkor akinek nincs Ether-je az csicska lesz, a forintot meg egyéb gyenge valutákat simán tönkreteheti. Egyáltalán nem tartom jó dolognak ezt a szart, nem világmegváltás lesz hanem inkább gazdasági világháború, és a kormányok még mindig tétlenül nézik, mint a nácik fegyverkezését a szövetségesek.
Nem vagyok szakértő, lehet hogy tévedek, de sok más POS valutával ellentétben az ETH2 azért veszélyes mert már most van egy csomó amit át fognak konvertálni. A "reklámanyaguk" alapján árrobbanásra lehet számítani, ami január óta megy nem fog megállni, csak fokozódik, és rengeteg pénzt fog felszippantani, amik elinflálódnak. Az ethergyilkosnak kikiáltott valuták sehol sincsenek, szerintem csak törvényi szabályozással lehetnem megállítani. Az is lehet hogy minden hír kamu ami ETH2-ről jön, és csak azért nyomatják hogy vegyék az Ethert az olyan marhák mint én.
Utoljára szerkesztette: uwu2020, 2021.05.11. 08:44:29 -
uwu2020 #9 Ha már sok szakértő gyűlt itt össze rákérdezek:
Technikailag hogy érdemes most Ethereumot venni?
Gondoltam Revolutról utalok, Binance-on keresztül vásárolok, de így kurvadrága, biztos van értelmes módja is. -
kvp #8 "Te miért próbálsz mindent magadtól kitalálni, ahelyett, hogy utána olvasnál, hogy hogyan működik?"
A gond az, hogy elolvastam. Le van irva a matematikai modellben, hogy mire jo es mire nem. A proof of stake az alapjan oszt szavazati jogot egy tranzakcio hitelesitesenel, hogy kinek mennyi penze van az adott rendszerben. Ez kb. annak felel meg, hogy a vilag vagyonanak 99%-at birtoklo 1% eldonthetne, hogy a maradek 99%-nak mennyi magantulajdona lehet. (valojaban nagyon kozvetetten a politikai korrupcion at de ez tortenik) Na most algoritmusban leirni, hogy egy coin = egy szavazat, amit az EU parlamentje is hangoztat (csak euro vagy dollar alapon), az nem eppen demokratikus. Plusz az algoritmus nem ved az ellen, hogy a gazdagok befolyasoljak a rendszert. Mint ahogy a proof of work nem ved az ellen, hogy a rendszer 51%-at birtoklo ember ne irhassa felul a tobbiek szavat. Es itt jon a nagy betus DE: nagy, akar 51%-nyi stake-et barki tud szerezni vagy sajat jogan vagy stromanokon keresztul, de 51%-nyi szamitasi kapacitast a fizikai korlatok miatt csak nagy penz es energiabefektetesek aran lehetne, ami mar nem eri meg. Tehat a proof of work biztositja, hogy annyira energiaigenyes legyen a tamadas, hogy ne erje meg. Proof of stake eseten csak birtokolni kell a token-eket, de nem kell exponencialisan novekvo fizikai eroforrasokat betolni alajuk. Tehat a proof of work az direkt arra van, hogy a fizika korlatai elgancsoljak a rendszert iranyitani akarokat. Ezt kivenni szerintem rossz otlet. (persze proof of work eseten meg egy ido utan belassul es leall a rendszer, ugyanezen fizikai korlatok miatt, amik miatt nem tamadhato olyan konnyen)
"Ez amit irtal az csak inflacio, nem hiperinflacio."
Az inflacio es a hiperinflacio kozott az a kulonbseg, hogy sima inflacio eseten van egy fekezo folyamat, sot akar deflacio is bekovetkezhet. Itt nem latok erre modot.
"Az fizeti aki magat a tranzakciot elinditja, nem az akinek a legtobb "stake"-je van."
Igen, csak ez meg toke koncentraciohoz vezet. Akinek sok penze van, annak meg tobb lesz. Ha a magas stake-u nem kap penzt a hitelesitesert, akkor nem szavaz pozitivan, tehat nem megy at a tranzakcio. Ezzel akinek sok penze van es nem kereskedik vele, annak egyre tobb lesz. Ha a nem szavaznak meg uj token-eket, akkor egy ido utan minden penz par ember iranyitasa ala kerul. Ha megszavaznak, akkor pedig elinflaljak a kisbefektetok tokejet, a tranzakciok soran tovabb erositva a sajat reszesedesuket. A vege ugyanaz, a gazdagok csak annyi uj coin-t engednek a rendszerbe, hogy a kereskedelem ne alljon le, de kozben a rendszer teljes penzmennyisegehez kepest ez a kereskedelmi es kisbefektetok altal birtokolt coin mennyiseg aranyaiban egyre kevesebb. Elobb utobb eljutunk oda, hogy par szemely kezeben van a rendszer coin-jainak 99%-a (igazabol eleg 50% fole menni). Onnantol azt csinalnak amit akarnak. Ok, hogy a nyugati konvertibilis valutakkal is pontosan ez tortent, de ez nekunk jo??? -
Sequoyah #7 Ez amit irtal az csak inflacio, nem hiperinflacio.
Amennyiben minden tranzakcio valoban uj penz letrejottevel jar, ugy valoban no a penzmennyiseg. De hogy ez inflacio lenne? A nagy tanzakcioszam annak a jele, hogy van igeny a penzre, es van mogotte gazdasagi teljesitmeny. Tehat lehet hogy van folyamatosan uj kinalat is a penzbol, viszont kereslet is van ra. Szoval a kerdes inkabb az, hogy pontosan mennyi uj erme is jon letre tranzakcionkent. Van egy olyan egyensulyi helyzet, ahol az ujonnan letrejott erme pont fedezi a keresletet, es akkor se inflacio nincs, se deflacio.
Egyebkent nem kotelezo uj penzt letrehozni, siman lehet a tranzakcios koltsegbol is fedezni ezt mar letezo penzbol. Ez esetben a "nagytokesek" ugyanugy erdekeltek a forgalom novekedeseben. Az fizeti aki magat a tranzakciot elinditja, nem az akinek a legtobb "stake"-je van.
-
Sydra #6 Te miért próbálsz mindent magadtól kitalálni, ahelyett, hogy utána olvasnál, hogy hogyan működik? Egy hete hallottad először azt a kifejezést, hogy Proof of Stake, alig akartad megérteni, hogy az nem számítási kapacitás elvén biztosít, most meg itt osztod róla az észt. Annyi hülyeséget hordtál itt össze megint, hogy észbontó. Írás közben találod ki, hogy szerinted mi hogyan működik. Ennek mi értelme? -
kvp #5 Ha van egy penznem, amibol akarmennyit elo lehet allitani es a tranzakciokat uj ermek eloallitasaval fizetjuk ki, akkor minel nagyobb a forgalom, annal nagyobb mennyisegu uj penz kerul forgalomba. Ezt hivjak inflacionak. Igy mminel tobben hasznaljak a rendszert, minel tobbszor, annal kevesebbet er az adott coin.
Amennyiben nem bocsatanak ki uj ermeket, akkor akinek a legtobb van (legmagassabb a stake-je), annak kell leginkabb fizetnie a forgalom kezeleset, ami azt jelenti, hogy a "nagytokesek" ellenerdekeltte valnak a forgalom novekedeseben, mert azzal gyorsabban veszitenek a penzukbol. Ez utobbi viszont a rendszer befagyasat okozza, mivel mindenki csak a masikra mutogat, hogy szamolja ki o. Igy vagy hiperinflaciot okoznak vagy befagy a rendszer.
Jelenleg csak azert mukodnek ezek a megoldasok, mert a kezdeti reszveny kibocsatasbol nyert valodi penz eleg arra, hogy mukodtessek, akkor is ha amugy a coin tulajdonosok kozzul senki nem lenne hajlando erre valodi penzt kolteni. Egyszeruen a proof of stake rendszereknek se nem stabil a gazdasagi modellje, se nem megbizhatoak, mert a gazdagok (magas stake-uek) joindulatara es a kozosseg (demokratikus?) irl szavazasaira alapoznak.
Megfelelo tarsadalmi modell eseten persze ez is mukodik, de megfelelo tarsadalmi modell eseten kriptografia nelkul, sima becsuletkassza elven is lehetne penzugyi rendszert mukodtetni. Ha viszont matematikai alapokra akarjuk helyezni a rendszert, akkor a proof of stake nem megbizhato.
A teljesen demokratikus 1 user = 1 szavazat el meg nem tarthato, mert ahhoz azonositani kellene minden felhasznalot es egyenloen oszlananak el a mukodesi koltsegek, fuggetlenul attol, hogy valalki evente 1 vagy 10000 tranzakciot vegez es meg akkor is tamadhato a rendszer nem valodi vagy lefizetett emberek (straw man-ek) hasznalataval. Az utobbi egyebkent a demokratikus valasztasokra is igaz.
Linearisan skalazhato, de ugyanakkor teljes mertekben megbizhato es tenylegesen elosztott fokonyvi algoritmus jelenleg nincs. A bitcoin is csak a szamitasi kapacitasok vegessege miatt tamadhato nehezen, mert kiszamithatosagilag nehez (computationally hard) a problema amit meg kellene oldani a fokonyv feltoresehez.
ps: A matematikai feladat az, hogy valahogy garantaljuk hogy amikor A elkuldi B-nek az uzenetet, akkor A nem tud megtartani belole egy masolatot es kesobb azt elkuldnei C-nek. Mindezt ugy kell megoldani, hogy se A, se B szerepe ne igenyeljen nagy szamitasi kapacitast es ne kelljen kulso feleket (D1-tol Dsok-ig) bevonni a tranzakcioba. Computationally hard problem nelkul csak D1...Dsok becsuletere lehet alapozni, hogy a tobbseg helyesen fogja bejegyezni a tranzakciot es hogy D1...Dsok tobbsege nem all se A, se B, se C vagy eppen E iranyitasa alatt. -
Sequoyah #4 Hogyan okozna hiperinflaciot? -
kvp #3 "(hardfork, az újat nevezni bitcoinnnak, a régit meg elfelejteni)"
Annyi erovel akar ki is dobhatja mindenki a meglevo coin-jait, mert egyreszt algoritmus valtas eseten nem biztosithato a fokonyv integritasa, tehat hogy kinek mennyi coin-ja is volt elotte, masreszt proof of stake eseten hiperinflacio okozhato csak azzal, hogy hasznaljak a rendszert. A proof of work pont arra szolgalna, hogy a fizika torvenyeivel megakadalyozza a vegtelen mennyisegu coin generalasat.
A cardano egy proof of stake algoritmust hasznal, de nem coin-hoz hanem altalanos blokklancokhoz. Ez szamitasilag persze egyszeru, annyira hogy a sima egy fokonyves lancokat meg a mai magyar penztargepek is hasznaljak a tranzakciok validalasara (az elozo tranzakcio ellenorzoosszegenek adott szamjegyei vannak minden blokkon alul). Ezt felboviteni elosztott kornyezetbe siman megoldhato, viszont ez nem fog coin-t generalni, csak tranzakciokat alairni. Viszont mivel nem tartozik hozza alapbol coin, ezert a validalast vegzoket sem fizeti ki senki. Ezt lehet ugy is felfogni, hogy a akinek tobb az adott rendszerben allo tokeje van, az fizessen tobbet a rendszer mukodesebol, de nem tul motivalo, ha a toke puszta megtartasaaert folyamatosan valos (konvertibilis) penzzel kell fizetni. Raadasul a rendszer nem gatolja meg, hogy a toke 99%-a a resztvevok 1%-anak kezebe vandoroljon, amikor is azt csinalhatnak amit akarnak, gyakorlatilag konszenzusosan vehetik el a penzet barmilyen maganembernek vagy kisebb cegnek, mert ok a 99%. Ez az egy dollar = egy szavazat elv legnagyobb a proof of stake (vagy EU-s parlamenti nyelven stakeholder democracy) hatranya. Gyakorlatilag ilyen rendszert szeretett volna bevezetni a facebook is a libraval, annyi megkotessel, hogy ok donthettek volna el, hogy kik ellenorzik a tranzakciokat, igy az emberek meg egysegesen osszefogva sem szolgattak volna bele a rendszer mukodesebe. Aztan ha valalki rosszat gondol, mar el is vettek a penzet es ehhez eleg a blokkchain stake birtokosainak egyeterteni arrol, hogy az illetonek nincs penze. Es a rendszer donteset nem lehet megfellebezni, mert nem vonatkozik ra egyetlen birosag hatalya sem. Nem vagyok benne biztos, hogy az atlagembereknek ez olyan jo lenne.
Az, hogy a Cardano-sok kiadtak egy sajat kriptopenzt az egesz finanszirozasara igazabol nem mond sokat, mivel nem limitalt, ezert pontosan olyan mint a reszveny, igy annyit generalnak belole az alapitok amennyit csak akarnak, legfeljebb csokken az erteke. Na most amikor egy szuk kor donthet arrol, hogy mennyit erjen az ember penze azt jegybanknak hivjak es pont azt az elemet hozza be a kriptopenzek vilagaba, amit ki akartak valtani veluk. -
asgh #2 " Az első szakaszban általában minden új technológiát túlértékelnek, majd alulértékelnek. Az Amazon részvényének például 11 évre volt szüksége ahhoz, hogy elérje a 2000-es évi legmagasabb értékét."
Egy technológia és egy vállalat közé egyenlőségjelet tenni olyan, mintha a matematikát keverném a fizikával.
A technológia szükséges de nem elégséges feltétele egy cég életképességének.
A dotcom lufi pl. pont azért fújódott akkorára, mert nem cégekbe fektettek, hanem a technológiába azt remélve, hogy bármilyen internetes cég értéke csak növekedhet függetlenül a piactól, üzleti modelltől, a cég szerkezetétől és vezetésétől.
Kiderült, hogy nem így van: akármennyire is trendi legyen egy technológia, a cég értékét alapvetően nem az határozza meg.
A kriptokkal az a fő baj, hogy nincs mögöttük semmi, amihez képest az értéküket a valósággal összevetve korrigálni lehetne.
Az ugyanis egy dolog, hogy egy ritka nyersanyag, műkincs, részvény értékét is alapvetően a befektetői bizalom határozza meg, viszont a nyereség pont azon keletkezik, ha valaki felismeri, hogy a piac az adott eszközt a valós értéke alá (vagy short esetén fölé) árazta be, majd a piac korrekciója után nyer az árfolyam különbségen.
A kripto esetén viszont mi határozza meg a valós értéket? Ha ma veszek 50ezer dollárért egy db. bitcoint, mi alapján dől el, hogy hosszú távon mennyit ér?
Jelenleg csak arra játszhatok, hogy a befektetői bizalom rövid távon kitart a BTC mellett, így valamikor 50ezer felett adhatok túl rajta.
Valós piaci korrekcióra azonban nem számíthatok, mert maga az eszköz nem valós.
Mintha egy fizikai modell mögül teljesen száműznének bármilyen kísérleti bizonyítást abban reménykedve, hogy a fizikus társadalom tetszését elnyerve anélkül is neki ítélik a Nobel díjat. -
#1
"A bitcoin arany értékbiztosítójaként alkalmazható és arra a célra egyébként meglehetősen jó is"
Mivel annyi áramot fogyaszt a bányászata mint egy ország, ezért inkább ne, vagy azt is állítsák át proof of stakere, amibe a bányászok nem fognak bele menni, de itt a tőzsdéknek kellene lépni (hardfork, az újat nevezni bitcoinnnak, az elavultat meg elfelejteni)
Utoljára szerkesztette: zola2000, 2021.05.10. 14:43:03